Belföld

Merkely Béla: A fél világ Magyarországra irigykedik

Az országos tesztelés részadatai alapján is enyhítene a budapesti korlátozásokon a Semmelweis Egyetem rektora, aki a 24.hu-nak beszélt arról, hogy Magyarországon a járványnak miért nem volt tetőzése. Merkely Béla már április elején azt látta, hogy itthon nem lángol be az olaszországihoz hasonló mértékben a koronavírus-járvány. Novemberre szeretne vakcinát, amit nem tenne kötelezővé, és első körben a fiataloknak sem adatná be. A járvány után azt várja, hogy átrendeződik az egészségügy struktúrája, ő maga pedig visszavonul az intenzív szerepléstől. Azt mondja, nem egyéni ambíció, hanem az élet sodorta a mostani vezetőszerepbe, és hangsúlyozza: ő nem politikus, hanem orvos.

Azt mondta, meglepődött az előzetes teszteredmények láttán, mert ötszörös előfordulási gyakorisággal számolt. Milyen számítás állt a várakozása hátterében?

A négy orvosegyetem részvételével zajló, infektológusokat is magában foglaló járványelemző munkacsoport március 22. óta folyamatosan figyeli a járvány alakulását. Az országos adatokat az egyetemek mellett egy magánellátó szolgáltatja. 50 ezer mérést végeztünk, napi szinten analizáltuk az adatokat. Azt láttuk, hogy a panaszos betegek közül sose volt magasabb a fertőzés 6,5 százaléknál. A kontaktkeresés során átlagosan nem volt magas az arány, de amikor idősotthonban vagy ápolási osztályon végezünk méréseket, akkor felment 10 százalék fölé is. Ennek az 50 ezer mérésnek az egyharmadát a panaszmentesek és kontakttal nem rendelkezők tették ki, közülük a járvány kezdeti szakaszában, vagyis március végén-április elején 1 százalék körül volt a pozitív eredmények aránya, az utóbbi hetekben 0,1. Ezen adatok alapján úgy számoltunk, hogy a május 1-jén kezdődött országos tesztelés eredménye 2-2,5 százalékos átfertőzöttséget mutat majd, az aktuális fertőzöttek aránya pedig egy ezrelék körül lesz. Ezzel szemben az országos kutatás, illetve annak részeredménye mind a két érték nagyjából ötödét hozta ki.

1200 jelentkező kell még a tesztelésre

A Semmelweis Egyetem vezetésével, a négy hazai orvosképző egyetem részvételével május 1-jén kezdődött országos reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálat, aminek keretében 17 787 embert választottak ki, és hívtak be tesztelésre. A tesztelés az eredeti tervek szerint május 15-én este zárult volna, ám Merkely Béla a 24.hu-nak azt mondta: egy nappal kitolták a vizsgálat végét, így szombaton ér véget a H-UNCOVER elnevezésű tömegtesztelés. A rektor azzal magyarázta a módosítást, hogy szerda éjjel még mintegy 1200 jelentkezőre volt szüksége a négy hazai orvosképző egyetemnek ahhoz, hogy reprezentatív legyen az eredmény, ezért azok számára, akik az utolsó pillanatra hagyták a tesztelést, szombat este 7 óráig biztosítják a lehetőséget. A finisben is folyamatosan zajlik azok felkeresése, akiket eddig nem sikerült elérniük, de azt ígérte, a mintavételre felkértek közül mindenkit megkeresnek, „a legutolsó zsákfaluban élőket is.”

A két pozitív tesztet produkálóról mit lehet tudni?

Az egyik budapesti, a másik vidéki. Többet nem árulhatok el róluk.

A részeredményekre alapozva lehet-e döntést hozni a budapesti korlátozások lazításáról?

Véleményem szerint igen, ilyen kemény adat másutt sem állt rendelkezésre a lazítás, illetve újraindítás előtt. 4-5 ezer vizsgálatra jut egy pozitív eredmény, ez azt jelenti, hogy nincs akadálya az óvatos nyitásnak. Bizonyos szabályokat azonban be kell majd tartani, például a távolságtartást, maszkviselést, kézfertőtlenítést. A szórakozóhelyeket nem nyitnám ki, az egyetemeket viszont igen, hogy úgy lehessen vizsgázni, mint ahogy az az érettséginél történt.A legtöbb országban adatok hiányában kezdték el a nyitást. Nekünk vannak adataink, ezek alapján azt kell hogy mondjam, a lehető legjobb időpontban vagyunk a nyitásra. A fertőzöttség ennyire alacsonyan a járvány legelején állhatott.

Azt már régóta lehet tudni, hogy a fertőzés leginkább a kórházakban, idősotthonokban terjed. Ezekben lehet lazítani?

Az idősotthonokat úgy kell kezelni, mintha egészségügyi intézmények lennének. Ezeken a helyeken semmiképp sem szabad még lazítani. Azt viszont látni kell, hogy a vektorok, vagyis a kívülről érkező kiszolgáló személyek, mint például a konyhai dolgozók. karbantartók közül egyre kevesebb lesz a fertőzött, majdhogynem nulla. Így ha az otthonokban sikerül a fertőzöttek izolációja, akkor 4-6 hét alatt vírusmentesíteni lehet ezeket az intézményeket. Az izoláción túl a szűrés jelenti még a megoldást.

A második hullám mértékére vannak számítások?

Ahhoz, hogy beinduljon egy járvány, a reprodukciós rátának egy fölött kell lennie, de az egyet legalább el kell érnie. A koronavírus szaporodásához most hála Istennek egyre kevésbé optimálisak a körülmények. Közeledik a nyár, meleg van, az emberek kevesebbet vannak zárt helyen , odafigyelünk, maszkot hordunk. Erre alapozva úgy hiszem, nyáron nem lesz hullám. Ősszel viszont nagyobb az esély erre. Akkor majd össze tudjuk számolni, hogy egy teljes nyár alatt hány megbetegedés történt, és az alapján döntés hozható az új stratégiáról. Nagyon sok adat keletkezett a járvány kirobbanása óta arról, hogyan kell optimálisan kezelni azt, így

abban bízom, hogy nem lesz még egy akkora járvány, mint ami Nyugat-Európán végigsöpört.

A vírus terjedésével egyre többet tudtunk meg annak természetéről. A jelenleg rendelkezésre álló információk birtokában mi tenne másképp?

Idővel megtanultuk kezelni a vírust és a járványt is. Az elején például mindenki a lélegeztetőgépek szerepét hangsúlyozta. A kínaiak és az olaszok is azt mondták, nincs elég lélegeztetőgép. Ma már azt mondjuk, hogy ha lehet, ne tegyük gépre a koronavírusos beteget. Próbáljuk minden lehetséges eszközzel megúszni a lélegeztetést: non-invazív eszközzel, magas nyomású oxigén inhalálásával. Néhány gyógyszerről is kiderült időközben, hogy nem hatásosak, a vérplazma-terápia pozitív hatásáról viszont egyre több a nemzetközi és hazai eredmény.

Fotó: MTI /Árvai Károly /kormany.hu

A vakcináról eltérőek a várakozások: Szlávik János szeptemberben reménykedik, a WHO 2021 végét emleget. Ön mit mond?

Novembert, de ezt inkább csak remélem. A vakcinának biztonságosnak és hatékonynak kell lennie, ehhez viszont klinikai vizsgálatok kellenek, ami időigényes. Az is lassítja a folyamatot, hogy az oltóanyagot járvány alatt lehetne letesztelni, most viszont nincs járvány, vagyis nehezebb lesz megnézni, hogy a vakcina hatékony-e a vírusfertőzéssel szemben. Vírus elleni szerek előállításában nehéz gyorsnak lenni, a teljesen új antivirális szer kifejlesztésének valószínűsége pedig a nullával egyenlő. Azt viszont meg lehet tenni, hogy más vírusra (például AIDS-re) már használt szereket klinikai vizsgálatokban kipróbálnak, és megnézik, milyen a hatásuk. Ha beválik valamelyik, akkor be lehet vonni a mindennapi ellátásba.

Kötelezővé és ingyenessé tenné az oltást?

Mindenki számára kötelezővé nem tenném, de a 65 év feletti lakosok számára, illetve az idősotthonokban, valamint a kórházakban dolgozóknak ingyenesen elérhetővé tenném az oltóanyagot, és számukra javasolnám is az oltást. Meglátjuk, mit ajánlj majd a WHO, de a fiatalokat legfeljebb csak későbbi körben egyéni igények alapján oltatnám be, persze, minderről nem a Semmelweis Egyetem rektorának kell döntenie.

Hogyan dolgozik együtt a négy egyetem?

Minden orvosegyetem mér, a Semmelweis március 11-étől, a többi talán kicsivel később kezdte. Március 22-én tartottuk az egyetemi járványmegelőző munkacsoport első online meetingjét, amit én vezettem és vezetek azóta is. Hétköznap és hétvégén is összeülünk, mindenki hozza az adatait, a napi pozitív eseteket pedig egyesével átbeszéljük. Megvitatjuk a terápiát, diagnosztikát is. Egy ilyen meetingen született az országos reprezentatív teszt ötlete is.

Tehát nem a kormány vagy az operatív törzs kezdeményezte az országos kutatást.

Én kezdeményeztem, még nagyon az elején. Háromszor vettem részt megbeszélésen a miniszterelnöknél. Ezeken a találkozókon felmerült, hogy az egyetemek milyen tudományos vizsgálatok iránt érdeklődnek az új típusú koronavírust illetően. Tudtam, hogy a legmagasabb szint az, amit még soha senki nem csinált. Csekélynek tartottam annak az esélyét, hogy mi fejlesszük ki a vakcinát, mert olyan amerikai, brit és német laborok dolgoznak ezen, amelyek költségvetése annyi, mint a teljes magyar egészségügyé. Ezért javasoltam azt, hogy indítsunk országos, reprezentatív tömegtesztelést. Elsők között vagyunk a világon, akik ilyen volumenben szolgáltatnak adatot a fertőzöttségre és az átfertőzöttségre vonatkozóan. Az eredményeket az egyik legnívósabb amerikai lapban szeretnénk majd publikálni.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium hogyan szállt be a munkába?

A tárcának van Covid-kutatási alapja, abból történik a finanszírozás.

Kardiológusként jártas az epidemiológiában is?

Régebben nem voltam fogékony rá, bár az üknagybátyám, Fodor József, a magyar népegészségügy megteremtője epidemiológus volt. A járvány ideje alatt rengeteget tanultam a járványtanról, és azt kell hogy mondjam, meg is szerettem, élvezem ezt a munkát.

Mennyire megy orvosi munkájának rovására?

Semennyire, ez előtt az interjú előtt is műtöttem.

A járvány miatt milyen arányban esett vissza a műtétek száma? 

Csak azokat a műtéteket halasztottuk el, amelyeket lehetett. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán áprilisban a műtéti kapacitás 80 százalékos volt, tehát a tavalyi év ugyanezen időszakához képest 20-25 százalékkal kevesebb a műtét most. Összegyetemi szinten még alacsonyabb ez a szám.

Az egészségügyet hogyan lehet visszaállítani a járvány előtti működésére?

Elképzelhetőnek tartom, hogy megváltozik majd a struktúra. Azt gondolom, hogy van értelme a centralizáltabb működésnek. Sosem voltam a híve a nagyon szétaprózott struktúrának. Érdekes lesz majd megnézni, hogy az adott ellátó mire volt képes, hogyan tudott teljesíteni a járvány alatt. Egy ilyen járványhelyzetben derül ugyanis ki,  ki az, aki helyt tud állni, és ki az, aki a humánerőforrás hiányában nem tud. Épp ez, a hatalmas humánerőforrás-igény az oka, amiért az egészségügyet koncentráltan kell működtetni, legalábbis így gondolom, azonban orvos vagyok, nem politikus, így a döntést nem én hozom meg.

A járványkezelés első lépése az volt, hogy a humánerőforrás vonatkozásában az intézmények megpróbáltak csoportosítani. A Semmelweis Egyetemen is egyszerre két feladatot kellett ellátnunk: azt a tevékenységet, amit végzünk, vagyis a sürgősségi és nem halasztható beavatkozásokat, közben pedig a járvánnyal kapcsolatos feladatrendszert is teljesíteni kellett. Volt olyan ellátó, ami könnyebben meglépte ezt, volt, ami nehezen. Nyilvánvalóan ott tudták jobban csinálni, ahol megfelelőbb logisztika és kellő számú humánerőforrás állt rendelkezésre.

Az első eset

Március 4-én jelentették be, hogy megtalálták az első hazai koronavírusos fertőzötteket, közülük az egyik a Semmelweis Egyetem hallgatója volt.. A rektor a fertőzött megtalálását „egy nagyon lelkiismeretes kolléganőnek” tulajdonítja, aki foglalkozásegészségügy keretében a külföldi hallgatókat ellenőrizte. Ő volt az, aki „kiszúrta” azt az iráni gyógyszerészhallgatót, aki azon a napon érkezett vissza Magyarországra, amikor Iránban bejelentették az első esetet. Egy héttel Magyarországra érkezése után a doktornőnek gyanúsak lettek a fiatal tünetei, és annak ellenére, hogy ez akkor még nem volt triviális lépés, megkérte a Nemzeti Népegészségügyi Központot, hogy teszteljék le. Ez másnap meg is történt, az eredmény pedig pozitív lett – fejtette fel a történetet Merkely Béla.

A kórházi kapacitást, az ágyak számát vissza lehet állítani eredeti szintjére?

Ezt intézményi és ellátási igények szerint kell majd eldönteni és megtenni.

Mit vár a várólisták terén? Sokan azért aggódnak, mert ha majd normál üzemmódra áll vissza az ellátás, tömegével rohamozzák meg a kórházakat az elmaradt beavatkozások miatt. 

Érdekes a helyzet. Jelenleg épp az újraindítás szakaszánál járunk. Szívműtétek terén nem mondhatnám, hogy lenne várólista, mert aki eddig ott volt, az mind még tovább halasztaná a műtétet. Az emberek még nagyon tartanak a vírustól. El kell telnie még egy kis időnek ahhoz, hogy a tervezett protézis- vagy szívműtétre vállalkozzanak is az emberek.

Mi a véleménye azokról a járvány alatti egészségügyi intézkedésekről, amiket rövid idő alatt kellett végrehajtaniuk az ellátóknak, ráadásul néhány nap alatt módosultak? Ez mennyire nehezítette meg az ellátók feladatát?

Igyekeztünk követni az eseményeket, a saját tempónkban dolgoztunk, az utasítások ésszerű végrehajtásával. Azt azért ne felejtsük el, hogy március végén még nem tudtuk, mi lesz ebből a járványból, bőven benne volt annak a  lehetősége, hogy egy olaszországihoz hasonló járványt kell átélni Magyarországon is. Április első hetének végén kezdtem azt érezni, hogy ez nem olyan lesz. A napi pozitív esetek kollégákkal való átbeszélésekor vált láthatóvá számomra, hogy a vírus már nem cirkulál annyira a lakosok között, ami elegendő lenne ahhoz, hogy jelentősen fennmaradjon a járvány. Ezért éreztem, hogy ebből nem lesz baj.

Fotó: Andreas Solaro /AFP

Május 3-án tetőzött a járvány?

Minden vírusjárvány úgy jelentkezik, mint egy hegy, aminek csúcsa is van. Abban az esetben, amikor ezt mindenféle beavatkozás nélkül hagyják, akkor a lakosság nagy részét megfertőzi és gyorsan kialakul a nyájimmunitás. Legfeljebb néhány olyan  szerencsés ország van Európában, mint Magyarország, mert itt nagyon hamar és nagyon határozott döntések születtek.

A fél világ Magyarországra irigykedik, hogy ezt így meg tudtuk csinálni. A korai restriktív intézkedéseken túl a nagyon fegyelmezett lakosságnak is köszönhető, hogy nem értük el azt a csúcsot, amit a többi ország. Ha ezt nem így csináljuk, akkor sokkal nagyobb baj lehetett volna.

Nálunk a járvány menete úgy nézett ki, hogy elindult felfele a hegyen, de nem csúcsra, hanem egy platóra ért. Ezen jöttünk szépen lassan lefele. Ha nem ilyen intézkedéseket hozunk, akkor előfordulhatott volna, hogy egy-két menetben eljutunk arra a fertőzöttszámra, ahova mondjuk Olaszország – az intézkedéseknek és a lakosok rendkívüli fegyelmezettségének köszönhetően nem így történt. Szépen ellaposodott a görbe, és oda jutottunk, hogy gyakorlatilag május 4-én abszolút biztonsággal lemenedzselhető volt az érettségi.

Kórházvezetőkre nem jellemző módon szinte naponta nyilatkozik a sajtónak. Ennyire nincs megkötve a keze, vagy ez most csak az országos vizsgálat miatt van így?

Ha beüti a nevemet a Google-ba, akkor láthatja, hogy mindig is ilyen típusú ember voltam. Korábban persze nem volt járvány, de a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, az egyetemmel, kutatásokkal kapcsolatban mindig készséggel álltam rendelkezésre. Ez habitus kérdése. Azt mondják, érthető módon meg tudom fogalmazni a gondolataimat, ezért szívesen hívnak, és ha nem extrém megterhelő, akkor vállalom. Nem epidemiológus vagy infektológus vagyok ugyan, de vezetem az ország egyik legnagyobb betegellátó intézményét, ez alatt elég sok mindent megtanultam, és klinikusként látok a pályán, ezért is hívjuk klinikai járványmegelőző munkacsoportnak: mindent a klinikus oldaláról nézünk.

Azért is kerültem ennek az élére, mert a magyarországi első fertőzések egyike az egyetemhez volt köthető. Eleve sok külföldi hallgatónk van, belekerültünk egy járványügyi helyzetbe. Mint a legnagyobb orvosképző egyetem vezetője egyszer csak ott álltam a négy egyetem járványügyi dolgai élén. Nem egyéni ambíció volt, hanem az élet sodort ebbe az irányba. Az persze igaz, hogy a szombat estig tartó szűrés miatt is előtérbe kerültem, de szeretném megértetni mindenkivel, hogy ez mennyire fontos dolog és milyen lényeges, hogy mindenki menjen el, akit hívnak. Megígérem, ha vége a szűrésnek, akkor kicsit visszavonulok ettől az intenzív szerepléstől. Bőven akad más feladatom.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
belo horizonte stadion (belo horizonte stadion, stadion, foci vb 2014)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.