Élet-Stílus

Robbanás előtt?

Az online állásközvetítés magyarországi terjedését két körülmény is nehezíti. Egyfelől az elmaradott informatikai infrastruktúra korlátozza az álláskeresők hozzájutását az internethez, másrészt a tapasztalatok szerint a munkaadók ragaszkodnak a személyes kontaktushoz.

Jelentősebb állásközvetítő honlapok

Jobpilot: 1999 végén alakult, multinacionális háttérrel, a regionális állásközvetítésért felel. 2002-ben az Adeco tulajdona lett. Az állásközvetítő (nem a szemléző) oldalak közül a leglátogatottabb.

Jobline: 2000 elején alakult, a HVG érdekeltségi körébe tartozik. A felmérések szerint a hirdetők az egyszerű kezelhetőség és az önéletrajzok száma miatt elégedettebbek az átlagnál.

Job4smarts: 2000 közepén alakult, hazai befektetők, többségében magánszemélyek tulajdonában áll. A hirdetők árai miatt voltak különösen elégedettek a szolgáltatóval.

CV-online: 2000 közepén alakult, a Munkafórum Kft. tulajdonában áll, multinacionális háttérrel. Az oldal jellegzetessége, hogy külföldi állásokat is kínál.

Profession.hu: 2002 utolsó negyedévében alakult, az állásokat szemléző Jobmonitor tulajdonosi köréhez tartozik.

Afsz.hu: Az Állami Foglalko-ztatási Szolgálat honlapja inkább karriertervezési és tanácsadási oldal, de számos állásajánlatot is találhatnak az érdeklődők.


Robbanás előtt? 1

Robbanás előtt? 2


A német Szövetségi Munkaügyi Hivatal még tavalyelőtt elindította hivatalos online állásbörzéjét, amelyen már az első hónapokban több millió álláskereső regisztrálta magát, s a napi látogatók száma is meghaladta a félmilliót. Nem véletlenül, tegyük hozzá, hiszen hamar százezres nagyságrendet ért el az állásajánlatok száma. Az állásokat kínáló cégek és az állásokat kereső munkavállalók így kölcsönösen – nagy találati valószínűséggel – „rákereshetnek” egymásra. Az ügy annál is érdekesebb, mert a német online munkaerőpiacon így komoly verseny alakult ki az olcsó állami mamutszolgáltató és a kisebb, profitorientált piaci szereplők között.

BIZALOM. A német példa nem kirívó, a fejlett országokban elég mindennaposnak mondható az internetes eszközök ilyen erőteljes, ráadásul államilag támogatott felhasználása. Svédországban például a Nemzeti Munkaügyi Hivatal már mindenki számára elérhető „my profile” rendszert épít ki 2006-tól, amelyen bármely regisztrált álláskereső szerkesztheti és elmentheti a saját állásajánlatait, CV-it, képzéseit.

Ezzel szemben nálunk mérsékelt részesedés jellemzi a munkaerő-piaci állásközvetítésen belül az internetes technikákat. A sivár jelen ugyanakkor fényes jövőt ígér, legalábbis a meghirdetett állások piacát illetően, amennyiben a prognosztizálható magyarországi IT-fejlődés következtében a 2010-es, vagy legalább a 2020-as évekre valószínűleg a mainál jóval elterjedtebb lesz az internethasználat.

Borbély Tibor Bors pálya- és munkatanácsadó ugyanakkor arra a körülményre is felhívja a figyelmet, hogy az álláspiac a többi szolgáltatási piachoz képest fokozottan épül a bizalomra, ezért a munkaadók, ha csak módjuk van rá, már kipróbált embert vesznek fel, vagy bíznak meg. Szerinte ezen a gyakorlaton semmilyen IT fejlődés sem fog segíteni, az álláspiac elsődleges kérdése még hosszú ideig az lesz: hányan ismernek, illetőleg hányan ismerik a munkáidat? Ennek oka jórészt történelmi. A relatíve gyengébben fejlett, illetve a korrupciótól jobban sújtott országok tapasztalata ugyanis azt mutatja, hogy minél kisebb a bizalmi index egy társadalomban, annál kevesebb állást hirdetnek meg nyilvánosan.

Hét szabály online önéletrajz írásához

Az online pályázatok ugyan látszólag egyszerűbbek klasszikus megfelelőiknél, elvégre otthonról, a számítógépnél ülve, akár egyetlen kattintással postázhatóak. Mégis érdemes odafigyelni néhány apróságra, mert mint mindennek az életben, az online jelentkezéseknek is saját protokolljuk van, melyek betartását a cégek és a fejvadászok egyaránt elvárják. Annál is inkább szükséges a fejvadászok és a munkaadók fejével gondolkodni, mert ők naponta akár több száz hasonló álláspályázatot is kaphatnak, melyek közül hajlamosak rögtön kiszelektálni a formai hibával készülteket.

1. A legfontosabb szabály, hogy a levél tárgyában (subject) igyekezzünk tömören összefoglalni az e-mail tartalmát, hogy a fogadó rögtön tudja, miért keressük fel. Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy e-mailünk olvasatlanul a fogadó fél komputerének kukájában köt ki.
2. Másodszor: érdemes utánaérdeklődni, hogy az adott cégnél ki az illetékes, és célszerű rögtön neki címezni levelünket.
3. Harmadszor: nem szerencsés, ha valami komolytalan e-mailcímről írunk, mert ebben az esetben első olvasásra minket is komolytalannak tartanak.
4. Negyedszer: az online életrajzok esetében még a hagyományos CV-knél is nyomatékosabban alapkövetelmény a pontosság és az áttekinthetőség, hiszen az olvasó képernyőn ismerkedik majd írásunkkal.
5. Ötödször: mégis óvatosan kell bánni a szövegszer-kesztővel, mert az agyonstilizált CV-k túlságosan nagy méretűek, és senki sem hálás érte, ha túlterhelik a levelezőrendszerét.
6. Hatodszor: az önéletrajzban érdemes az amerikai típusú kronológiát használni, vagyis a korábbi állások tekintetében a jelenből haladni visszafelé. Miként a képzettségeknél is a legutóbbival, legfrissebbel kezdeni a sort.
7. Hetedszer: a szakmai tapasztalatoknál érdemes kulcsszavakat használni, mert a cégek előszeretettel válogatnak ezek alapján az önéletrajzok között.

KAROSSZÉKBŐL. Emiatt az interneten is kevesebb az elérhető állások száma. Arra lehet tehát számítani, hogy a technológiai fejlődés nyomán ez az úgynevezett „maradék” munkaerőpiac lesz majd „behuzalozva”. Ez egyfelől az online technikák állásközvetítésben játszott szerepének szükségszerű növekedését jelenti, másfelől a társadalmi bizalom növekedése nélkül nem következhet be igazi áttörés.


A jelenlegi munkaerő-piaci folyamatokat tekintve – Borbély Tibor Bors szerint – az látható, hogy a céges honlapok szaporodása mellett a munkavállalót, álláskeresőt bemutató lapok száma is ígéretes növekedésnek indult. Előnye ennek, hogy ingyenes szervereken létrehozhatóak az álláskeresőt fényképpel, linkekkel, videómelléklettel bemutató „on-line CV” lapok. Ez azzal is jár, hogy a vállalati HR-esek ma már akár karosszékből is ellenőrizhetik a jelöltet. Szintén egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy keresőmotorok használatával ellenőrzik a jelölteket. Igaz, jobbára csak a vezetői, szakértői, kutatói és újságírói posztok esetében.

A ma prognosztizálható technológiai fejlődés várhatóan azt hozza magával, hogy egyre szélesebb körök számára nyílik meg az online álláspiac. Olyasfajta folyamat zajlik, mint a polgári légi közlekedésben, ahol a néhány évtizeddel ezelőtti elit-utazásokat felváltották a „fapados” túrák. A szórakoztató elektronika és az internethasználatot is lehetővé tevő kábeltelevíziózás terjedése gyakorlatilag a háztartások szintjéig viszi a technológiát, ami a számítástechnikai analfabetizmus visszaszorulásával párhuzamosan az álláskeresési szokásokat is megváltoztathatja.

Az álláskínálati oldalról nézve azonban szembetűnik egy súlyos probléma. Nevezetesen a hazai mikrovállalatok és a kkv-szektor szélessávú internetellátottságának hiányossága. A mikrovállalatok esetében ezt a gondot nyilván megoldja a háztartások technológiai fejlődése, míg a kkv-k jobbára az európai és a kormányzati fejlesztési támogatásokban reménykedhetnek.

Címkék: trend

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.