Igazságügyi szakértők arról számoltak be a 24.hu-nak: pert kell indítaniuk a rendőrség ellen, hogy megkaphassák a rendőrségi kirendelés alapján elvégzett munkájukért járó szakértői díjukat, amelyet maga a rendőrség állapított meg korábban úgynevezett díjmegállapító végzés formájában.
De önmagában még egy bírósági döntés sem feltétlenül elég, előfordult ugyanis, hogy egy szakértőnek a jogerős bírósági határozat után végrehajtóhoz kellett fordulnia, hogy végre kifizessék.
A tavaly decemberben benyújtott számláimat sem fizették még ki: a kiszámlázott, de a be nem folyt összeg után pedig már be kellett fizetnem 600 ezer forintnyi társasági adót is. Még jó, hogy nem áfa-körben vagyok, mert akkor már milliókat fizethettem volna az államnak, hogy ingyen dolgozhassak
– sérelmezte lapunknak egy informatikai szakértő, akinek 4–5 millió forint lejárt követelése van a rendőrséggel szemben. „Az igazságügyi szakértőket a hatóságok rendelik ki, a feladatokat kötelező elvállalniuk. Nem mondhatunk nemet a rendőrségi kirendeléseknek azzal az indokkal, hogy nem fizetnek ki, a törvény ugyanis csak kivételes esetben, rendkívüli leterheltségre hivatkozva engedi nekünk a kirendelés visszautasítását” – rajzolta meg az ördögi kört a szakértő, aki azt kérte, ne írjuk le a nevét. Egy másik szakértő hajszálra azonos tapasztalatokról számolt be: a 2022. decemberi számláit egy évvel később fizették csak ki, a 2023 decemberétől benyújtott számláinak kifizetésére pedig azóta is hiába vár.
„Most már viccelődöm az engem kirendelő nyomozókkal, amikor azt kérdezik, mikor küldöm a díjjegyzéket. Ironikusan azt szoktam mondani: »Minek, úgy sem fizeti ki a gazdasági hivatal, csak adófizetési kötelezettségem keletkezik, ha kiszámlázom.« És a nyomozók is tisztában vannak azzal, hogy a rendőrségnek tetemes elmaradásai vannak” – mondta el lapunknak.
A szakértők szerint egyértelműen a rendőrséget sújtó pénzhiány az oka annak, hogy nem kapják meg a pénzüket. Elmondásuk szerint sokan nem is mernek reklamálni, mert attól tartanak, hogy kevesebb megbízást kapnak, vagy egyáltalán nem rendelik ki őket többé.
Több per is indult az elmaradt kifizetések miatt, de csak az egyik felperes vállalta névvel és arccal is a történetét.
Mi a hatóság által kiállított jogerős díjmegállapító határozat alapján állítjuk ki a számlákat. Az egyik ilyen számla után fizetési meghagyást bocsátottam ki, miután hónapokig hiába vártam a pénzemre. És mit csinált a rendőrség? Nem ismerte el a tartozást, vagyis a saját jogerős határozatát, és ellentmondással élt csak azért, hogy ne legyen azonnal inkasszálható a tartozása
– mondta el nekünk Fülöp Tamás informatikai igazságügyi szakértő, akinek ezért a bíróságon kellett pert indítania.
A bíróság végül kimondta, hogy a jogerős hatósági határozatban rögzített követelés azonnal végrehajtható, és mivel ezt a végzést az alperes rendőrkapitányság is megkapta, ezt követően két napon belül az igazságügyi szakértő számlájára utalták a díjmegállapító határozatban szereplő 280 ezer forintot. „Mindez hetvenezer forintomba került, mert kellett fizetnem közjegyzői díjat a fizetési meghagyás kibocsátásáért, meg ügyvédi díjat, plusz egy külön eljárásban kell érvényesíteni a késedelmi kamatot” – magyarázta.
Fülöp Tamásnak annyira elege lett a késedelmes, nehezen behajtható rendőrségi kifizetésekből, hogy talált egy megoldást, amelynek segítségével maguk a rendőrök állnak el attól, hogy kirendeljék őt.
A törvény szerint a szakértőnek lehetősége van 150 ezer forint erejéig költségelőleget kérni a kirendelő hatóságtól. Én az utóbbi időben mindig meglépem ezt, mert ilyenkor a rendőrség általában vissza szokott lépni, és mást keres helyettem, ha pedig netán nyolc napon belül nem fizeti ki az előleget, akkor a szakértő visszaadhatja az ügyet
– mondta el lapunknak.
A szakértő szerint tragikus a helyzet, aminek súlyos biztonsági és korrupciós kockázata is van. „Számos igazságügyi szakértő a rendőrségi kirendelésekből él. Ha nem vagy csak elvétve fizetik ki őket, akkor kiszolgáltatottá válhatnak. Tegyük fel – kizárólag elméletben, mert ilyen szakértőt nyilvánvalóan nem ismerek –, hogy egy napi megélhetési gondokkal küszködő szakértőnek felajánl a gyanúsított ügyvédje ötmillió forintot egy bizonyíték megsemmisítéséért. Bizony el fog gondolkodni az ajánlaton” – mondta Fülöp Tamás, aki szerint számos büntetőügy sorsa a szakértőkön múlik, mert a bíró a szakértői vélemények alapján dönthet a bűnösség és az ártatlanság kérdésében.
„Jelenlegi állapotban hatósági tevékenységet finanszíroznak meg az egyébként alulfizetett igazságügyi szakértők, nyilván más tevékenységükből származó bevételeikből” – fogalmazott lapunknak Deli Kálmán, az Igazság az Igazságügyi Szakértőkért Egyesület elnöke, aki rendkívül nagy problémának nevezte, hogy a szakértői díjakat óriási késésekkel fizetik ki, ráadásul még tájékoztatást sem adnak, hogy mikorra várható a számla kiegyenlítése.
„A rendőrség költségvetésének megkurtítása nem új keletű jelenség, ilyen előfordult már a ’90-es években is, de akkor az illetékes rendőri vezető úriember volt, és szeptemberben tájékoztatta az igazságügyi szakértőket, hogy nem tud fizetni, ne küldjenek számlát, de minden szakértői díjat kifizet a következő év február végéig. Tartotta a szavát” – hasonlította össze a régi időket a jelen helyzettel.
Ráadásul az igazságügyi szakértői óradíjak, amelyeket az igazságügyi miniszter állapít meg egy rendeletben, nagyon alacsonyak, ebből szerinte akkor sem könnyű megélni, ha rendesen, időben fizetnének a hatóságok.
Rendkívül nehezen tudják az igazságügyi szakértők a tevékenységük ellenértékeként számlázott bevételből még a minimálbér szerinti járulékokat is megfizetni. Ennek többek között az a következménye, hogy folyamatosan elszegényednek. Ez azért van így, mert az úgynevezett hivatalból történő bizonyításos ügyekben az igazságügyi szakértői óradíj a főszabály szerint minden megkezdett óra után nettó 8 ezer forint. Ennyi pénzért ma egy hidegburkoló egy négyzetméter burkolatot sem készít el
– fejtette ki Deli Kálmán.
Az óradíjakat legutóbb 2023 januárjában emelték, amikor közel másfél évtizedes elmaradást rendezett az állam kétlépcsős emelés formájában.
„A szakértői díjak nincsenek harmonikus kapcsolatban a gazdasági környezettel” – fogalmazott diplomatikusan Deli Kálmán, aki konkrét példát is hozott az ordító ellentmondásra.
Nézze csak meg a vonatkozó miniszteri rendelet mellékletét! Ebben az szerepel, hogy a DNS-tulajdonság vizsgálata személyenként 6 ezer forint. Nézze meg a szabad piacon az árakat: van, ahol 36 euró, van, ahol 69 ezer forint, tehát a piaci ár töredékéért végez el egy ilyen vizsgálatot az igazságügyi szakértő. A hivatalból történő bizonyításos ügyekben olyan alacsony a szakértői díj, hogy azt gondolom, ezzel már a bűnözést támogatja a szabályalkotó
– summázta Deli Kálmán.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara előtt sem ismeretlen, hogy jelentős késésekkel fizetik ki a hatóságok az igazságügyi szakértőket, és a testület a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik folyamatosan fellépni a probléma a megoldása érdekében.
„A kamara elnöke, Schváb Zoltán Gábor az Országos Rendőr-Főkapitányság vezetőinek több levelet is küldött, mert az elmúlt két évben folyamatosan fennáll az a helyzet, hogy a rendőrség nem fizeti ki határidőben az igazságügyi szakértők részére az elkészített szakvélemények után járó díjat. Ezért minden alkalommal, amikor a kamara elnöke a rendőrségi vezetőkkel egyeztetett, kérte, hogy a tarthatatlan és mind a szakértők, mind a kamara részére hátrányos helyzetet haladéktalanul szüntessék meg. Mivel a rendőri vezetés megkeresése eredménytelen volt, a kamara levélben fordult a belügyminiszterhez, illetve tájékoztatásul egyidejűleg az igazságügyi miniszterhez is, és kérte segítségüket a kialakult helyzet megoldásában. A Belügyminisztérium arról tájékoztatta kamaránkat, hogy a rendőrség az elfogadott és visszaigazolt költségvetése felhasználásának prioritási sorrendjét saját hatáskörben állapítja meg. A tájékoztatás szerint a rendőrség az ismert nehéz költségvetési helyzetben is mindent megtesz a tartozások mielőbbi rendezése, illetve a jogszabályi kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése érdekében” – írta a 24.hu-nak Borka Zoltán, a kamara főtitkára, megjegyezve, hogy a folyamatos figyelemfelhíváson, valamint a tagoknak az igényérvényesítés jogi lehetőségeiről szóló részletes tájékoztatásán túl a kamarának nincs egyéb törvényes eszköze a rendőrség kifizetetlen tartozásaival kapcsolatban.
A főtitkár azt is jelezte, a kamara egyetért azzal, hogy a szakértői óradíj emelése indokolt lenne, annak újbóli felülvizsgálata ismét szükséges. „A kamara elnöke rendszeresen javaslatot tesz a díjtétel emelésére” – tette hozzá Borka Zoltán.
Megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságtól, mi az oka a késedelmes fizetéseknek, vannak-e kimutatásaik arról, hogy állnak a határidőn túli fizetési kötelezettségeikkel.
A rendőrség a költségvetési források üteméhez igazítottan teljesíti fizetési kötelezettségeit, ami nem követi az egyes ügyek miatti szakértői kirendelések kilengéseit. A rendőrség, ahogyan eddig is, a jövőben is minden fizetési kötelezettségét teljesíti
– írták válaszukban.
Az Igazságügyi Minisztériumtól megkérdeztük, tudnak-e az igazságügyi szakértőket sújtó késedelmes fizetésekről, valamint tervezik-e a kirendelési óradíjak emelését, illetve nem tartanak-e attól, hogy egyszer csak elfogynak az igazságügyi szakértők, mert nem fogja megérni nekik ebben a formában működni.
Az Igazságügyi Minisztériumnak a késedelmes fizetések kapcsán nincs hatásköre
– válaszolták szűkszavúan. Hiába kérdeztünk vissza, hogy a kirendelt szakértőknek az igazságügyi miniszter állapítja meg az óradíjukat, és maguk a szakértők hívták fel a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatás működését veszélyeztető helyzet alakulhat ki a fent vázolt problémák miatt – erre már nem is reagált a tárca.
