Orbán Viktor miniszterelnök még múlt héten jelentette be, hogy 3,5 millió beoltottnál fél év után újra megnyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón arról beszélt, ezt a számot pénteken érhetjük el, így szombaton már kiülhettek az emberek az éttermek, kávézók kerthelyiségeibe.
Az újranyitás további menetéről hétfőn jelentek meg konkrétumok a kormány oldalán, ahol tételesen felsorolták, milyen lazításokra lehet számítani. Így például a kijárási tilalom kezdete este 11 óráról éjfélre módosul, a védettségi igazolvánnyal rendelkezők előtt este 11 óráig megnyílik a vendéglátóhelyek belső tere is, sőt akár szállodákba is mehetnek. Az igazolvánnyal újra látogathatók lesznek például az állatkertek, a vadasparkok, a múzeumok, a színházak, a mozik és a könyvtárak is. A lazításhoz tartozik, hogy a védetteknek és a felügyeletük alatt álló kiskorúaknak nem kell maszkot viselniük a sport- és kulturális rendezvényeken.
Arról egyelőre a szakértők véleménye is megoszlik, hogy mikor és milyen lépés lenne a leghelyesebb, Bár az Európai Unió tagállamai közül hazánkban térhet vissza elsőként a normális élet, a nagyvilágban már több ország is a nyitás útjára lépett, tőlük lehetne mit tanulni.
Jelenleg négy olyan országról tudunk, ahol korábban súlyos pusztítást végzett a koronavírus, de az oltások hatására jóval a többiek előtt megkezdték az újranyitást. Ebbe a körbe tartozik Nagy-Britannia, Izrael, Szerbia és Chile. Elrettentő és reménykeltő példát egyaránt találni e táborban.
Izrael és a zöld kártya
A felsorolt államok közül Izrael tart a legelőrébb, a világ leggyorsabban oltó országában már a lakosság 59,5 százaléka megkapta legalább a vakcina első adagját. Az izraeli kormány az oltási hajlandóság növelése érdekében a magyar vakcinaigazolványhoz hasonló zöld kártyát bocsátott ki azoknak, akik már védettséghez jutottak, és ezzel a nyitás különböző fokozataiban enyhítések is társultak.
A nagyobb nyitás Izraelben február 21-én, 50 százalékos átoltottságnál kezdődött. Aznap a bevásárlóközpontokat, a könyvtárakat, a múzeumokat és az imaházakat is megnyitották mindenki előtt, viszont a konditermek, sportesemények, kulturális rendezvények, szállodák és uszodák látogatását a zöld kártyához kötötték. Magyarul: aki nincs beoltva, nem mehet ezekre a helyekre.
Az izraeli nyitás következő lépésére március 7-ig kellett várni, aznap már 50 százalék feletti volt az átoltottság. Onnantól bárki mehet kávézókba és kisebb éttermekbe, a beoltottak pedig – előzetes regisztrációval – bármelyik étterembe betérhetnek. Módosítottak a gyülekezési szabályokon is: beltéren egyszerre húszan, kültéren ötvenen vehetnek részt egyszerre egy eseményen.
Izrael tehát meglehetősen óvatosan nyitott, de mostanra eljutottak odáig, hogy az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga mindössze 135.
Ami még érdekes, hogy az elmúlt egy hónapban minimálisan nőtt csak a beoltottak száma. Ez részben azért van, mert 2,5 millió gyerek él az országban, akiket nem oltanak, illetve sokan határozottan elutasítják a vakcinát, őket pedig nagyon nehéz meggyőzni még akkor is, ha korlátozzák a jogaikat. Izrael egyébként már azt tervezi, hogy megkönnyíti a nem beoltottak életét is, így a védettséggel nem rendelkezők is járhatnának már konditerembe és uszodába, miközben a sporteseményeken és a kulturális rendezvényeken is eltörölnének minden korlátozást az oltottak számára.
Izrael kapcsán nagy kérdés az, hogy Magyarországon hol torpanhat majd meg jelentősen az oltakozás. Jelenleg úgy 4,4 millióan regisztráltak, 250 ezer egészségügyi dolgozót pedig már az első körben beoltottak, de ez így együtt sem tesz ki még 50 százalékot sem. A nyájimmunitás eléréséhez minimum 60–70 százalék kellene, igaz, ennek kiszámításában azokat is figyelembe kell venni, akik már átestek a fertőzésen, és úgy szereztek védettséget.
Nagy-Britannia és a dátumkitűzés
Nagy-Britanniában szintén jól halad az oltási terv, de ott a kormány teljesen más megoldást választott a nyitás elindítására. Egyrészt nincs védettségi igazolvány, amihez külön szabályokat kötnének, másrészt februárban közzétették a komplett újraindítási tervet, tehát tervezhető volt mindenki számára az élet.
A harmadik hullám a szigetországban már lecsengett, az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga most 2500 körül mozog, holott január elején még a 60 ezret súrolta. A briteknél viszont az év elején nagyon szigorú zárlatot rendeltek el, miközben az oltási programot látványosan felpörgették. A kettő együtt pedig már hatásosnak bizonyult.
Egyelőre az óvatos nyitásnak sincsenek negatív hatásai, de a brit kormány nem kapkodja el a folyamatot még úgy sem, hogy a napokban hónapok óta először fordult elő, hogy tíznél kevesebben hunytak el a betegségben 24 óra alatt.
Legközelebb május 17-én fognak enyhíteni: akkor már 30-an összegyűlhetnek a parkokban, kertekben, hatan találkozhatnak különböző háztartásokból beltéren, és csak ekkor lehet újra pubokba, éttermekbe, hotelekbe, moziba, múzeumokba menni.
Május közepétől megnyitják a stadionokat is, de teljesen másként, mint nálunk. Első körben csak tízezer embert engedhetnek be az arénákba, de a kisebb lelátókkal rendelkező pályák esetében csak a kapacitás 50 százalékát használhatják ki, tehát egy tízezer fős stadionban sem lehet majd telt ház. A britek egyébként az Európa-bajnokságra sem fognak enyhíteni, a 90 ezres Wembley-ben például maximum húszezren tudnak majd szurkolni a mérkőzéseken.
Pedig értelemszerűen a brit kormánynak is vannak számításai arról, hogy addigra a lakosság hány százaléka kap legalább egy oltást. Vélhetően ez a szám nyárra már a nyájimmunitást is garantálná, de ők egyelőre nem vállalnak kockázatot egyetlen focimeccsel sem.
Szerbia és a korai öröm
Az év első hónapjaiban attól volt hangos a nemzetközi sajtó, hogy Szerbia az egész Európai Uniót veri az oltásokkal, de mostanra már Magyarországon is többen vannak beoltva lakosságarányosan, mint a déli szomszédunknál. Ez azért lehet így, mert a szerbeknél kirívóan alacsony az oltási hajlandóság, és nem igazán tudja rávenni a kormány a kétkedőket a vakcinázásra.
Márciusban már beoltottak Szerbiában több ezer külföldit, mert lejárt volna a megvásárolt vakcináik szavatossága. Mivel nem akarták megsemmisíteni a készletet, ezért felajánlották inkább a környező országok polgárainak, akiket a második oltásra is visszahívnak.
Április ötödikén viszont megkezdték az újranyitást, és a teraszokon újra fogadhatnak vendégeket a kávézók, éttermek. Aznap a 22 százalékot sem érte még el az átoltottság, mindkét oltást pedig a lakosság alig több mint 16 százaléka kapta meg.
A hétmilliós országban még mindig a háromezret súrolja a napi új esetek száma, de önmagában a teraszok nyitása nem eredményezte azt, hogy számottevően megugrott volna a fertőzöttség.
Chile és az elhamarkodott nyitás
Végül nézzük Chile példáját, ahol a magas átoltottság ellenére is kisebb katasztrófát okozott a nyitás.
A dél-amerikai országban április 9-én kilencezer fertőzöttel új csúcsot döntött a napi esetek száma, pedig akkor már a lakosság 38,52 százaléka megkapta legalább az első oltását. Tehát nagyjából ott tartottak akkor, mint most Magyarország.
Ugyan jó ütemben zajlott az oltási kampány, a helyzet azért válhatott egyre rosszabbá, mert az emberek már maszkot sem nagyon viseltek, úgy érezték, hogy vége van a járványnak. Ráadásul azok is fellélegeztek, akik megkapták az oltás első adagját, pedig a teljes védettség kialakulásához több idő kell.
Chilében a CoronaVac vakcinával oltanak, ami a klinikai tesztek szerint alig több mint 50 százalékos hatékonyságú. Bár emiatt több beoltott is elkaphatta a koronavírust akár két dózis beadása után is, nem véletlen, hogy jóval kevesebben kerülnek kórházba az emelkedő fertőzésszámok ellenére is. Mert bár a vakcina a vírustól nem véd százszázalékosan, a betegség heveny lefolyását szinte biztosan megelőzi.
Azaz a chilei példa arra figyelmeztethet minket is, hogy hiába van 3,5 vagy akár 4 millió oltott, nem mindenki védett még az adott pillanatban. A hamis biztonságérzet pedig érdemben, ráadásul negatívan befolyásolhatja a járvány lefolyását.
