2026 júniusában lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője. Fürcht 2022-es kinevezése óta az utóbbi évek szinte összes fontos politikai vonatkozású ügyében, köztük az MNB-alapítványokkal, a Schadl–Völner-féle korrupciós vádakkal, az ukrán aranykonvojjal és a Tisza Párt informatikai rendszereinek feltörésére irányuló kísérletekkel kapcsolatos eljárásokban is nyomozott.
A Legfőbb Ügyészség akkori közlése szerint Fürcht Pál lemondását „elsődlegesen az ún. aranykonvoj ügyben közte és a KNYF nyomozásának felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolta”. Nagy Gábor Bálint, azóta szintén lemondott legfőbb ügyész, az ellentét feloldása érdekében a Legfőbb Ügyészség másik szakmai szervezeti egységét jelölte ki a nyomozás felügyeletére.
A 444 hozzájutott egy június 8-án kelt, hétoldalas levélhez, amelyben Fürcht Pál részletesen megindokolta Nagy Gábor Bálintnak, hogy mi vezetett a lemondásához. Ebben a KNYF volt vezetője arról ír, hogy
Mint a portál megjegyzi, Fürcht maga is hosszú időn keresztül a működtetője volt a rendszernek, amelyet súlyos mulasztásokkal, kézi vezérléssel vádol.
Fürcht – aki a Legfőbb Ügyészségen ügyészként folytatta pályafutását – a levele elején úgy fogalmazott, hogy
többször jeleztem Legfőbb Ügyész Úrnak, hogy az utóbbi időben olyan, a Legfőbb Ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hivatal közötti viszonyt észleltem, amely nem fér össze szakmai meggyőződésemmel, és egyedi ügyekben károsan befolyásolja a tisztességes eljárás és az anyagi igazság felderítésére törekvés követelményét.
A KNYF volt vezetőjének lemondási nyilatkozata szerint az aranykonvojjal kapcsolatos ügyben az AH megtévesztette a Legfőbb Ügyészséget, olyan bűnügyet „kreált”, amellyel elérte, hogy „a Legfőbb Ügyészség kijelölje a NAV-ot egy pénzmosás miatti nyomozásra, amelyre egyébként annak nincsen hatásköre”. Fürcht elmondása szerint ezt jelezte Nagy Gábor Bálintnak. Majd arra is utalt a szeptember 9-ei levélben, hogy az AH és a Legfőbb Ügyészség előzetesen egyeztethetett a feljelentésről, amely alapján a NAV elindította a nyomozást az ukrán pénzszállítókkal szemben.
Fürcht a Nagynak küldött nyilatkozatában a 444 szerint arról is beszámolt, hogy az aranykonvojügyben egy legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész magához rendelte az ő beosztottját, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjét. Ekkor elmondása szerint az előbbi ügyész arra instruálta az ő beosztottját, hogy fogadja el, a pénzszállítók jogellenes fogva tartásához a titkosszolgálatnak nincsen köze, illetve hallgassa ki tanúként a titkosszolgálati vezetőt, aki maga is személyesen részt vett az akcióban, „amelynek során a NAV-os nyomozás leple alatt a nemzetbiztonsági szolgálat emberei hallgatták meg a megbilincselt ukrán pénzszállítókat, ki tudja, milyen eljárási keretek között”.
Fürcht szerint a beszélgetés másnapján az említett nemzetbiztonsági szolgálati vezető idézés nélkül magától jelentkezett telefonon a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjénél azzal, hogy „hallotta”, az ő segítségére van szükség.
A NAV bűncselekmény hiányában júliusban lezárta az ukrán pénzszállítók ellen folytatott eljárást.
A Legfőbb Ügyészség az alábbi választ küldte a Fürcht által elmondottakkal kapcsolatban:
„Dr. Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője 2026. június 8-án benyújtotta a lemondását a legfőbb ügyésznek. Ennek a tényét, valamint a Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatos szakmai álláspontját a Legfőbb Ügyészség 2026. június 11-én kiadott sajtóközleménye tartalmazza, amelyet változatlanul irányadónak tekintünk.
A Legfőbb Ügyészség határozottan visszautasítja a lemondott főügyész alap nélküli vádaskodását. Fürcht Pál a lemondásában tényszerűen valótlanságokat állított az ügyek politikai befolyásolásáról, amelyek nyilvánosság előtti cáfolata a folyamatban lévő ügyekre tekintettel jelenleg nem lehetséges. A büntetőeljárásról szóló törvény az eljárásban résztvevők jogainak, a személyes és más védendő adatok, továbbá a büntetőeljárás eredményességének védelme érdekében szigorú szabályokat tartalmaz a nyilvánosság tájékoztatásának rendjéről és annak korlátairól a folyamatban lévő büntetőügyekben. Az ügyészségnek akkor is ezen szabályok betartásával kell eljárnia, ha más azokat megszegi.
A volt főügyész a valós tényeken alapuló szakmai iránymutatás helyett a saját, tényektől független, szubjektív meggyőződését akarta érvényesíteni az általa megjelölt ügyekben. A 444.hu megírta, hogy fegyelmi eljárás indult vele szemben. A Legfőbb Ügyészség a valótlan vádaskodásokkal teli lemondás ismételt sajtó elé tárását az erre adott reakciónak tekinti.
Visszautasítjuk továbbá az ügyvédi hivatásrendhez méltatlan, szakmaiságot nélkülöző, ügyészséget lejárató megnyilatkozásokat is.
Ahogyan azt már többször is jeleztük, az ún. aranykonvoj ügy kapcsán a legfőbb ügyész kinyilvánította és írásban is utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. Ugyanez irányadó bármely más, ügyészségi nyomozási hatáskörbe tartozó ügyre is.
A nyomozások eredményéről tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
Egyben jelezzük, hogy a megjelölt és más ügyeket érintő – a közvélemény félretájékoztatására is alkalmas – integritás sértések miatt a Legfőbb Ügyészség belső vizsgálatot folytat.”
További részletek a 444 cikkében.
