Tóth Bertalan (MSZP) kérdezte arról Matolcsy Györgyöt, jogosnak érzi-e Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kritikáját, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Küklopsz üzemmódban” működik, nem figyel másra, csak inflációs céljára. A szocialista politikus szerint a magyar gazdaság és költségvetés számára nehezen alakul az idei év, a kormány lassan szinte havonta kényszerül újratervezésre: a tervezett GDP-növekedés üteme csökken, a költségvetési hiány nő, a beruházások volumene drámai mélységekbe zuhant, Nagy Márton szerint azonban a problémákért nem ő felelős, hanem a jegybank, mert nem támogatja a növekedési célokat.
A nagy kérdés, hogy a jegybank mikor ereszt ki és nyitja meg a pénzcsapokat. Jelen pillanatban a Magyar Nemzeti Bank nem foglalkozik a hitelösztönzéssel, sem NHP, sem NKP, (…) Amikor Matolcsy György 2013-ban jegybankelnök lett, egyből hitelösztönzéssel kezdett. Most nagyon hasonló állapotok vannak a gazdaságban, például 2-3 százalékos reálkamatok. Véleményem szerint ebben a reálkamat- és makrogazdasági környezetben megengedhető célzott hitelösztönző program.
Tóth Bertalan az alábbi kérdésekre várt választ:
- Küklopsz üzemmódban működik-e a jegybank?
- Van-e lehetősége az MNB-nek célzott hitelösztönző programok indítására?
- A Költségvetési Tanács tagjaként mi a véleménye arról, hogy a kormány képtelen megtervezni és tartani az Országgyűlés által elfogadott költségvetést?
- Mi az álláspontja arról, hogy egyes állami beruházásokat ismét el kellett halasztani, immár 2027-ig?
- Mit kellene tennie a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a gazdasági problémák kezelése érdekében?
Matolcsy György pontról pontra válaszolt. Azt írta a Küklopsz-kritikáról, hogy a Magyar Nemzeti Bank feladatait a jegybanktörvény egyértelműen meghatározza, úgy fogalmaz:
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Az MNB nem tesz, de nem is tehet mást, az inflációs cél elérésére fókuszál.
A magas inflációnak hosszú az árnyéka
Matolcsy György szerint az áremelkedés üteme 2024 első felében szinte végig a toleranciasávon belül maradt, de továbbra sem dőlhetnek hátra, a tapasztalatok szerint
aki túl korán hirdet győzelmet az infláció felett, az a magas infláció visszatérését kockáztatja. Az árstabilitás csak úgy állhat helyre fenntartható módon, ha az inflációs várakozások a jegybanki célnak megfelelő, alacsony szinten horgonyzottak.
A tartósan magas árdinamika tapasztalatai miatt a lakosság inflációs félelmei csak lassan csökkennek, ezért előretekintve is indokolt az óvatos, türelmes monetáris politikai megközelítés.
Az elnök emlékeztetett rá, a jegybanktörvény meghatározza az árstabilitásnak alárendelt, további feladatokat is, a jogalkotó világos hierarchiát állított fel, az MNB minden további feladatát csak az árstabilitási cél teljesítésével konzisztens módon láthatja el. A kormányzati gazdaságpolitika és a gazdasági növekedés támogatásáról azt írta, a jegybank úgy tud leghatékonyabban hozzájárulni a magyar gazdaság fenntartható növekedéséhez, ha
segíti az óvatosságot kiváltó feszültségek oldódását, vagyis az árstabilitás tartós helyreállításával és a pénzügyi piaci stabilitás megőrzésével biztonságos és kiszámítható gazdasági környezetet teremt, amely a lakossági és üzleti bizalom erősödésének előfeltétele.
A Költségvetési Tanács tagjaként úgy látja, a kiszámítható költségvetési gazdálkodás a nemzetgazdaság eredményes működésének alapfeltétele. A testület az elmúlt időszakban többször is foglalkozott a költségvetési tervezés kiszámíthatóságával. Idén a kormányzati beruházásokra fordított kiadások mérséklése hozzájárul a költségvetési hiány csökkentéséhez, ám fontos lenne figyelembe venni a beruházások szerkezetét, az MNB szerint a gazdaság versenyképessége és fenntarthatósága szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak a digitális és zöld beruházások, valamint az ezekre fordított összegek hatékonysága.
