Belföld

„A nagyszülőkre 220-szor veszélyesebb a koronavírus, mint az unokáikra”

A kormánynak is segítő járványügyi szakember szerint a védekezés nagyon rossz irányba halad. Komoly őszi-téli járványra kell számítani, ha nem változnak meg a dolgok.

Hosszú interjút adott a Portfoliónak Oroszi Beatrix epidemiológus, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagjaként olyan dokumentumok elkészítéséért felelős, ami alapján döntéseket hoz a kormány.

 Az első hullámban ez egy helyes reakció volt, idő kellett ugyanis a felkészülésre, a védekezésre, a betegség jobb megismerésére, ezért nagyon drasztikus elfojtó intézkedéseket kellett hozni. Nem volt más választás, a járvány megfékezése érdekében szükséges volt komolyan beavatkozni az emberek életébe, a gazdaság működésébe

– indokolta az epidemiológus a világszerte, így nálunk is meghozott szigorú tavaszi intézkedéseket.

Tavasszal mindent bezártak, most meg irány a suli, hadd szóljon a Szuperkupa-döntő! Miért van ez?
Ideért a második hullám, szeptember elsején a májusi tetőzésnél is többen voltak a koronavírus-fertőzöttek. A tavaszi korlátozásoknak viszont egyelőre nyoma sincs, pedig most gyorsabbnak tűnik a vírus, mint akkor. Mi járhat a kormány fejében?

Veszélyesebb, mint sokan gondolják

„A COVID-19 fertőzöttek között a halálozás nagyjából 0,6%, a tünetekkel megbetegedettek között kb. 1,5% körülire tehető. Összességében tehát a COVID-19 egyáltalán nem tartozik a legpusztítóbb betegségek közé, ez egy olyan ellenség, amivel el kellene tudni bánni” – helyezte el egy skálán a kórt Oroszi Beatrix, hozzátéve, hogy a SARS, vagy a MERS rosszabbak voltak. A koronavírussal az a nagy baj, hogy „gyorsan és könnyen tud terjedni, ezért nagyon sok embert tud rövid idő alatt megbetegíteni”, emiatt vezet sokak halálához is.

A fertőzést életkortól függetlenül bárki elkaphatja, de a 75 éves nagyszülőnek kb. 220-szor nagyobb a kockázata a súlyos lefolyásra, mint a 27 éves unokájának

– ismertette a szakember, hozzátéve, hogy a krónikus alapbetegségek és az elhízás is komoly rizikófaktorok.

Nemrég jelentek meg az első kutatási eredmények a tavaszi járványhullám során a súlyos lefolyású COVID-19-et túlélőkről. Ezek alapján azt nyilatkozta Oroszi Beatrix, hogy „a kontrollvizsgálatra visszahívottak közül minden második ember több hónappal a kórházi elbocsátást követően sem tünetmentes”, ugyanis a koronavírus krónikus elváltozásokat okozhat a tüdőben.

Ha jók az adatok, akkor lehet jól védekezni

A koronavírus 188 országban jelen van, és ezek az országok 188 különböző hadjáratot viselnek ellene. Ez nem szerencsés

– kezdett bele a védekezés értékelésébe a tudós.

Ezek a különböző modellek viszont lehetőséget adnak az egyes stratégiák értékelésére, amit Oroszi szerint „össztársadalmi szinten kell mérni, nem egyetlen szempontot kiragadva, például csak a megbetegedések számát minimalizálva, vagy pont fordítva, csak a gazdaság működőképességével törődve”. Szerinte azok az ázsiai országok védekeztek jól, akik már készültségben voltak, mert a közelmúltban is megszenvedtek járványokat, Európában pedig Németországot emelte ki, ahol a nagyszabású tesztelésre és a kontaktuskutatásra fókuszáltak.

Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk
Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.

A vírus alapvetően kiszámíthatóan terjed. Ha jó adataink vannak, akkor a járványügyi folyamatok nagyon jól előre jelezhetők

– indokolta a tesztelés, a kontaktkutatás, az adatgyűjtés fontosságát az epidemiológus. Nálunk sajnos nem a némettel párhuzamos folyamatok látszanak.

„A tesztelések száma valóban elérte a kapacitás-korlátot, heti 70.000 körüli értékről már nem nőtt tovább az elmúlt néhány héten” – indokolta a szakember, hogy miért nem megbízhatóak már az adatok Magyarországon:

A surveillance rendszerünk tehát elérte a felső határát, kb. napi 800-1200 eset azonosítására képes. Nem tudhatjuk, hogy ha a tesztelési eljárásrend és kapacitás nem korlátozna, akkor naponta 1500 új esetünk lenne vagy ennél is jóval több

– folytatta az indoklást.

Oroszi Beatrix azt is elárulta, hogy augusztus elején jelezték először a döntéshozóknak, hogy az R érték 1 fölé ment, azaz ismét terjedőben van a vírus Magyarországon. Augusztus végén már azt jelezték, hogy kockázatos szintre súlyosbodott a helyzet. Az első szigorításokat ekkor jelentették be a második hullámban.

Az epidemiológus szerint ha a védekezés kudarcba fullad, akkor nagy őszi-téli járványra kell számítani.

Kiemelt kép: MTI/Vajda János

Ajánlott videó mutasd mind

Orbán Viktor: Hétfőtől új világ kezdődik

A kormány lezártnak tekinti a „beszoktatást” a maszkviseléssel kapcsolatban, hétfőtől büntetni kell. A miniszterelnök szerint januárban a krónikus betegeknek és a legveszélyeztetettebb időseknek beadhatják a koronavírus-vakcinát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.