Marjai János / 24.hu
Belföld

Döntött a bíróság, túlórapénz jár a pedagógusoknak a helyettesítésekért

Ha egy tanárnak négy napon belül szólnak arról, hogy helyettesítenie kell, akkor ötven százalékos bérpótlékra jogosult, azaz másfélszer annyit kell kapnia, mint egy rendes, órarend szerinti tanóráért – derül ki a Budapest Környéki Törvényszék nem jogerős ítéletéből.

Precedensértékűnek nevezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt a minapi bírósági ítéletet, amely a pedagógusok rendszerszintű ingyenmunkájáról született. A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának elsőfokú döntése szerint az eddig ingyen elvárt feladataikért három évre visszamenőleg meg kell kapniuk a jogosan nekik járó pénzt.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos ügyvivője, 24.hu kérdésére azt mondta, hét tanárnő indított pert a Szigetmonostori Tankerületi Központ ellen a ki nem fizetett túlmunka ügyében.

Ez a hét pedagógus most az elsőfokú bírósági ítélet szerint összességében több százezer forintot követelhet a munkáltatójától.

Egy teljes állásban dolgozó tanárnak a heti negyven munkaórájából 32 úgynevezett kötött munkaidőben végzendő, a maradék 8 óráról pedig maguk rendelkezhetnek. Ezek a kötetlen munkaórák azok, amiket a tanár az órákra való felkészüléssel, dolgozatjavítással és hasonlókkal tudnak eltölteni.

A pedagógusoknak a harminckét órás kötött munkaidőn belül eseti helyettesítést lehet előírni. Ez azt jelenti, hogy a tanár az órarendjében szereplő órákon túl is beküldhető az osztályterembe helyettesítő tanárnak. Ezeket az órákat a tanárok a jelenlegi – valószínűleg általánosan elterjedt – gyakorlat alapján ingyen, külön fizetség nélkül tartották meg. Nagy Erzsébet szerint a munkáltató, azaz az iskola általában azzal szokott érvelni az ilyen ingyenmunka mellett, hogy ezek a helyettesített órák a tanárok kötött munkaidejébe tartoznak bele, ezért nem jár értük a bérpótlék.

A bíróság most azonban azt mondta ki, hogy ezekre a helyettesítésekre bérpótlék, azaz lényegében túlórapénz jár.

Az ítélet gyakorlatilag arra mutatott rá, hogy a pedagógusokra vonatkozó speciális munkavégzési szabályokon túl a tanárokra is érvényesek a munka törvénykönyvének a munkaidő-beosztásra vonatkozó rendelkezései.

Egy tanár munkaidő-beosztásánál egyszerűbb kevés van: az év elején mindenki megkapja az órarendjét, ebben világosan le van írva, hogy egy iskolában ki mikor és milyen beosztásban dolgozik. A munka törvénykönyve szerint az előre meghatározott beosztástól (tanárok esetében az órarendtől) el lehet ugyan térni, de módosítani legalább négy nappal a konkrét munkavégzés, azaz a helyettesítés előtt lehet. Ha a tanárnak négy napon belül szólnak, akkor már jár a túlórapénz. Ilyenkor az érintett tanár ötven százalékos bérpótlékra lenne jogosult, azaz másfélszer annyit kell kapnia, mint egy sima, hétköznap megtartott óráért. Ezt viszont eddig a perben érintett pedagógusok, és valószínűleg mások sem kapták meg.

A PDSZ ügyvivőjét megkérdeztük arról is, hogy ez a tankerületet beperlő hét tanárnő esetében milyen összeget jelent. Nagy Erzsébet azt mondta, az összeg nagyon eltérő lehet pedagógusonként, de fejenként pár tízezer forinttól akár több százezer forintig is terjedhet. Az elsőfokú ítélet szerint a perben érintett tanárok között van olyan is, aki csak az eseti helyettesítései után közel 550 ezer forintra jogosult a bíróság elsőfokú ítélete alapján.

Ez a tanárok rovására megspórolt összeg idősebb kollégák esetén óránként olyan 2500-3000 forint körüli pénz lehet

– érzékeltette az arányokat Nagy Erzsébet, a PDSZ országos ügyvivője.

Van az ingyenes tanári túlmunkának egy másik formája is, amit sok iskolában „H” betűs óráknak neveznek. Minden munkahelyen, így az iskolában is előfordulhat, hogy valaki hirtelen kiesik a munkából, és ilyenkor őt valahogyan pótolni kell. Ebből a célból az iskolaigazgató meghatározott időben előírja a tanároknak, hogy az iskolában tartózkodjanak, és álljanak rendelkezésre, ha hirtelen be kell ugrani valaki helyett. Ezeket a rendelkezésre állási időket nevezi a pedagógus szakzsargon „H” betűs óráknak. A bíróság most azt is kimondta, hogy az ilyen rendelkezésre állási idők után – mivel ezek a munka törvénykönyve szerint ügyeletnek minősülnek – negyven százalékos bérpótlékot kell fizetni. Az általános gyakorlat szerint ezeket az órákat eddig szintén nem fizették ki a pedagógusoknak.

Arról, hogy mi következik az elsőfokú ítélet után, Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, mivel a pert nem sikerült minden ponton megnyerniük, így az iskolai táboroztatások ügyében továbbra is követeléseik vannak, a pedagógusok várhatóan maguk is fellebbezni fognak az ítélet ellen. Az ügyben kerestük a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központot és az állami iskolafenntartót, a Klebelsberg Központot is, ha válaszolnak a leveleinkre, azt is megírjuk majd.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.