Évek alatt kialakult személyügyi és tárgyi krízis – ezzel indokolta a Hvg.hu-nak Zacher Gábor, hogy otthagyja a Honvédkórház sürgősségi osztályát. A Péterfy Sándor utcai Kórház toxikológiai osztályának éléről 2014-ben a Honvédba érkező Zacher Gábor most azt mondja, akkora a krízis, hogy az a munkavégzést veszélyeztette.
Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam
– vallotta be az ismert orvos, akinek felmondása nem váratlan. Áprilisban már felröppent a hír, hogy hátat fordít az ország legnagyobb sürgősségi osztályának, akkor azonban vehemensen tagadta ezt.
Elég nagy gáz van régóta
Ahogy Zacher Gábor is jelezte most, az országosan is kiemelt Honvédkórház SBO-ján (ez a sürgősségi betegellátó osztály rövidítése) nem ma és nem is tegnap kezdődtek a gondok. Ezt maga Zacher is nyilatkozta már, bőven a sürgősségi ellátást (azon belül is elsősorban a Honvéd SBO-ját) érintő nagyobb botrányok kirobbanása előtt. Egy 2016-os, a Magyar Nemzetben megjelent portrécikkből kiderül, hogy már akkor harci tevékenységhez hasonlította a munkát a Honvédban: „Minden hétfő háború volt” – emlékezett vissza. Ebből a cikkből derül ki az is, hogy Zacher Gábor „évtizedek óta harcol a sürgősségi ellátásért”, és a lapnak azt nyilatkozta,
elég nagy gáz van, nem látjuk a jövőt, nem tudjuk, hogy mit akar a politika.
Sőt, Zacher Gábor jóval korábban, még a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi és sport bizottságának fideszes tagjaként a Demszky Gábor-féle vezetésnek felrótta, hogy semmit sem tettek a sürgősségi betegellátásért (Zacher 1994 és 1998 között képviselő-testületi tag volt Budaörsön, a Fidesz színeiben).
Az előző 1-2 évben megsokszorozódtak a kirívó esetek az osztályon, a betegek nem megfelelő bánásmódról számolnak be. A kórház honlapján megtalálható 2016-os betegelégedettségi felmérés számai árulkodóak, és arra engednek következtetni, hogy 2015 után kezdődött egy minőségromlás az Honvéd SBO-n. A betegek és hozzátartozóik pedig a nyilvánosságot választották, hogy történeteikkel elmondják, nagyon nincs rendben az, ami a Honvédkórház sürgősségijén zajlik. A 24.hu-n is több ilyen esettel foglalkoztunk. Például azzal, amikor januárban órákig hagytak haldokolni egy férfit a Honvéd sürgősségi osztályán. Az üggyel a rendőrség is foglalkozott, nemrég zárta le a vizsgálatot, ami szerint nem történt bűncselekmény.
Zacher Gábor célkeresztben lévő osztályának a kegyelemdöfést egy fővárosi, XV. kerületi háziorvos adta meg, akinek egy betege meghalt, miután hazaküldték a sürgősségiről. Dr. Mateisz Erzsébet nyílt levélben tárta a nyilvánosság elé az esetet, no go zónának nevezve a Honvéd sürgősségi osztályát. Az orvos szerint a Honvéd híre borzasztó,
a betegek rettegnek, hogy az SBO-ra kerülnek, nem mennek oda indokolatlanul. Akit oda beküldenek, vagy magától bejutott, az azért van ott, mert vélt vagy valós panasza van.
Kezelhetetlen betegforgalom?
Az országosan is kiemelt Honvédkórházban működik Magyarország legnagyobb sürgősségi osztálya. Nemcsak számos fővárosi kerület tartozik a Honvédkórház ellátási területéhez, hanem az agglomeráció többtucatnyi települése is. Emellett az összes igényjogosult, vagyis a katonák, a rendőrök, a katasztrófavédelemnél dolgozók, a vasutasok és családtagjaik ellátását is a Honvédkórház látja el.
A sürgősségin egy átlagos, könnyűnek mondható napon 110 embert látnak el, de nem ritka, hogy 180-200 beteg fordul meg a Zacher Gábor vezette osztályon.
Érdemes azt is tudni, hogy a kétmilliós lakosú Budapesten (és ehhez jönnek még az agglomeráció lakói is) egyedül a Honvéd az, ami az ellátás minden spektrumát le tudja fedni, magyarán: minden megvan benne. Ezt még a „nagyok” közé tartozó Szent Imre Kórház sem mondhatja el magáról, mert nincs például baleseti sebészete.
A Honvédkórház SBO-ját is sújtja az, amire a sürgősségi orvosok legtöbbször panaszkodnak: hogy nagyon sok betegnek nem a sürgősségi ellátásban lenne a helye. Sokan gyógyszert felíratni akarnak, vagy enyhe megfázással ülnek végig órákat. Az orvosok azt mondják, az egészségügy legnagyobb problémái (orvos- és nővérhiány, az alapellátás hiányos működése, a betegek nem megfelelő informáltsága) éppen a sürgősségi osztályokon válnak azonnal kézzelfoghatóvá.
Diszpécser a no-go zónában?
Hiába érték egymást a botrányos esetek, nem tűnt úgy, hogy az Emmi érdemben tenni akarna bármit is a láthatóan komoly gondokkal küzdő sürgősségi ellátási helyzet normalizálása érdekében. A választások után miniszternek kinevezett Kásler Miklós mintha látná a probléma súlyát, legalábbis erre enged következtetni egy Magyar Hírlapnak júniusban adott értékelése:
Gyors beavatkozást igényel a sürgősségi ellátás is, ugyanis torlódnak a betegek az osztályokon, ami önmagában azt a látszatot kelti, hogy a magyar egészségügy gyengén teljesít.
Majd hozzátette, „a látszat és a valóság nem mindig ugyanaz.”
Kásler konkrét elképzelést is elővezetett az interjúban:
- orvos-diszpécser lenne a sürgősségiken,
- ő lenne az, aki elirányítaná a beteget más osztályra, ha nem sürgősségi eset,
- ezzel szerinte „megötödölnénk a várakozási időt”.
Az nem világos, hogyan ötödölné meg a gyakran 10-12 órás várakozási időt a diszpécserrendszer, és hogy a már működő triázs (erről itt írtunk bővebben) mellett miként működne egy diszpécser, ráadásul az is kérdés, honnan lenne orvos erre a feladatra.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
