Belföld
Szeged, 2007. szeptember 10.
Münchenbõl érkezett mezopotámiai dámszarvasok a Szegedi Vadasparkban. Csak félezer példány él a Földön a veszélyeztetett állatfajból, közülük négyet - egy bikát és három nõstényt - a Szegedi Vadasparkban láthat a közönség.
MTI Fotó: Németh György

Különleges és nagyon ritka szarvasok születtek Szegeden

Horváth Csaba László
Horváth Csaba László

újságíró. 2018. 07. 06. 11:45

Mezopotámiai dámszarvasok (Dama mesopotamica) születtek májusban a Szegedi Vadasparkban, a három szépen cseperedő borjat már a látogatók is megfigyelhetik az erdei kifutóban – tájékoztatta Veprik Róbert, az állatkert igazgatója pénteken az állami hírügynökséget.

A világ legritkább szarvasfajtáját 2013 óta tartják Szegeden.

A csapat évről évre bővült egy-két borjúval, de valamilyen ismeretlen oknál fogva eddig szinte csak hímekkel. Májusban ezt a sort egy nőstény érkezése szakította meg, két hím féltestvére születése mellett.

A látogatók az egész csapatot, beleértve a borjakat is, közvetlenül megfigyelhetik, sokszor egészen közelről, mert nem tartanak az embertől.

A jó szaporulat azért is lényeges, mert – természetvédelmi szempontból – kiemelten fontos fajról van szó. A Közel-Keleten honos faj többször is előfordul az ószövetségi történetekben, de említik úgy is, mint olyan vadon élő állat, amely nem tisztátalan, vagyis a zsidó vallási előírások szerint is fogyasztható. A faj vesztét élőhelyük pusztulása, valamint a modern lőfegyverek megjelenése, ezzel vadászatuk hatékonyabbá válása okozta.

A múlt század közepére már kipusztultnak vélték.

Ekkor fedezték fel egy kisebb populációját Iránban, amelyből a németországi Opel Zoo-ba került pár egyed, amelyek később alapjául szolgáltak a faj megmentésének. Bár a teljes kipusztulást elkerülték, még ma is kevés – csupán néhány száz – példánya él ősi élőhelyén, köztük Izraelben, Irakban és Iránban.

A mezopotámiai dámvadat régebben az európai dámvad alfajának tartották, ma már azonban külön fajnak tekintik. A mérete valamivel nagyobb az európaiénál – tömege 50-70 kilogramm, testhossza másfél méter, viszont az agancsa kevésbé „lapátos”. Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli – a Szegeden kialakított kifutó is ezt idézi –, ahol elbújhat ragadozói elől.

Kiemelt kép: MTI/Németh György

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.