Belföld

A magyar jogrenddel is szembemegy az új menekültügyi szabályozás

Az Európai Unió Bírósága két olyan ítéletet is hozott, ami miatt át kellett gondolni a magyar menekültügyi rendszert. Nem sikerült úgy megoldani, hogy az ne menjen szembe a genfi konvencióval, amit Magyarország is aláírt, így emelve be a magyar jogrendbe.

Kedden benyújtott a kormány Semjén Zsolt neve alatt egy újabb salátatörvényt, ami „A menekültügyi eljárás átmeneti szabályai” című részben leírja, hogyan képzeli el a kormány ezt a folyamatot – vette észre az Eurológus.

A szabályozásra azért van szükség, mert az Európai Unió Bírósága két ítéletet is hozott a közelmúltban, ami fenntarthatatlanná tette a magyar menekültügyi eljárást a jelenlegi formájában. Az egyik szerint a tranzitzónákban való fogva tartás őrizetnek minősül, amire 28 napot meghaladóan csak különösen indokolt esetben és külön eljárás keretében van lehetőség. A másik azt mondta ki, hogy a menekültügyi hatóságok nem nyilváníthatják a menedékkérelmet elbírálásra alkalmatlannak azért, mert a kérelmező a csak a magyar jog által ismert biztonságos tranzitországon keresztül érkezett.

Az első ítélet hatására bezáratta a kormány a röszkei és a tompai tranzitzónákat, az ott őrzött 280 menedékkérőt pedig nyílt táborokba szállították. Vámosszabadiba kerültek többen, összesen kétszázan: a többségük kurd, iraki, afgán, sok köztük a család.

„Miért zártatok minket börtönbe?"
A 2015 óta létező tranzitzónákat az Európai Bíróság döntése nyomán bezárta a magyar kormány. A legtöbb menedékkérőt a vámosszabadi nyílt táborba szállították, többekkel beszéltünk: azt mondták, nem tranzitzónában voltak, hanem börtönben.

A kormány másik hirtelen lépése az volt, hogy bejelentették, hogy a jövőben már csak külképviseleteken lehet menedékkérelmet előterjeszteni. Ez azért volt furcsa, mert a genfi konvenciók – amiket Magyarország is aláírt, tehát a jogrendünk része – szerint „biztosítani kell a háborúk, erőszak és üldöztetés elől menekülő emberek belépését az ország területére és hozzáférését Magyarországon a menekültügyi eljáráshoz”.

A most beterjesztett salátatörvény azonban még innen is visszalép egyet, ugyanis abban már szó sincs arról, hogy a külképviseleteken lehetne folyamodni menekültstátuszért.

Ehelyett csak egy szándéknyilatkozatot lehet leadni, ami tovább bonyolítja a rendszert. A szándéknyilatkozat beadása után a menekültügyi hatóság távmeghallgatás keretében kikérdezi az érintettet, majd 60 napon belül dönt arról, hogy „menedékjogi kérelem benyújtása” érdekében a nagykövetség kiállíthat-e „Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító okmány” nevű utazási engedélyt.

Ha megvan ez az okmány, akkor a menedékkérőnek jeleznie kell a magyar határon, hogy ilyennel akar belépni az országba. Ezután a határrendészeti szerv „a külföldit legkésőbb 24 órán belül a menekültügyi hatóság elé állítja”. Innentől már a szokásos eljárás folytatódik, a kérelmező egy zárt befogadó intézetben kap elhelyezést, de a tervezet a biztonság kedvéért leírja, hogy „ha a kérelem benyújtásától számított négy hét eltelt és a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint határozza meg a szálláshelyet.”

Mint az Eurológus írja, van még egy érdekes és egyelőre nehezen értelmezhető eleme az új szabályozásnak, ami az illegális határátlépőkre vonatkozik: „A Magyarország államhatárát jogellenesen átlépő külföldit – ha a menedékjogi kérelem benyújtásának a szándékát a rendőrség előtt jelzi – a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos országban található magyar nagykövetségre irányítja”.

Ha viszont illegálisan lépte át a határt, akkor – ha a balkáni útvonalon érkezett – a Szerbiába „visszairányítása” is jogtalan lesz, ami miatt eljárás alá vonhatják Szerbiába, Márpedig a genfi konvenció azt is tiltja, hogy senkit sem érhet büntetés vagy szankció azért, mert élni szeretne a menedékkérelem jogával, még abban az esetben sem, ha szabálytalan úton érkezett egy országba.

Kiemelt kép: Farkas Norbert/24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.