Élet-Stílus

Hamburg – a hidak városa

admin
admin

2006. 05. 04. 17:12

Hamburg a vizek városa, Hamburg a hidak városa, Hamburg a kalmárok városa. Bármelyik elnevezés megállja a helyét. Az arra járónak talán az tűnhet fel először, hogy az ittlakók nem szenvednek hiányt sem helyben sem pedig zöldövezetben. A város területe hétszer akkora, mint Párizsé és két és félszer akkora, mint Londoné. Felszínének 14 százalékát zöldterület fedi, s ennek köszönhetően a város igencsak jól lakható.

A város néhány híressége

Felix Mendelssohn Bartholdy (1809 – 1847), Heinrich Rudolf Hertz (1857-1894), Johannes Brahms (1833 – 1897), Karl Lagerfeld, Jil Sander, Angela Merkel (Németország jelenlegi kancellárja).









A Jütland-félsziget déli csücskén, a kontinentális Európa és a Skandináv-félsziget között beékelve terül el ez az északi metropolisz. Mind időjárását, mind pedig kulturális és gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza a víz. Hamburgon három folyó is keresztülfut: az Elba, az Alster és a Bille. Ebből kifolyólag a város alapját tulajdonképpen egy nagy kanálisrendszer alkotja: 2302 hídjával többet számlál, mint Velence és Amszterdam együttesen.
S ha valakinek még nem lenne elege a vízből, csak az Alster-tóhoz kell kisétálnia, ahol jó idő esetén evezhet, szörfözhet vagy csak andalogva meríthet energiát a természet árasztotta nyugalomból.

A városban minden adott ahhoz, hogy ha valaki szereti a sportot, annak áldozhasson is. Minden kerületének saját fedett foci-, kézilabda-, tenisz- és hokipályái vannak, és a golfozás szerelmesei is szebbnél szebb pályák közül válogathatnak. Hambur igazi kulturális és gazdasági központja Észak-Németországnak.

Kalmármúlt

A város történelmi múltja is szorosan összefügg a vízzel, a hajózással és (így) a kereskedelemmel. Előfutára – egy mocsaras vidékre épített várerődítmény – már a 800-as években állt, de igazából akkor kapott életre, amikor érseki székhellyé emeltetett. Az elkövetkezendő párszáz évben vikingek támadták és más idegen hatalmak is megpróbálták igájuk alá hajtani, de túlélt mindent. Aztán akkor változott a világ igazán, amikor I. Barbarossa Frigyes a szabad birodalmi város jogaival ruházta fel Hamburgot (1189), majd vámmentes folyóhasználati jogot is adott hozzá. Ettől kezdve addig soha nem ismert könnyedséggel kereskedhettek az északi kalmárok: áruikat roppant kedvező feltételek mellett juttathatták el a tengerre és onnan folytatva útjukat a világ bármely részére.

Hamburg kikötője szinte szempillantás alatt vált az északi vizeket járó hajósok kedvencévé. Történelmi távlatokban számolva, kis idő elteltével meg is született a kor kereskedelmi és politikai világhatalma, a Hanza Szövetség (1241). Hamburg és Lübeck összefogásából nőtt ki az a befolyásos tömörülés, amely fénykorában 220 tagvárost számlált, és Európa életében évszázadokon keresztül igencsak meghatározó volt. (A Hanza-városok közül néhány: Bréma, Riga, Tallin, Novgorod, Brugges, Gdańsk, Groningen…).

Gazdagságának köszönhetően Hamburgot a középkor óta nem uralta szinte senki. Évszázadokon keresztül megtartotta függetlenségét; önellátó, önszervező város volt mindig (amire napjainkban is törekszik). Egyedül Nepóleonnak sikerült a várost négy év erejére bekebeleznie, de 1814-ben az orosz, a svéd és a német csapatok összefogásával sikerült felszabadítani a stratégiailag fontos várost.

Európa bejárata

Immáron semmi nem állhatott a város útjába: az amerikába és ázsiába tartó hajók kiindulási pontja lett. Európa bejáratává vált. A XIX. század vége felé, a kereskedelem globális felgyorsulásával párhuzamosan Hamburg kikötői is rohamos tempóban fejlődtek.
Megépült Speicherstadt (speizváros); a szabadkikötő megnyitásával Hamburg lett a világ legnagyobb kávé-, kakaó-, fűszer- és szőnyegraktára (1888). Majd néhány év múlva, a Kiel-csatorna megépítésekor, direkt összeköttetésbe került a Balti-tengerrel is. A város megállíthatatlanul nyomult előre s így a legnagyobb hajózási társaságok központjává vált. Lakosságának száma 50 év alatt megháromszorozódott: 1 millióra nőtt 1900-ra.

A történelem visszavág

Az I. világháborút követően Németország elvesztette kolóniáit, majd a II. világháború alatt természetesen Hamburg is súlyosan szenvedett. Ismét csak stratégiai helyzete miatt a várost sorozatosan légitámadások érték, és a világégéssel Hamburg is csaknem teljesen leégett. A hatvanas években újjáépítették, de a belvárosból sok történelmi és építészeti örökség végleg eltűnt.
1962-ben súlyos árvízcsapás érte a várost; az Elba Hamburg egyötödét elöntötte és több mint 300 emberéletet követelt. Mivel a „vasfüggönytől” csupán 50 kilométerre feküdt, kereskedelmi életén is érezhető volt a visszaesés. 1990-től kezdve Hamburg ismét magához tért és visszanyerte kozmopolita jellegét.


Néhány adat pár szóban – Hamburg

Hivatalos neve: Szabad és Hanzakereskedelmi város Hamburg

Városállam: Hamburg Hamburg fővárosa (csakúgy, mint Berlin és Bréma)

Németország második legnagyobb városa
1,7 millió lakos a városban és kb. 3 millió az agglomerációban

Európa 2. legnagyobb kikötővárosa, világviszonylatban 9.

A két puha zsömleszelet közé ékelt húspogácsát nem véletlenül hívják Hamburgernek… az Északi-tenger hajósai vitték magukkal a szendvics receptjét Hamburgba, majd az onnan emigráló németek Amerikába. Eleinte hamburgi steak volt az étel neve.

A város világmárkái: Steinway zongora, Nivea kozmetikai termékek, Montblanc töltőtoll. Itt épült a világ legnagyobb utasszállítója, az AirBus 380 repülő is.



A történelmi kikötőváros és az ultramodern HafenCity

Mint az már a történelmi hivatkozásokból kiderült, a hamburgi kikötő a világ egyik legnagyobb konténerkikötője: 8000 embernek ad munkát. És annak ellenére, hogy 120 kilométerre fekszik a tengertől, a legnagyobb szállítmányozási hajók is be tudnak „úszni” ide. A jól szervezett infrastruktúrának köszönhetően 460 ázsiai cégnek itt van az európai központja, valamint itt található a világon a legtöbb konzulátus is egy helyen: számuk megközelíti a százat.

Néhány évvel ezelőtt kezdték el építeni a világ egyik legrégebbi szállítmányozási kikötője mellé – Speicherstadt – a világ egyik legmodernebb kikötői városrészét, a HafenCityt. Hamburg kikötőkerületében egy újfajta, város a városban életstílus szerveződik: lakó és kereskedelmi negyed párosul szórakoztató és kulturális egységekkel (155 hektár területen). 5500 lakóhely és előrerláthatóan 40 000 munkahely, éttermek és parkok várják majd azokat, akik itt szeretnének élni. A fejlesztéssel cirka 40 százalékkal nő majd meg a város területe.

A kikötő egy turista számára is érdekes látványosság lehet: hajóval a legérdekesebb a kirándulást megtenni. A kellemeset a hasznossal is összeköthetjük utunk során, ugyanis a városnézés igen kedvező vásárlással párosulhat: kedvenc portékáinkat vámmentesen szerezhetjük be.

Szórakozás

Hamburg talán leghíresebb – és egyben leghírhedtebb – utcája a St. Pauli-negyedben található Reeperbahn utca. Szórakoztatóipari szerepének története évszázadokra nyúlik vissza. A XVII. század elején azok az iparosok költöztek ide, akik a „szaguk”, vagy az általuk keltett zaj miatt nem voltak kívánatosak a belvárosban. A Reeperek (azaz kötélverők) is ekkor telepedtek ide, kiknek végre volt elég helyük mesterségük gyakorlására. Ezzel egyidőben persze, a kikötőben várakozó tengerészek közül is sok töltötte szabadidejét a helyi örömlányok társaságában. Mindmáig itt található Hamburg vöröslámpás negyede – amely Németország legnagyobbikának számít – és a környéket egyre inkább feltöltő sikkbárok (Davidstraße Hans-Albers-Platz, Große Freiheit).

És ha valaki klasszikusabb szórakozásra vágyna: 31 színház, 6 koncertterem, 10 vidámszínpad (kabaré), 50 múzeum és 4000 étterem közül válogathat. Nem szorul sok magyarázatra: aki idelátogat, unatkozni biztos nem fog.

Zenei hagyományait máig sem vesztette el a St. Pauli-negyed: a német punkmozgalmak központjaként ismert, innen származik az elektronikus zene előfutárának számító Kraftwerk, valamint ebből a kikötőből indult hódító útjára a Beatles is (a Star Clubból). Júniusban került megrendezésre a G-Move elvenezésű technoparádé, és a Christopher Street Party elnevezésű utcai felvonulás is, ahol a melegek ünneplik szabadságukat.


Hamburg Card:


Ingyenes utazás a tömegközlekedési eszközön (HVV), valamint térítésmen-tes vagy kedvezmé-nyes belépő sok helyre: múzeumokba, városháza-látogatásra, tavi és kikötői hajókázásra, állatkertbe, labirintus-ba, miniatűr városba…. 1 felnőtt (1 napra) = 7 €, 1 felnőtt (3 napra) = 15,70 € vagy max. 5 személyre együttesen (Gruppenkarten) 10 € (1 napra), 22,50 € (3 napra)


Tippek: városi nézelődnivalók és kirándulós úti célok



1. Chile-ház (Das Chilehaus): ha a belvárosban járunk, feltétlenül keressük meg a hajóorrformájú, klinkertéglás építményt, amely Hamburg egyik legérdekesebb irodaháza.
2. St. Michaelis templom: másszunk fel a Michel-toronyba, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra és hatalmas kikötőnegyedére.
3. St. Pauli-negyed: a vasárnaponként megrendezett halpiac mindenképpen megér egy látogatást.
4. Lübeck: csak egy órányi autóútra van innen a kedves középkori hanzaváros és a Balti-tenger.
5. Az Altes Land gyümölcskertjeibe és régi parasztházaihoz kellemes egynapos kirándulást szervezhetünk: mind busszal, mind pedig biciklivel könnyen megközelíthető.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.