A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökéről dönt az Országgyűlés

Magyar Péter sorolta az első száz nap eredményeit, szerinte

• megszüntették a rendeleti kormányzást,
• a Szuverenitásvédelmi Hivatal,
• megkezdték a közmédia átszervezését,
• átalakítottál a a vagyonnyilatkozati rendszert,
• átalakították a magántőkelalapok működését,
• létrehozták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt,
• megnyitották az utat 6000 milliárd európai uniós támogatás hazahozatala előtt,
• május-júniusban 1000 milliárd többletet hoztak a költségvetésbe,
• csökkentették a politikusok fizetését és a parlamenti működést,
• visszaadták az önálló működést számos területnek, így az oktatásnak, egészségügynek, környezetvédelemnek, gyermekvédelemnek.

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásra jelentkezett Egy működő és emberséges Magyarországért címmel a parlement pénteki ülésén.

107 napja dolgozik a kormány, 5827 nap telt el az Orbán-korlány 2010 május 29-i megalakulása és a Tisza-kormány megalakulása között – mondta a kormányfő, és azt sorolta, hogy mire lett volna elég ez az idő. Többek között a paksi atomerőmű ügyét, az egészségügyet és az európai források hazahozatalát is említette.

107 nap telt el, és egyáltalán nem állítom, hogy sikerült volna Magyarország minden kihívását megoldani, de egy dolgot meg lehet állapítani: Magyarország működni kezdett, Magyarország visszatért, Magyarország képes cselekedni.

A tiszás országgyűlési képviselők közül egyedüliként Melléthei-Barna Márton szavazott nemmel az NVVH élére jelölt Unger Anna politológusra. A kormánypárti politikus a 24.hu érdeklődésére ezt azzal indokolta, hogy ez volt a szakmai meggyőződése, és azt is elárulta, hogy a három jelölt közül kit tartott a legalkalmasabbnak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére.

Kapcsolódó

„Ez volt a szakmai meggyőződésem” – Melléthei-Barna Márton elmondta, miért nem támogatta Unger Anna jelölését

A tiszás politikus azt is elárulta, hogy a három jelölt közül kit tartott a legalkalmasabbnak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére.

Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága Unger Anna Rózát javasolta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. A politológust hat képviselő támogatta, egy ellene szavazott, egy pedig tartózkodott. Ligeti Miklós négy igen szavazatot kapott négy tartózkodás mellett, Sárvári Nicholast pedig hárman támogatták, öten tartózkodtak.

A bizottság hivatalos közlése szerint hogy Unger pályázatát találta a legjobbnak. Részletes indoklást nem adtak arról, miért őt részesítették előnyben a korrupcióellenes munkában nagyobb gyakorlati tapasztalattal rendelkező Ligetivel szemben.

A jelöltek meghallgatásán három eltérő felfogás jelent meg. Ligeti, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója konkrét büntető- és vagyonvisszaszerzési ügyekről, jogi garanciákról és támadhatatlan eljárásokról beszélt. Sárvári egy operatív, nemzetközi együttműködésekre és vagyonkutatásra épülő szervezetet vázolt fel.

Unger Anna szélesebb politikai és történeti feladatot adott volna a hivatalnak. Azt mondta, ami Magyarországon történt, az több volt egyszerű korrupciónál: feudalizmus. Szerinte fel kell tárni a vagyonkimentések ismétlődő mintázatait, az elszámoltatást pedig az igazságtétellel és egy hasonló rendszer visszatérésének megakadályozásával kapcsolta össze.

Török Gábor a Törökülésben úgy értékelte a döntést, hogy a bizottsági többség olyan vezetőt keresett, aki a Tisza előző rendszerről kialakított politikai narratíváját is képes képviselni. Szerinte Unger vezetésével az NVVH részben „történeti hivatalként”, részben pedig erős politikai intézményként működhet, míg Ligeti következetesen az egyes ügyekre és az igazságszolgáltatás működésére összpontosított.

Ez Török Gábor politikai értelmezése, nem bizonyított személyzeti háttéralku.

A döntést Hadházy Ákos is bírálta. Szerinte szakértelme és korábbi munkája alapján Ligeti lett volna a legalkalmasabb a hivatal vezetésére. Ungerrel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy már a meghallgatásán elfogadta: az eljárások lassúsága miatt akár a következő hat évben sem születhetnek jogerős ítéletek.

Az NVVH elnöki tisztségére 96, az elnökhelyettesi posztokra 68 pályázat érkezett. A kiválasztásba tanácskozási joggal négy civil szervezetet vontak be:

• a Tisza javaslatára a TASZ-t, a Magyar Helsinki Bizottságot és a K-Monitort;
• a Mi Hazánk javaslatára a Magyarok Világszövetségét.

A döntést ugyanakkor nem a civilek, hanem az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága hozta meg. A bizottság az értékelések alapján három pályázót választott ki személyes meghallgatásra:

• Ligeti Miklóst,
• Unger Anna Rózát,
• Jancsics Dávidot.

A frakciók további pályázók meghallgatását is kérhették. A Tisza a pontszámok alapján negyedik helyezett Sárvári Nicholast javasolta, a Mi Hazánk pedig Barátki Lászlót. A Tisza Sárvárit előbb a frakció jelöltjének nevezte, később azonban azt mondták, hogy ez szerencsétlen megfogalmazás volt: csak a meghallgatását kezdeményezték, nem tekintették pártjelöltnek.

Barátki visszalépett, ahogy Jancsics Dávid is. Jancsics azzal indokolta döntését, hogy a hivatal élére szerinte „ügyész, nyomozó alkatú”, kérlelhetetlen vezetőre van szükség, ő pedig inkább egy hosszú távú korrupcióellenes intézményrendszer kialakításában tudna részt venni. Így végül Ligetit, Ungert és Sárvárit hallgatták meg.

Magyar Péter a kormány megalakulásakor, május 9-én jelentette be, hogy az első intézkedések között felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Az NVVH feladatául az előző időszak közbeszerzéseinek, túlárazásainak, koncessziós szerződéseinek, alapítványokba szervezett közvagyonának, a taorendszer visszásságainak és az MNB-alapítványok ügyének vizsgálatát szánták. Az ígéret szerint az intézmény nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik.

A Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség július 10-én nyújtotta be a hivatalról szóló, 142 oldalas törvényjavaslatot. A parlament július 28-án elfogadta, másnap pedig hatályba is lépett. Az NVVH közvagyonvédelmi vizsgálatokat folytathat, nyomozati és vádképviseleti jogköröket gyakorolhat, irattárakba és szerverszobákba léphet be, illetve szerződéseket vizsgálhat át.

A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint a pénteki ülés 9 órakor Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik.

Ezt követően várhatóan megválasztják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága Unger Anna Róza politológust, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensét javasolta a hivatal elnökének. A nyomozati elnökhelyettesi posztra Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze a jelölt.

Az elnököt és az elnökhelyettest titkos szavazáson, a képviselők kétharmadának támogatásával választják meg. Megbízatásuk hat évre, szeptember 1-jétől szól. Megválasztásuk után esküt tesznek.

A közpénzügyi elnökhelyettesi tisztségre kiírt pályázatot a meghallgatások után eredménytelennek nyilvánították. A vádemelésért felelős, valamint a fellebbviteli elnökhelyettesi posztokra olyan kevés pályázat érkezett, hogy az eljárásokat érvénytelennek nyilvánították.

Öt százalékra csökkenhet a tűzifa áfája

A parlament kivételes eljárásban tárgyalja, és még pénteken el is fogadhatja az áfatörvény módosítását. A javaslat szeptember 15-étől 27 százalékról 5 százalékra csökkentené a tűzifa általános forgalmi adóját.

Sürgős eljárásban vitatják meg a Tisza képviselőinek házszabály-módosító indítványát is. A változtatás a házszabályt igazítaná hozzá a Költségvetési Tanács megváltozott jogköreihez. A tanács előzetes hozzájárulási joga megszűnt, helyette azt véleményezheti, hogy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel-e az államadósság-szabálynak.