Pénteken publikálta a Központi Statisztikai Hivatal 2020 utolsó hetének halott-statisztikáját, így megnéztük, hogyan hatott a koronavírus (vagy az általa okozott kórházi leterheltség miatti ellátatlanság) az elhunytak számára 2020-ban.
Grafikánkon szürkével jelöltük a 2015 és 2019 közötti éveket, lilával ezek átlagát, hogy az könnyen összehasonlítható legyen a narancs színnel jelölt 2020-as évvel. Jól indult a tavalyi év: míg korábban az első negyedévet tekintve volt olyan, hogy 3600-an haltak meg egyetlen hét alatt (2017 ötödik hetéről van szó, és az influenzajárvány lehetett az oka), a 2020-as első féléves érték március közepén tetőzött, 2800-zal. Ha a lilával és naranccsal jelzett vonalakat nézzük, azok egészen a 36. hétig (szeptember elejéig, a koronavírus-járvány második hullámáig) felváltva követték egymást, aztán a 2020-as érték pár hétig folyamatosan az előző évek átlaga felett mozgott, hogy aztán a 41. héten (október elején) kilőjön és a 46-49. hetek (november első és december első pár napja) között tetőzzön közel négyezer halálozással hetente.
A heti adatok alapján 2015-ben 133 ezer, egy évvel később 126 ezer, 2017 és 2019 között újra 130 ezer körüli, 2020-ban pedig 141 ezer ember vesztette életét – a tavalyi érték tehát 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A KSH statisztikája a 2021. január 3-áig tart, az erre vonatkozó statisztika másnap jelent meg: a coronavirus.app összesítése szerint addig a napig 9977 ember halt meg itthon a koronavírus szövődményei miatt, így a 11 ezres különbség nagy részét ők teszik ki. Viszont azt fontos szem előtt tartani, hogy az év eleji tendencia miatt (az év első tizenkét hetében a 2015-2019-es 35 ezer helyett 32 ezren, tehát tíz százalékkal kevesebben haltak meg), háromezres mínuszban kezdtük az előző évet.
A január 29-i adatok alapján a Covid-19-nek itthon eddig 12 374 közvetlen áldozata van.
