Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Nemzetben, alelnöke a Népszavában emlékezett meg Trianonról. Hiller István soproni, az 1921-es népszavazáson az ő felmenői is úgy döntöttek, hogy továbbra is Magyarországhoz akarnak tartozni, hiába voltak német anyanyelvűek, hazájuknak Magyarországot vallották. Édesapja is több tanulmányt írt az egyetemi ifjúság korabeli szerepéről, otthon is többször előkerült a referendum, Trianon.
Az MSZP politikusa továbbra is úgy véli, teljes félreértelmezése a nemzethez tartozásnak, ha valahol ünnep, ami egy másik ország nemzeti tragédiája. A magyar baloldalnak ezt a terepet ostobaság, szellemi gyengeség átengedni a jobboldalnak. Ezt tavaly ősszel mondta, amikor a román baloldal felvetette, legyen Romániában nemzeti ünnep június 4. Amikor ezt megszavazták, csak ő tiltakozott, de szerinte pártjában egyre többen így gondolják.
Szerinte Trianon kérdésében a baloldalnak nem szabad defenzívába vonulni, vállalni kell a véleményüket, nemcsak érzelmileg, hanem szakmailag is.
A magyar történelemben Trianon hatása csak a mohácsi vészhez mérhető, ráadásul a két esemény között szoros a kapcsolat, ám ennek belátása történelmi feladat. Minden, ami elvezetett Trianonhoz, az oszmán behatolással kezdődött, ahogyan ezt Szakály Ferenc történész is feltárta, (…) A történeti folyamatok feltárása a történészek dolga. Hiba, sőt bűn, ha a politika összekeveri a szerepét a történelemtudománnyal.
Egy politikai közösségnek kell, hogy legyen véleménye Trianon ügyében. Szerinte a baloldali emlékezetpolitika kialakítása azért rendkívül fontos, mert egyszerűen nem igaz, hogy Trianonnal kapcsolatban csak a bezárkózó, önmarcangoló, kirekesztő megközelítés lehetséges. A magyarság és az európaiság oldaláról is foglalkozni kell vele.
Trianon nemzeti sorstragédia, de ennek kimondása nem elég, alakítani kell a jelent és a jövőt.
Az uniós tagság nemzeti érdek, az anyanyelv szabad használatát, az önrendelkezést, a kisebbségi elvek gyakorlati érvényesülését itt kell megerősíteni, a lehetséges bővítéssel kiterjeszteni, hogy ott is érvényesüljön, ahol ma még nem ez a helyzet.
Trianon közös fájdalom minden magyarnak
A csütörtöki parlamenti megemlékezésen az ellenzéki pártok nem kapnak szót, ezért szerdán napirend előtt ő akarja elmondani pártja véleményét a békediktátumról.
Az, hogy a hivatalos megemlékezésen erre a parlamenti többség nem ad lehetőséget, jelzi, mit jelent a Fidesz-KDNP-nek a nemzeti összetartozás napja.
Június 4-én a szocialista politikusok elmennek Ady Endre szobrához és Karácsony Gergely főpolgármester felhívásának ott tesznek eleget. Trianon ügyében szerinte érzelmi feloldásra nincs lehetőség, de az évszázados klisékből ki kell lépni.
Az össznemzeti konszenzus nem olyasmi, ami előírható. De érdemi emlékezetpolitikai és szakmai vitáknak van jelentőségük, ezek közelebb hozhatnak. Olyan viták, amelyek túllépnek a XX. század kudarcos sablonjain, és képesek összekapcsolni magyarság és európaiság ügyét. Az a meggyőződésünk, hogy ez a jövőkép a nemzet érdeke.
Napirend előtti felszólalásában szerdán Hiller István egyébként valóban a világ magyarságának közös fájdalmaként, nemzeti sorstragédiaként beszélt Trianonról. Az állami hírügynökség által idézett felszólalásában arra is kitért: az első világháborút lezáró békerendszer nemhogy feladatának nem felelt meg, de magában hordozta az újabb, még pusztítóbb világégés csíráját. Szerinte a győztes hatalmak visszatértek a már évszázadokkal korábban meghaladott felfogáshoz, hogy
a győztes szétszedi, kizsigereli és megalázza a vesztest.
Mint mondta, a szocialisták szerint a magyarság és az európaiság ügyének összekapcsolása a helyes út, meggyőződésük, hogy az EU-tagság hosszú távú fenntartása a jó megoldás, mert országos és nemzeti érdekeink érvényesítéséhez ez a legmegfelelőbb keret.
Magyar az, akinek fáj Trianon
– kezdte válaszát Orbán Balázs, aki szerint ezzel a magyarok többsége egyetért. A Miniszterelnökség államtitkára Hillert arra biztatta, segítsen abban, hogy e kérdésben a baloldaliak fejében is szülessen meg a rend. Mint mondta: a magyar-magyar kapcsolatok Trianon óta nem voltak olyan élettel és bizalommal teliek, mint most.
Kiemelt kép: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
