Élet-Stílus

Egzotikus utak piaca – élményanyagiak

A turisztikai iparban az egzotikus utakon érhető el a legnagyobb haszon, egy-egy jómódú család 1-2 millió forintot sem sajnál kifizetni. Az utazókat főleg ismerőseik ajánlása befolyásolja.

Medgyessy Péter első kubai nyaralása óta tudja mindenki, hogy a karibi szigetországban “meleg van, sok a napsütés, és jó koktélokat lehet kapni“. Noha a kormányfő cáfolja, hogy ismét oda utazna – helyette Thaiföld került
Egzotikus utak piaca – élményanyagiak 1

szóba – , a pletykák szerint Kuba lelkes híve az idén újra megvizsgálja, változatlan-e a helyzet koktélfronton.

Ezzel nincs egyedül. Részben a kormányfő pár szavas méltatásának köszönhetően, a turisztikai szakemberek Kubát immár a feltörekvő desztinációk között tartják számon. “Az ország kedveltségének másik oka, hogy a Fidel-éra végnapjait éli, az utazók fejében élő Kuba-kép pedig csak a diktátor uralmáig marad fenn, az ország utána érdektelenségbe süllyedhet” – véli Déri Tamás, a Tensí Holiday értékesítési menedzsere. Ezért indítanak az exkluzív utakra szakosodott legnagyobb utazási irodák közös erővel charterjáratot a szigetországon belül Varaderóba.


Motiváció 

Az egzotikus utazások hajtóereje – státusszimbólum jellege révén – lehet a sznobizmus, vagy az éves hajtás után önmagunk megjutalmazása, netán a maradandó közös élmény megtapasztalása az évközben a személyes kapcsolatot nélkülöző család számára. Ez utóbbi ösztönözte Sváby András műsorvezetőt, az Interaktív Kft. ügyvezető igazgatóját, amikor családjával egy hetes passzív pihenése terepéül a Maldív-szigeteket választotta. A kikapcsolódást fokozta, hogy mobilszolgáltatója egyetlen kinti szolgáltatóval sem kötött roaming-szerződést, így Sváby nem volt elérhető telefonon. 

Átszállás nélkül


“A charterek megléte vagy hiánya erősen befolyásolja egy desztináció sikerét” – mondja Kurucz János, a Vista Utazási Irodák Kft. ügyvezető igazgatója. Az utasok ugyanis rövid szabadságuk alkalmával átszállásoktól mentesen és olcsón szeretik megközelíteni a célállomást. Persze lehet kevésbé zsúfolt, ám drágább menetrend szerinti járatokkal is a helyszínre érkezni. Ez a szokás azonban csak kevesek, a fogyasztási szokásaik tekintetében igényesebb felsőközéposztály sajátja. Az egzotikus utakat szervező irodák ezen utasok nyaralásain nyernek a legtöbbet. “Ők ugyanis azok, akik nem katalógusból választanak téli nyaralást, sokkal inkább egyedi szervezést igénylő kéréseikkel fordulnak az irodához” – mondja Földi Katalin, a Chemol Travel kereskedelmi igazgatója.

Legnyereségesebb útjaik közül Földi – akárcsak Kurucz és Déri – a változatlanul népszerű és kiszámíthatóan jól jövedelmező Thaiföldet jelölte meg. Szakemberek szerint egy oda irányuló útnál 10 százalékos haszonnal lehet számolni, az egyéb egzotikus utakon pedig 5 és 25 százalék közötti árrés keletkezhet. Thaiföld évek óta tartó sikerét Kurucz azzal magyarázza, az ország jó híre szájhagyomány útján terjed. Kurucz szerint a harcedzettebbek immár Kubával, Mexikóval vagy a Maldív-szigetekkel próbálkoznak, s egyre gyakoribb, hogy az ilyen helyeken eltöltött tíz napért egy-egy jómódú család 1-2 millió forintot is otthagy az irodában.



Egzotikus utak piaca – élményanyagiak 2

Afrika


Az utak megújítása érdekében folyamatosan ötletel Kurucz János, aki a közeljövőben Madagaszkárt vezetné be a piacra. Szerinte a magyar utazók körében Ázsia legdélebbi desztinációi, valamint a Szaharától délre fekvő afrikai országok adhatók el igazán. Ezek közül is az alapáras utak számíthatnak sikerre, amelynek megvásárlása után az utas maga dönti el, ott mire költi a pénzt.


Egy-egy új célállomás felvétele komoly rizikó. Ha az ország ismeretlen, s nagy vele kapcsolatban a tájékozatlanság, komoly marketingmunkát igényel a termék bevezetése. “A befektetett pénz jó választás esetén akkor térül meg, ha a választott célpontra legalább heti rendszerességgel chartergépeket lehet indítani” – mondja Déri Tamás. Cége összbevételének 15-20 százalékát hozzák az egzotikus utak a 3,5 hónapos szezon alatt, ami lassan indul be. “Az egzotikus utak legkomolyabb konkurenciája a hó” – állítja Kurucz János. Amint esni kezd, “beindul a pavlovi reflex”, s az utasok inkább síutakra fizetnek be.


A teljes cikket elolvashatja a Figyelő 2003/52. számában. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik