Maga a vita rendben levő dolog lenne, máshol is bőven találunk példát a kormány és a jegybank közötti érdekütközésre. Csak mi elszoktunk ettől.
Így kommentálja Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a nemzeti bank egykori elnöke a jegybank és a kormány közötti üzengetést a Népszavának adott interjújában. Igaz, ezzel azt a gondolatmenetét zárja, ami arról szól, hogy a szereplők valójában a nyilvánvaló problémákhoz igyekeznek keresni egy felelőst.
Magyarországon volt tavaly az EU legmagasabb inflációja, amely megette a béreket, emiatt a magyar ember fogyasztása a második legkisebb. Lassan mi leszünk a legszegényebbek. Emellett az államadósság is roppant nagy. Ezt a problémahalmazt látva, előbb-utóbb tényleg szólni kell a felelősségről, amit a kormányzat már nem tud hihetően az elődjére hárítani. A megoldatlan problémákhoz konkrét intézmények köthetők, a vezetőik egymásnak feszülnek, a korábbitól eltérően már nem tudják elrejteni a szembeállásukat.
A legutóbbi, 3,7 százalékos éves inflációs adatot Bod azzal kommentálja: az már az eleve brutális tavaly ilyenkori inflációra rakódik rá többletként, és a sérülékeny forintárfolyam, illetve az idén január és február közötti 0,7 százalékos egyetlen havi infláció miatt is borúlátó. A kormány által emlegetett 4-5 százalékos növekedési célokról azt mondja, a gazdaság teljesítményében ebből csak 2 százalék van benne.
Remélem, nem fogják megpróbálni az élénkítést. Ha mégis, hamar szembejön a valóság, ugyanis nem lesz miből finanszírozni azt. Az a gyanúm, hogy a kormány csak június elejéig tekint előre, addig szól a gyorsítási jelszó. (…) Aztán elő kell venni egy tiszta papírlapot, ráírni a valós adatokat, és szembenézni a helyzettel. Az gondolom, hogy újratervezés lesz. Amit most ígér a kormány gazdasági ügyekben, az csak a júniusi választásokig érvényes.
