A hazai szakemberek közül Duda Ernő kritizálta a legélesebben az itthon is engedélyezett Sinopharm-vakcinát. A szegedi egyetem immunológus- és genetikusprofesszora az Indexnek adott interjújában most részletesen kifejtette, mi a fő aggodalma a kínai oltóanyaggal kapcsolatban, annak ellenére, hogy a hatékonyságát ő sem vitatja.
Noha a Sinopharm készítményéhez hasonlóan az influenza, a gyermekbénulás vagy a kullancsenkefalitisz ellen is teljes, elölt vírust tartalmazó vakcinával oltanak, ezen betegségek egyike sem képes a központi idegrendszer, a szív, a vese, az erek ellen hosszú távon káros hatást kifejteni – érvel a professzor. „A SARS-CoV-2 koronavírus viszont képes erre. A hosszú Covid-tünetek egy részét azok az ellenanyagok okozzák, amiket a szervezetünk megtermel a vírus bizonyos alkatrészeivel szemben. Ha ezeket az alkatrészeket bevisszük, s az immunválaszt felerősítő adjuvánst (hatásnövelő alkotóelemet) teszünk melléjük, akkor az immunrendszer minden vírusdarabka ellen termel antitestet. Azok ellen is, melyek ezt a hosszú Covid-szindrómát okozzák. Nem állítom, hogy ez a típusú immunválasz hosszú Covidot okoz, csak azt, hogy ez egy potenciális veszély, s ezért nem értek egyet a teljes, elölt vírust tartalmazó vakcina használatával. Évek múlva fog kiderülni, hogy reális volt-e ez a veszély, vagy sem. Remélem, kiderül, hogy felesleges volt az aggodalmam”.
Duda szerint lehet, hogy a Janssen vakcinájához hasonlóan az AstraZenecáéból és a Szputnyikból is elég lenne egy adag, „hiszen az első oltás a koronavírus és a vektorvírus ellen is elkezd immunizálni, így a második (azonos vektor) már nem tud olyan nagy pluszhatást kifejteni”. Úgy véli, az ideális megoldás az lenne, ha az Astra első oltását kombinálnák a Szputnyik elsőjével vagy a Janssen vakcinájával. „A Pfizer és a Moderna vakcinák esetében is igaz, hogy az első oltás olyan mértékű védettséget ad, hogy az emlékeztető oltást akár el is lehetne hagyni. Mindig is azt mondtam, hogy a keresztoltás ideálisabb, mint ha ugyanabból a típusból adnak be egy második adagot. A két ugyanolyan típusú oltásban az antigén, vagyis a vírus S-fehérjéje az azonos, a többi melléktermék, azok ellen viszont nem jó, ha immunizálva vagyunk. Szóval nem látok abban veszélyt, ha egy vektrovakcina után második oltásként egy alegység-, vagy RNS-alapú oltóanyagot kapnánk. A várható oltási útlevélbe viszont a dokumentációs rend fenntartása miatt nem megengedett, hogy először ezzel, másodszor azzal oltanak be, óriási lenne a káosz” – vélekedik Duda, aki szerint egyébként mindegy, hogy egy emlékeztető oltást három hét vagy három hónap múlva kap meg valaki.
Magáról a vírusról a professzor azt mondta, hogy az nem fog már nagyon sokáig mutálódni, mert bár átkerült az emberre, a denevérhez adaptálódott tökéletesen, a fertőzési folyamat pedig rettentő bonyolult. Attól nem tart, hogy a mutációk miatt az oltások nem lesznek hatékonyak, mivel a T-sejtes immunreakció azoknál is kiváltódik, akik képtelenek a vírussal szembeni megfelelő ellenanyag-termelésre. „Azt tudom elképzelni, hogy ha valaki, akit beoltottak egy mostani vakcinával, majd 2021 vége felé, a fertőzőbb mutánsok miatt egy emlékeztető oltásra fog szorulni, mely az új antigén ellen meg fogja védeni.”
