Belföld
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

A TASZ beperli a Belügyminisztériumot

24.hu
24.hu

2018. 06. 07. 14:30

Pert indítunk, hogy megtudjuk, történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések az idei választások előtt

– közölte honlapján a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

A TASZ és a Political Capital a lakcímnyilvántartásért felelős Belügyminisztériumtól már április 5-én kérte, hogy adjon számot az elmúlt két évben létesített lakcímek számáról településenként.

Ezekből a közérdekű adatokból lehetne következtetni arra, hogy vajon történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-as általános országgyűlési választást is. A Belügyminisztérium megtagadta a válaszadást, ezért peres úton kívánjuk elérni a közérdekű adatok kiadását.

Ahogy a TASZ is írja, a választás előtt több helyen arról számoltak be, hogy egyes településeken a demográfiai változásokkal megmagyarázhatatlan tempóban bővült a lakosság. Éppen olyan településeken merült fel a lakcímlétesítési csalások gyanúja, ahol a választókerületi szavazás eredményét befolyásolhatták a gyanús esetek.

Ahhoz, hogy megbizonyosodhassunk róla, rendszerszerű visszaélések történtek-e vagy sem, a PC-vel a Nemzeti Választási Irodához (NVI) és a Belügyminisztériumhoz fordultunk, hogy megtudjuk: az elmúlt két évben melyik választókerületben, illetve településen melyik hónapban, hányan létesítettek lakcímet.

Az NVI azt a tájékoztatást adta, hogy a központi névjegyzék nem tárolja ezeket a korábbi állapotokra vonatkozó adatokat. Ezért kizárólag a Belügyminisztérium mint a lakcímnyilvántartásért felelős szerv rendelkezhet ezekkel.

A Belügyminisztérium nem is tagadta, hogy rendelkezésére állnak a kért adatok, a közérdekű adatigénylést azonban elutasította. A minisztérium egyrészt azzal az átlátszó indokkal próbált kibújni az adatok továbbítása alól, hogy a lakcímnyilvántartás személyes adatokat tartalmaz, azokat pedig nem adhatja ki. Ez nyilvánvalóan szándékos félreértése az adatigénylésnek, hiszen nem beazonosítható módon, hanem számszerűen összesítve kértük a lakcímlétesítésre vonatkozó adatokat. Másfelől a minisztérium azzal próbált érvelni, hogy az adatokat nem köteles közérdekű adatként kiadni, hanem csak jelentős összegért hajlandó kigyűjteni.

London, 2016. október 2. 
Szavazóurna a londoni külképviseleti szavazókörben, a magyar nagykövetségen a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történõ kötelezõ betelepítésével kapcsolatban írták ki. A nagy-britanniai külképviseleten 1327 magyarországi állandó lakcímmel rendelkezõ szavazó vetette fel magát a szavazólistára, a 105 külképviselet közül a legtöbben. 
MTI Fotó: Deme Dániel
Jobbik: Szabolcsot ellepték az ukrán Fidesz-szavazók
Maffiarendszert emleget a Jobbik, a párt szerint szervezett a honosított ukránok fiktív betelepítése.

A kért adatok azonban közérdekű adatok, amelyek korlátozás nélkül megismerhetők és nyilvánosságra hozhatók.

Mivel az adatok kiadását a Belügyminisztérium jogellenesen tagadta meg, pert indítottak értük, hogy „a magyar választópolgárok végre megtudhassák, a lakcím-létesítéses választási csalások szerepet játszottak-e az idei országgyűlési választások eredményének alakulásában”.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.