Élő Belföld

137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett szavazta meg Unger Annát az Országgyűlés

Hegedüs Róbert / MTI
Hegedüs Róbert / MTI

Rendkívüli ülést tart az Országgyűlés pénteken. A plenáris ülés a parlementi honlapon közzétett napirend szerint Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indul, majd várhatóan megválasztják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökét és nyomozati elnökhelyettesét.

Így választották ki az NVVH elnökjelöltjét

Az NVVH elnöki tisztségére 96, az elnökhelyettesi posztokra 68 pályázat érkezett. A kiválasztásba tanácskozási joggal négy civil szervezetet vontak be:

  • a Tisza javaslatára a TASZ-t, a Magyar Helsinki Bizottságot és a K-Monitort;
  • a Mi Hazánk javaslatára a Magyarok Világszövetségét.

A döntést ugyanakkor nem a civilek, hanem az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága hozta meg. A bizottság az értékelések alapján három pályázót választott ki személyes meghallgatásra:

  • Ligeti Miklóst,
  • Unger Anna Rózát,
  • Jancsics Dávidot.

A frakciók további pályázók meghallgatását is kérhették. A Tisza a pontszámok alapján negyedik helyezett Sárvári Nicholast javasolta, a Mi Hazánk pedig Barátki Lászlót. A Tisza Sárvárit előbb a frakció jelöltjének nevezte, később azonban azt mondták, hogy ez szerencsétlen megfogalmazás volt: csak a meghallgatását kezdeményezték, nem tekintették pártjelöltnek.

Barátki visszalépett, ahogy Jancsics Dávid is. Jancsics azzal indokolta döntését, hogy a hivatal élére szerinte „ügyész, nyomozó alkatú”, kérlelhetetlen vezetőre van szükség, ő pedig inkább egy hosszú távú korrupcióellenes intézményrendszer kialakításában tudna részt venni. Így végül Ligetit, Ungert és Sárvárit hallgatták meg.

Miért hozták létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt?

Magyar Péter a kormány megalakulásakor, május 9-én jelentette be, hogy az első intézkedések között felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Az NVVH feladatául az előző időszak közbeszerzéseinek, túlárazásainak, koncessziós szerződéseinek, alapítványokba szervezett közvagyonának, a taorendszer visszásságainak és az MNB-alapítványok ügyének vizsgálatát szánták. Az ígéret szerint az intézmény nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik.

A Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség július 10-én nyújtotta be a hivatalról szóló, 142 oldalas törvényjavaslatot. A parlament július 28-án elfogadta, másnap pedig hatályba is lépett. Az NVVH közvagyonvédelmi vizsgálatokat folytathat, nyomozati és vádképviseleti jogköröket gyakorolhat, irattárakba és szerverszobákba léphet be, illetve szerződéseket vizsgálhat át.

Unger Annáról szavaz a parlament

A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint a pénteki ülés 9 órakor Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik.

Ezt követően várhatóan megválasztják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága Unger Anna Róza politológust, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensét javasolta a hivatal elnökének. A nyomozati elnökhelyettesi posztra Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze a jelölt.

Az elnököt és az elnökhelyettest titkos szavazáson, a képviselők kétharmadának támogatásával választják meg. Megbízatásuk hat évre, szeptember 1-jétől szól. Megválasztásuk után esküt tesznek.

A közpénzügyi elnökhelyettesi tisztségre kiírt pályázatot a meghallgatások után eredménytelennek nyilvánították. A vádemelésért felelős, valamint a fellebbviteli elnökhelyettesi posztokra olyan kevés pályázat érkezett, hogy az eljárásokat érvénytelennek nyilvánították.

Öt százalékra csökkenhet a tűzifa áfája

A parlament kivételes eljárásban tárgyalja, és még pénteken el is fogadhatja az áfatörvény módosítását. A javaslat szeptember 15-étől 27 százalékról 5 százalékra csökkentené a tűzifa általános forgalmi adóját.

Sürgős eljárásban vitatják meg a Tisza képviselőinek házszabály-módosító indítványát is. A változtatás a házszabályt igazítaná hozzá a Költségvetési Tanács megváltozott jogköreihez. A tanács előzetes hozzájárulási joga megszűnt, helyette azt véleményezheti, hogy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel-e az államadósság-szabálynak.

Olvasói sztorik