Miközben számtalan statisztika forog közkézen a hajléktalanság adatairól, egyetlen szociális szervezet sem tudja megmondani pontosan, hogy hány fedél nélküli ember él Magyarországon. Ugyanakkor az elérhető adatok többsége az jelzi, hogy kevesebb férőhely van a hajléktalanszállókon, mint ahány szükséges volna. Ez azért fontos, mert a kormány szerdai alaptörvény-módosítása több ezer hajléktalan embernek tiltja meg, hogy az utcán éljen, viszont megfelelő alternatívát nem nyújt a számukra.
Ráadásul beszédes, hogy a múlt heti kormányinfón még a Miniszterelnökséget vezető miniszter sem tudta megmondani, hogy összesen hány embernek tiltják meg, hogy az utcán éljen. Gulyás Gergely azt mondta:
Bár pontos statisztikai adatok nincsenek, a hajléktalanellátásban működő szervezetek szerint bőven van férőhely minden hajlék nélkül élő számára.
Gulyás arról sem tudott beszámolni, hogy valamilyen programmal megtámogatnák-e az alaptörvény-módosítást, amely a közterületen való életvitelszerű tartózkodást tiltja meg, ám közölte:
a kormány kész jelentős forrásokat biztosítani a kérdés megoldására.
A miniszter szavai alapján tehát hamarabb állítanak tiltófát a fedél nélküliek számára, minthogy megfelelő segítséget adnának nekik, hiszen mindeddig nincs hír arról, hogy a szerdai szavazásig bármilyen többletforrást is biztosított volna a hajléktalanok ügyében a kabinet.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Ugyanakkor a kormány terveivel párhuzamosan két különösen érdekes hajléktalanokat támogató pályázat eredménye jelent meg a kormányzati pályázati portálon. Ezek szerint a Fővárosi Önkormányzat Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) és Hajléktalanokért Közalapítvány összesen 180 millió forint uniós pénzhez jut azért, hogy hajléktalanokat segítsenek utcáról lakásba.
A két projekt ismertetőből kiderül, hogy – plusz hazai költségvetési források híján –brüsszeli pénzből
Mindkét június 15-én elnyert programban az önálló lakásba költöztetést követően olyan szociális, életvitelbeli és mentális szolgáltatásokat és egyéb támogatásokat kívánnak nyújtani, amelyek a hajléktalanságból kiemeltek szükségletein alapulnak, és amelyekre szükségük van a tartós lakásban éléshez. Mindkét szervezet 2020-ig végezheti el a programot.
Bár néhány tucat hajléktalant kiemel nyomorúságból a két uniós program, egy minden évben elvégzett felmérés jól jelzi, hogy hányan maradnak az út szélén. A Február Harmadika Munkacsoport – ahogyan azt neve is jelzi – minden év február harmadikán felméri, hogy adott pillanatban hány hajléktalan van Magyarországon.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Közülük 4 ezer hajléktalan önállóan is képes lenne lakni lakhatási támogatással, 7 ezer pedig lakhatási és szociális támogatással. Ez egyébként nem azt jelenti, hogy Magyarországon 14 ezer ember hajléktalan, hanem azt, hogy egy időpillanatban van ennyi, de egy év alatt sokkal több embert érint a probléma.
A munkacsoport felmérése különben azt is megmutatja, hogy Gulyás Gergely szavaival ellentétben nincs megfelelő számú férőhely a hajléktalanszállókon. Tavaly decemberben ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) volt szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára jelentette be, hogy a hajléktalan-ellátás rendszere felkészült a télre. Czibere Károly közölte, a hajléktalan emberek számára országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre,a „krízisidőszakban” pedig további 1500-zal növelik a férőhelyek számát.
A kormány terveivel kapcsolatban a 24.hu megkereste a Magyar Szociális Fórumot, amely évről évre gyűjti a statisztikákat arról, hogy a téli hónapokban hányan fagytak halálra. A szervezet vezetője Simó Endre elmondta, a kormány nem megoldani akarja a hajléktalanság problémáját, hanem csupán a szőnyeg alá söpörni. Mint mondta, a lakhatási jogokat kiiktatták, s nem gondoskodnak a megélhetés és a lakhatás biztosításáról, így nem csökkent, hanem nőtt a hajléktalanok száma, ami a tömeges kilakoltatások miatt tovább emelkedhet. Mindez szerinte szoros összefüggésben van a tömeges mértékű fagyhalál kérdésével is.
A devizahiteles válság miatt egyébként évről évre nő a kilakoltatások száma. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása alapján az elmúlt két évben csaknem 7 ezer kilakoltatás történt Magyarországon, ami sokszorosan meghaladta a korábbi években eszközölt lakáskiürítések számát.
MTVA/Bizományosi: Róka László
