Április közepe óta egyre durvuló kampánnyal készülnek a június 11-i időközi helyhatósági választásra a Zala megyei Pacsán. Holott az ezerhatszáz lelkes kisvárost tavaszig éppen az tette különös hellyé, hogy az elmúlt kilenc évben nyoma sem volt a politikai vitáknak.
Március 14-én aztán váratlan fordulat történt. A képviselő-testület öt, papíron független tagja a testület feloszlatását kezdeményezte. Az azóta polgármesterjelöltként nyilvántartásba vett Dancsák Dávid, valamint Gombos László, Jakab Sándor és Sabján Péter képviselők aztán kampányolni kezdtek, amihez erős fideszes hátszelet kaptak. Sorra készültek a közös kampányfotók olyan vezető politikusokkal, mint Gulyás Gergely kancelláriaminiszter vagy épp Varga Mihály pénzügyminiszter. A leköszönő testület utolsó ülésén, május 31-én fontosnak tartott csatlakozni a „béketárborhoz” is: megszavaztak egy „békepárti” politikai nyilatkozatot.
Az időközi önkormányzati választásra fordítandó hétmillió forintról egyébként a testület szintén szavazott egy korábbi ülésén: ezt a járdafelújításra szánt tartalékból vonták el.
A helyi erős ember
A pacsai Szent István téren egy árut pakoló idős férfit szólítunk meg, de jelzi: tud valakit, aki jobban érti nála a városban zajló folyamatokat. Hamar érkezik is a főnök, hatvan körüli, erős kötésű, határozott férfi. Rögtön mondja: névvel, arccal nem vállalja a beszélgetést.
Nézze csak! Van egy erős fideszes család, itt az történik, amit ők akarnak. 2014-ben az emberük nem nyert, és azóta azon dolgoznak, hogyan törjék ki a polgármesterünk nyakát.
Ezzel a polgármesterrel én jóban vagyok, kiadta nekem ezt az üzlethelyiséget, de ha a másik oldal hatalomra kerül, azok megteszik, hogy bezáratják a boltomat” – árulja el az aggodalmát.
A jelenlegi városvezető, Kelemen Tamás szintén azt mondja, a testület önfeloszlatásának nem politikai, hanem gazdasági, üzleti okai lehetnek. Elképzelhetőnek tartja, hogy a településen, illetve annak határában tervezett beruházásokkal lehet összefüggésben, hogy megpróbálják elmozdítani a tisztségéből, jóllehet erről konkrétumokat nem tudott mondani. Azt mondja, mindig jó kapcsolatra törekedett a kormánypártokkal, ezért is lepte meg a fordulat, amelynek nyomán a hirtelen ellenfeleivé váló szövetségesei a Fidesz helyi és országos politikusaival kampányolnak.
„Én úgy lettem polgármester, hogy pártoktól és politikai szervezetektől függetlenül szeretném irányítani a települést” – emlékezik vissza 2014-re, amikor a választáson a fideszes Nagy Tamást győzte le. Az együttműködés aztán annyira sikeresnek bizonyult, hogy 2019-ben a Fidesz már nem is indított ellene jelöltet. A településvezető szerint a Fidesz akkori választókerületi elnöke – a ma keszthelyi polgármesterként működő Manninger Jenő – is leült vele, és a közös munka folytatását kérte. Korábban egyébként volt már a településnek a Fidesz támogatását élvező vezetője, 1994 és 2002 között Nagy Kálmán.
Nagy Kálmán fiát, Nagy Szabolcsot tartják most a Fidesz-közeli erős embernek Pacsán. Cégei az utóbbi években sorra nyerték a közbeszerzéseket. Az ő nevéhez fűződik az a Magyar Hang által feltárt eset is, amikor egyik volt cége, a Roatex Ltd. Zrt. úgy nyerte el az indonéziai elektronikus útdíjfizetési rendszer kiépítését és üzemeltetését 2021-ben, hogy 2018-ban és 2019-ben a vállalatnak egyetlen fillér árbevétele sem volt.
Az Átlátszó korábban azt is feltárta, hogy a Nagy Szabolcshoz köthető cégháló részt vett a Fidesz erdélyi hátországának kiépítésében. Sőt, Ángyán József korábbi agrárminiszter jelentéséből az is kiderült, hogy részesült az előző évtizedben elhíresült földosztásokból is. Ezeken kívül a dohányboltbizniszben is vannak érdekeltségei. Pacsa és a Fidesz között ő és a családja a legerősebb összekötő kapocs, a helyiek szerint a növekvő befolyása és folyamatos terjeszkedése is tapintható a környéken.
Elértük a nagyvállalkozót, ő azonban később visszavonta nyilatkozatát.
A kormánypártivá vált képviselőjelöltek kampányoldalán a helyiek nem túl aktívak. Feltűnően magas viszont a központinak tűnő fideszes aktivitás. A kampányoldal legtöbb bejegyzése alatt sorban jelennek meg a kommentszekcióba olyan – meglehet, botok által generált – kommentek, amelyek potens fideszes közszereplők hivatalos oldalaihoz tartoznak, mint például Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes vagy épp a parlament külügyi bizottságát vezető Németh Zsolt hivatalos oldala.
Németh Zsoltot szintén kerestük, hogy megkérdezzük, milyen kapcsolódási pontjai vannak Pacsához, és miért aktivizálta magát az online kampányban, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az viszont az Átlátszó korábbi cikkéből is kiderült, hogy Nagy Szabolccsal ismerik egymást, a portál az üzletembert a fideszes politikus bizalmas munkatársának nevezte.
Okmányiroda és városi öntudat
Az önfeloszlatást kezdeményező képviselők előterjesztése szerint lépésükre azért volt szükség, mert
- a polgármester részéről nem tapasztalható együttműködési készség,
- fontos kérdésekben nem vonja be a képviselő-testületi tagokat a döntéshozatalba, nem egyeztet velük.
A politikusok az önfeloszlatás napján megtartott sajtótájékoztatójukon kezdeményezésük fő okaként az okmányiroda bezárását nevezték meg, lényegében azzal vádolva Kelemen Tamás polgármestert, hogy a történteknek ő az oka. Ezt az állítást, illetve az erre felépített történetet azonban a tények nem támasztják alá.
Tavaly novemberben a Miniszterelnökség országszerte számos kormányablak ideiglenes bezárását jelentette be az orosz–ukrán háborúra, illetve az elszálló energiaárakra hivatkozva. Az idén március 17-én ezek egy részének az újranyitásáról számolt be a tárca. A Zala Vármegyei Kormányhivatal ugyanezen a napon adott tájékoztatást a pacsai okmányiroda bezárásáról, illetve arról, hogy áprilistól az okmányiroda helyett a több ügy elintézését lehetővé tevő kormányablakbusz áll majd a helyiek rendelkezésére, igaz, csak hetente két napon pár órán át.
A kormányablakok és az ügykezelésben szűkebb hatáskörű okmányirodák bezárása és újranyitása (valamint a működtetésük) nem a polgármesterek, hanem a Miniszterelnökség döntési jogkörébe tartozik. Ezek kiépítésére és fenntartására is ők adják a pénzt a központi költségvetésből.
Egy kis vidéki városban minden szolgáltatás fontos, az okmányiroda, a posta és a bölcsőde is
– mondta a 24.hu kérdésére Kelemen Tamás. Szerinte azonban igaz az is, hogy egy folyamatosan nyitva tartó okmányirodát önállóan nem tud megtölteni a helyi és környékbeli lakosság, ugyanakkor a „városi öntudat” miatt természetes, hogy olyan színvonalú szolgáltatást szeretnének, mint ami a közeli megyeszékhelyen, Zalaegerszegen elérhető.
Dancsák Dávid és társai a kampányukban egy rejtélyes levelet emlegettek, melyet Kelemen küldött 2021. május 31-én Sifter Rózsa kormánymegbízottnak, későbbi főispánnak. A levélben, amely voltaképpen egy tulajdonosi hozzájárulás, a polgármester azt részletezi, hogy a kialakítandó új kormányablaknak, illetve az átépítési munkáknak milyen feltételeknek kellene megfelelniük ahhoz, hogy a hivatal működését ne zavarják. A képviselők szerint ez a levél hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kormányhivatal végül elállt a tervezett fejlesztéstől, és ezért zárták be az okmányirodát is.
Dancsákék másik fontos állítása, hogy a tulajdonosi hozzájárulás tartalmáról a polgármester nem egyeztetett velük. Ennek az állításnak ellentmondani látszik, hogy a hozzájárulás szövege szerint
a képviselő-testület írásban és személyesen is tájékoztatva lett a beruházásról.
Az más kérdés, hogy a polgármesternek akkortájt valójában nem volt egyeztetési kötelezettsége a testülettel, hiszen a koronavírus-járvány miatt bevezetett szabályozás értelmében a képviselő-testület jogköreit önállóan gyakorolta. A vonatkozó kormányrendelet a testületek jogait csak két héttel később, június 15-ével állította vissza.
Kelemen Tamás egyébként Dancsák Dávidot nyilvános vitára hívta, erre azonban nem került sor, mert utóbbi ezt elutasította.
„A mostani polgármester segít nekünk”
Az általunk megkérdezett helyiek közül többen nem értették, miért volt szükség a képviselő-testület feloszlatására.
Én nem tudom, miért vannak egyesek ellene, a Tomival semmi gond nem volt, úgysem tudják leváltani
– osztotta meg véleményét a 24.hu kérdésére egy középkorú férfi.
Egy asszony ugyanakkor arról beszélt, hogy szerinte azért írták ki a választást, mert a helyiek nem szeretnék, hogy Kelemen vezesse tovább a települést. Ő azonban nem szeretne választást, mert attól tart, hogy az átrendeződést hozhat.
„A mostani polgármester segít nekünk. Munkát ad, szociális támogatást ad. Máshol nincs is olyan, mint itt” – magyarázta. A nő tudott az okmányiroda bezárásáról, de annak okairól nem értesült, éppen úgy, ahogy a megnyitni tervezett baromfitelepről sem (erről lásd keretes írásunkat).
A kocsmában tartózkodó fél tucat idős férfi nem akar válaszolni a kérdésinkre. Ekkor lép be a helyiségbe a helyi gazdálkodó, Fecó, akiről egyikük azt mondja, őt lenne érdemes megkérdezni. A hatvan körüli férfi viszont szabódva válaszol, az arcát neki sem mutathatjuk. Őt csak az időjárás érdekli és az, hogy jó termést hoznak-e idén a gyümölcsfái. Kérdezzük az okmányirodáról, a tervezett baromfitelepről, de mondanivalója ezekről sincs. Végül kortyol egyet a poharából, és csak kiböki az idei időközi választás történetének kulcsmondatát:
Az sem hülye, aki hallgat.
