Belföld

Szoros versenyben a Fidesz nyerte a borsodi időközi választást, marad a parlamenti kétharmad

Az első eredmények alapján még az ellenzéki jelölt vezetett, de a kormányoldal meg tudta őrizni a mandátumát.

A kormánypárti jelölt nyerte meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. számú választókerületben tartott időközi országgyűlési választást.

  • A fideszes Koncz Zsófia 50,87 százalékot szerzett,
  • míg a jobbikos, de a szavazólapon a DK, az MSZP, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd jelöltjeként szereplő Bíró László 45,9 százalékon végzett.

A szavazatok több mint 99 százalékának az összesítése után a különbség több mint 1700 szavazat Koncz Zsófia javára, noha kisebb feldolgozottságnál 700 voks is volt Bíró László előnye. Koncz a szavazatok felének a megszámolása után vette át a vezetést, így az eredménykövetés rég látott izgalmakat hozott.

A választáson három független jelölt is indult, közülük Tóth Ádám ért el 2,23 százalékot, őt az MSZP-ből az év elején távozó Szanyi Tibor pártja támogatta, a másik kettő 1 százalék alatt zárt.

A részvétel 45,5 százalék körül alakult.

A kétharmad csak papíron forgott kockán

Az időközi választást azért kellett megtartani, mert július 10-én motorbalesetben elhunyt a fideszes Koncz Ferenc, a körzet korábbi képviselője, aki a negyedik ciklusát töltötte az Országgyűlésben, 1998 és 2002, majd 2004 és 2006, illetve 2010 és 2014 között is képviselő volt. 2010-től Szerencs polgármestere, majd miután a tisztség összeférhetetlenné vált a parlamenti mandátummal, a város vezetését választotta. 2018-ban viszont lemondott, és újra parlamenti képviselő lett a négy év börtönre ítélt Mengyi Roland helyett. A Fidesz a képviselő halála után a lányát indította a megüresedett országgyűlési helyért.

Bár sokan hangsúlyozták, hogy a voksolás tétje a parlamenti kétharmad, a kormányoldal alkotmányozó többségét nem fenyegette valódi veszély. Noha a Fidesz-KDNP-nek Koncz halála óta valóban csak 132 képviselője volt a minősített többséghez szükséges 133 helyett, Ritter Imre német nemzetiségi szószóló rendszeresen megszavazza a kormányzati indítványokat, és esetenként a Jobbikból kivált Mi Hazánk független képviselőire is támaszkodhatott a kabinet, támogatták például tavasszal a koronavírus-járvány miatt rendeleti kormányzást lehetővé tevő felhatalmazási törvényt, amit az ellenzék többi pártja elutasított, mert a felhatalmazás határozatlan időre szólt.

Koncz Zsófia megválasztásával – amihez Orbán Viktor már gratulált is – azonban a Fidesz-KDNP papíron is visszaszerezte kétharmados többségét.

2022 miatt volt fontos a választás

A mai voksolásnak nagy volt a tétje másfél évvel a következő parlamenti választás előtt, mivel – ahogy egy lapunkban ismertetett elemzés is rámutatott – a szerencsi-tiszaújvárosi egyike azoknak a billegő körzetnek, amelyekben eldőlhet, hogy 2022-ben ki alakíthat kormányt. A 21 Kutatóközpont szerint az ellenzéknek sorra kellene nyernie a hasonló választókerületeket ehhez, így a megméretés az önkormányzati választáson bevált teljes összefogás tesztjének volt felfogható. Annál is inkább, mert a körzetben a Fidesz-KDNP 2018 áprilisában listán (a belföldi országos listás eredménnyel megegyezően) 47, egyéni jelöltje révén 49 százalékot szerzett – vagyis a legyőzéséhez jóformán minden ellenzéki szavazat szükséges. De tesztelt a kormányoldal is, nem úgy, mint februárban a dunaújvárosi körzetben, ahol a jobbikos jelölt könnyedén tartotta meg a korábban párttársa által megszerzett parlamenti mandátumot, míg a Fidesz egy független falusi polgármester mögé állt be.

A kampány ennek megfelelően intenzív volt, Koncz Zsófiát elsősorban azzal támadta az ellenzék, hogy a Fidesz ifjúsági szervezetéből indulva rögtön a washingtoni nagykövetségen kapott állást, vagyis az elmúlt két évben nem a borsodiak problémái kötötték le, Bíró Lászlót pedig korábbi antiszemita kijelentései miatt érték bírálatok, nem csak jobbról. Ezekből kijutott a jelöltet nevükre vevő ellenzéki pártoknak is, mivel adminisztratív okokból a jobbikos jelöltet a DK, az MSZP, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd indította, míg a Jobbik neve nem szerepelt a szavazólapon.

Nem sokat változtak az erőviszonyok 2018 óta

Az eredményből az országos politikára nézve nem szabad sok következtetést levonni, de a körzetben a jelek szerint alig változtak az erőviszonyok 2018 áprilisa óta. Akkor Koncz Ferenc – nagyjából 20 százalékponttal magasabb részvétel mellett – 49,3 százalékot szerzett. Annyiban azonban jól működött az ellenzéki összefogás, hogy Bíró László – aki akkor 31,6 százalékkal lett második úgy, hogy az MSZP-Párbeszéd és az LMP is saját jelöltet állított – egyesíteni tudta a Fidesz-ellenes tábor túlnyomó részét.

Nem érdemes azonban figyelmen kívül hagyni, hogy most a 2018. tavaszinál 18 ezerrel kevesebben szavaztak, ami időközi választáshoz képest nem mondható ugyan alacsony részvételnek, bőségesen jelent azonban tartalékot a másfél év múlva esedékes parlamenti választásra.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.