Belföld

A zöld Orbán tavaly kirúgta a műanyag zacskók betiltását bejelentő államtitkárt és helyettesét

Az egyszer használatos műanyagok betiltása is része a kormány zöld akciótervének, amit a miniszterelnök vasárnap jelentett be. Szűk másfél éve a kormány még egy ennél óvatosabb javaslatra is nemet mondott, arra hivatkozva, hogy nem emelik a környezetvédelmi termékdíjat, amíg nem kötelező. Aztán ki is rúgták az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatósági államtitkárságának két vezetőjét.

Kormányzati klímavédelmi akciótervvel állt elő a miniszterelnök vasárnapi évértékelőjén. Sokak meglepetésére a beszédnek a zöld program volt talán a leghangsúlyosabb eleme, amit Orbán Viktor személyes hangütéssel is próbált hitelesíteni: azt hangoztatta, hogy nemcsak politikusként, de a következő generációk sorsáért aggódó nagyapaként is mondja, amit mond.

A zöld fordulat mindenesetre feladja a leckét a jobboldal hangaadóinak, akik eddig előszeretettel tálalták a klímavédelem ügyét a liberálisok (új megfogalmazásban: a diplomás kommunisták) hisztijeként.

Az Orbán által sorolt célok többsége valójában nem újdonság,

  • az egyszer használatos műanyagok betiltása,
  • az illegális szemétlerakók felszámolása,
  • a műanyag- és fémdobozok visszaváltása,
  • a folyók védelme,
  • az elektromos buszok beszerzése
  • és a naperőművek telepítése

korábban elszigetelten már meg-megjelent az egyes tárcák tevékenységében, újdonságnak leginkább azt tekinthetjük, hogy a miniszterelnök minden újszülött után tíz fa ültetését jelentette be.

Évek óta terítéken van ugyanakkor az egyszer használatos műanyagok betiltása, főként azért, mert ezt az Európai Unió hamarosan kötelezővé teszi a tagállamok számára.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyes vezetői röviddel a minisztérium 2018-as létrejötte után ki is rukkoltak a műanyag zacskók és egyéb egyszer használatos műanyagok betiltásának tervével. Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár 2018 őszén, a naperőmű-építéseket propagáló minisztériumi kollégája után fellépve, az Országgyűlésben tartott gyerekparlamenti ülésen jelentette be, hogy a kormány szeretné betiltani a műanyag zacskók egyes fajtáit.

Weingartner Balázs. Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Néhány hét múlva azonban kiderült, hogy a kormány ezt mégsem tartja sürgős feladatnak; a kabinet akkor már másodszorra hátrált ki a tervezet mögül. Gulyás Gergely 2018 novemberében ismertette, hogy a kormány nem támogatta az ITM termékdíjemelési javaslatát, amely hosszabb távon a tiltást is kimondta volna. (A nagyon könnyű és a könnyű műanyag zacskók után 5, illetve 20 forintot kellett volna fizetni akkor darabonként, míg a bevásárló zacskók termékdíja 38 forint lett volna.)

Gulyás szerint nemcsak hogy elhalasztották, de teljesen le is vették az ügyet a napirendről, a javaslat ugyanis

nem nyerte el a kormány tetszését,

és még azt is hozzátette: amíg nem kötelező, addig a kormány nem emeli a termékdíjakat és nem tiltja a műanyagokat.

Információnk szerint Weingartner helyettese, Makai Martina helyettes államtitkár 2019 tavaszán mégis újra előállt a betiltás gondolatával, tekintettel arra, hogy az EU 2021-től úgyis kötelezővé teszi a plasztik csomagolóanyagok, evőeszközök, tányérok és szívószálak helyett a környezetkímélőbb anyagból készülő termékek bevezetését.

A forrásaink szerint az üggyel kiemelten foglalkozó Makai Martinát és főnökét, Weingartner Balázst három hónappal később, 2019 szeptemberében menesztették.

A zöld ügyek felügyeletét a kormányban korábban egyetlen szerv, a környezetvédelmi államtitkárság látta el. Ennek megszüntetése után a feladatköreit szétdarabolták, azok különféle tárcákhoz kerültek. A mostani kirúgások után az ITM-ben is két külön államtitkárság vette át a szakterületeket. Az energia- és klímapolitikát a régi motorosnak számító Kaderják Péter államtitkársága viszi, a fenntarthatóság pedig Boros Anita építésgazdaságért és infrastrukturális környezetért felelős államtitkárhoz kerültek. Boros Anitáról, aki korábban több pozíciót betöltött a közigazgatásban, volt például vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, a 24.hu írta meg, hogy 900 oldalnyi anyag megírását vállalta egy hónapos határidőre, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 10 millió forinttal honorált. Az akkor helyettes államtitkári poszton lévő Borosnak a rövid határidőt úgy sikerült kiviteleznie, hogy jelentős szakaszokat emelt át egy saját korábbi könyvéből.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.