Tanulságos a 42 települést magában foglaló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os számú választókerület közelmúltbéli története, és figyelemre méltó a szociális és demográfiai helyzete is. Kezdve az utóbbival: az ország, sőt a kontinens egyik legszegényebb régiójáról beszélünk, ahol az elnéptelenedés, a munkanélküliség, a romló egészségügy és a szilárdnak nem mondható közbiztonság a hétköznapok valósága. Az igazsághoz tartozik, hogy a körzettől nem messze található ózdi kistérségben, valamint a Cserehát területén még nehezebb az élet, ez azonban nyilván nem vigasztalja sem a szerencsi, sem a tiszaújvárosi, sem a tokaji járás kistelepüléseinek közmunkából vagy nyugdíjból élő lakóit.
Nem csak a térképen van jobbra
A térség legnagyobb települése, a több mint 14 ezer lakost számláló Tiszaújváros – az egykori Leninváros, amelyet a világháború utáni ipartelepítési program hívott életre – hagyományosan balos és liberális kötődésű, sosem volt jobboldali városvezetése, 1990 és 2006 között SZDSZ-es volt, azóta pedig az MSZP adja a polgármestert.
A 2010-es után – már átrajzolt körzethatárok mellett – a 2014-es országgyűlési választáson is tarolt a jobboldal: a Fidesz-KDNP-s Mengyi Roland a szavazatok 40,43 százalékával lett a körzet képviselője, hogy aztán fényes betűkkel írja be nevét a magyar korrupciótörténetbe. Jellemző a jobb-bal arányra, hogy a második a jobbikos Balla Gergő lett 29,58 százalékkal. Igaz ugyan, hogy az MSZP-s Pap Zsolt személyében a baloldali összefogás támogatottja is felkerült a dobogóra 23 százalékkal, de összességében a térségben a konzervatív politika termékeny talajra lelt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy nemzeti-radikális korában errefelé erősödött meg leginkább a Jobbik – sőt, e táj volt a párt „keltetője” –, akkor elmondható, hogy a szélsőjobboldali eszmék sem váltanak ki általános fanyalgást.
Mengyiről 2016-ban aztán kiderült, hogy a politikai befolyását nem kizárólag a közjó előmozdítására használja, hanem a saját anyagi státusa megerősítésére is. Mindezt sajátos stílusban: a zsebébe vándorolt kenőpénzeket például „alkotmányos költségnek” nevezte, és hol „főispán uramnak”, hol „Voldemort nagyúrnak” szólíttatta magát a beszámolók szerint, utóbbi ragadványnévként rajta is maradt az ellene indult büntetőeljárás során.
Mengyi lebukásától számítva három év kellett, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt bevonuljon a kecskeméti VIP-börtönbe, és a jelek szerint a négyéves letöltendő büntetésből 22 hónapot ült le, nemrég legalább is sikerült őt telefonon elérnünk, bár nyilatkozni nem óhajtott szabadulásának körülményeiről.
A Fidesz ázsióját a térségben meg sem karcolta a Mengyi-ügy: a 2018-as országgyűlési választáson még nagyobbat nyert a kormánypárti jelölt. Szerencs korábbi fideszes polgármestere, Koncz Ferenc 49,3 százalékkal lett a körzet képviselője, nyomában ismét egy jobbikos, Bíró László haladt 31,6 százalékkal, míg az MSZP-s Pap Zsoltnak 14,9 százalékkal kellett beérnie. A kamupártok felszaporodásával – aminek megágyaztak a bőkezűen folyósított kampánytámogatások – kiemelkedően sok jelölőszervezet indított embert a körzetben, de a fentieken kívül egyedül az LMP jelöltjének sikerült még szabad szemmel látható, 2,27 százalékot elérő eredményt felmutatni, a többieknek a szavazatok egy százaléka sem jött össze.
Judapest megbocsátva
A 60 éves Koncz Ferenc, aki negyedik ciklusát töltötte az Országgyűlésben – 1998 és 2002, majd 2004 és 2006, illetve 2010 és 2014 között is képviselő volt, majd 2018-as győzelme után újra –, 2020 júliusában egy tragikus közlekedési balesetben elhunyt. A megüresedett mandátumért kiírt időközi választás nagy izgalmat váltott ki országszerte, ugyanis
A Fidesz-KDNP az elhunyt politikus lányát, az egykor a Fidelitasban feltűnő Koncz Zsófiát állította versenybe, míg az ellenzék – a DK, az MSZP, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd – vélhetően a fent tárgyalt preferenciákat számításba véve a jobbikos Bíró Lászlót eresztette a ringbe. Az csak a kisebbik csavar a történetben, hogy egy adminisztratív baki miatt maga a Jobbik nem állíthatott jelöltet a választáson, így a baloldali-liberális pártok vették a nevükre Bírót. A nagyobbik az volt, amikor előkerültek a jobbikos politikus évekkel korábban tett vaskos rasszista-antiszemita kijelentései. Ezeket Bíró természetesen villámgyorsan megbánta, az egytől egyig antirasszista jelölőszervezetek pedig ugyanolyan sebességgel megbocsátottak neki.
Mint riportunkból kiderül, Bíró mezőgazdászi végzettséget szerzett, majd pályázatíróit is, azóta is ebből meg a szüleitől örökölt dinnyézésből él, és gépekkel kereskedik. Sokáig a Fideszre szavazott, mígnem 2008-ban rátalált a Jobbikra, a gárdistából vallásos zsidóvá átváltozó Szegedi Csanád volt a mentora, egészen a megyei közgyűlésig és a párt regionális operatív igazgatói posztjáig vitte.
Koncz Zsófia indítása utólag pazar ötletnek bizonyult a kormánypárt számára: a Fidesz-KDNP arányaiban az eddigi legnagyobb, 50,51 százalékos győzelmét könyvelhette el, bár szorosan Koncz mögött végzett Bíró a maga 46,27 százalékával. Utóbbi arra enged következtetni, hogy a térség aktív szavazóinak jó részét nem különösebben zavarta a korábbi tetűcsúszdázás és judapestezés – akit igen, az a független Tóth Ádámmal vigasztalódhatott, már ha nem bánta, hogy az MSZP-ből távozó Szanyi Tibor frissen alakult pártja is mögé állt be.
Az impozáns szereplés ellenére az exrasszista politikus nem lett a baloldal kedvence. A vezető politikusok közül Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András elhatárolódott tőle, bár Márki-Zay Péter védelmébe vette. A megosztottság ellenére a Jobbik őt indította volna az ellenzéki előválasztáson, de Bíró augusztusban visszalépett egy addig az országos közéletben ismeretlen politikus, a szocialista Jézsó Gábor javára, akiről úgy véli, alkalmasabb nála a Fidesz legyőzésére. Az MSZP tiszaújvárosi önkormányzati képviselője így egyedüli induló maradt, és előválasztási izgalmak nélkül lett az összellenzék képviselőjelöltje a borsodi 6-os körzetben.
Szoros, kemény meccs várható
„Nincs egyelőre, de azért próbálkozunk” – így reagált a Magyar Kétfarkú Kutyapárt elnöke, Kovács Gergő a kérdésünkre, van-e jelöltjük a választókerületben.
A Mi Hazánk Mozgalom viszont tapasztalt jelöltet indít a körzetben Miklós Árpád személyében. Miklós eredetileg matematika-fizika szakos tanár, négy évig, 1990 és 1994 közt már volt a térség MDF-es országgyűlési képviselője. A párt szakadása során a Csurka István-féle radikális szárnyhoz csatlakozva a MIÉP egyik alapítója lett, majd 2009-től a Jobbikhoz igazolt. 2012-ben, amikor a párt eltávolította borsodi elnökét, Szegedi Csanádot a napvilágra került zsidó származása miatt, Miklós Árpád lépett a helyére. A Jobbik néppártosodása aztán a Mi Hazánkhoz vonzotta a kitartóan nemzeti radikális politikust.
Koncz Zsófia egy fiatal politikus, aki nem a legszerencsésebb módon, egy provokátorfigyelő ötletével kezdte a közéleti szárnypróbálgatásait – majd politikai hátszéllel a washingtoni nagykövetségen kapott állást –, de segíti őt édesapja politikai öröksége, és az időközi választáson sikerült bizonyítania, hogy van benne győzelmi potenciál. Kétségtelen ráadásul, hogy a borsodi 6-os körzet egy jobboldali jelöltnek hazai pálya, és ha valamiképp Tiszaújvárost is sikerülne bevennie a Fidesznek, azzal történelmet írna Borsodban. De ilyen messzire ne menjünk, állapítsunk meg annyit: Koncz az esélyesek izgalmával állhat a rajthoz, miközben minden bizonnyal nem kap majd annyi központi segítséget, mint legutóbb, amikor az időközi választás előtt a Fidesz teljes (és jelentős) kampányarzenálját erre a körzetre koncentrálhatta.
Ami messze nem jelenti azt, hogy Jézsó nyerési esélye csekély volna. Személyében ugyanis olyan jelölt talált az ellenzék, akinek nem volt szerepe a 2010 előtti kormányzásban, és teológiai diplomával rendelkező, vallásos keresztény ember. Viszonylagos tapasztalatlansága – 2014 óta önkormányzati képviselő Tiszaújvárosban – az előnyére is fordítható, hiszen nincsenek botrányok a múltjában. Minden azon múlik, hogy az ellenzéknek mennyire sikerül jól felépíteni és eladni a karaktert, amihez az alap már készen áll: Jézsó nem ismeretlen helyben, hiszen polgári temetési szertartásokat celebrál szerte a választókerületben. Kérdés ugyanakkor, hogy a másfél évvel korábban még Bíró Lászlót támogató szavazók egyként felsorakoznak-e egy ennyire különböző pedigréjű jelölt mögé.
Milyen eszközöket használnak majd a jelöltek és kampánystábok? Be vannak-e már tárazva karaktergyilkos sztorik az ellenfélről, oda-vissza? És ha igen, mi bizonyul igaznak ezekből? Kíváncsiak vagyunk erre, de a színfalak és a szólamok mögötti valóságra is. Nemcsak arra, hogy ki mit ígér, hanem arra is, hogy kinek mit és miért hisznek el az emberek. És legfőképp arra, hogyan élnek, gondolkoznak, milyen reményekkel néznek a jövő elé a térség lakói. Úgyhogy a 24.hu Csatatér-sorozatában egészen a választási eredmény megismeréséig követjük az eseményeket. Bevetés indul!
