Belföld
Milánó, 2015. május 6.
A magyar pavilon a milánói világkiállításon, az Expo 2015-ön 2015. május 5-én. (MTI/EPA/Stefano Porta)

Szőcs Géza sámándobos cége még mindig nyeli a milliárdokat

Vitéz F. Ibolya
Vitéz F. Ibolya

újságíró. 2018. 04. 25. 06:00

Raktáron henteregnek még mindig a csak Sámándobként emlegetett, a 2015-ös milánói világkiállításról hazaszállított magyar pavilon darabjai. Az expónak két és fél éve vége, az első alkatrészek nagy késéssel, tavaly júliusban értek Karcagra, de a pavilon kormányhatározatban előírt újjáépítésének nyoma sincs. Nem számítva azt, hogy a 2018-as költségvetésben ilyen címen szerepel 1,1 milliárd forint támogatás Karcagnak. Az összeg felét a támogatási szerződés megkötését követő 30 napon belül előlegként le is hívhatja az önkormányzat.

Annyi biztos, hogy a strandfürdővel szemben építik majd fel a pavilont, és a kormányhatározatnak megfelelően kulturális és hagyományőrző tevékenységek befogadására szolgál majd, de egyelőre csak „a tervezési fázisnál” tartanak – fogalmazott a 24.hu-nak a karcagi jegyző, Rózsa Sándor. A Milánóban felállított pavilon csak ideiglenes építmény volt, most időt állóvá kell alakítani, ezért újratervezik és téliesítik – magyarázta némi eufémizmussal, hogy

valójában egy emelt szintű díszletből kellene valódi épületet felhúzni.

A kivitelezésre közbeszerzést írnak ki, de még nem tart itt a folyamat, a jegyző szerint ősszel kezdődhet a kivitelezés előkészítése, és jövőre lehet kész az épület.

Nem akasztotta meg tehát a terveket Sárkány Sándor kirohanása az újjáépítés ellen, pedig a Sámándob tervezője a Hír TV-ben saját művéről világgá kiáltotta, hogy drágán épült gagyi, ami nem jó másra, mint a milliárdos lopás legalizálására. Ami a költségek elszállását illeti, az eredetileg tervezett ötszázmillió helyett kétmilliárd forintot költöttek el a Sámándob megépítésére, ráadásul az csak nyomaiban emlékeztetett arra az épületre, ami Sárkány terveiben szerepelt.

Budapest, 2015. március 23.
Szőcs Géza, a 2015-ös milánói világkiállításon való magyar részvételért felelős kormánybiztos bemutatja a világkiállítás magyar pavilonját a budapesti Olasz Kultúrintézetben 2015. március 23-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Szőcs Géza, a 2015-ös milánói világkiállításon való magyar részvételért felelős kormánybiztos bemutatja a világkiállítás magyar pavilonját a budapesti Olasz Kultúrintézetben 2015. március 23-án.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az újjáépítésre szánt 1,1 milliárd forint és a bontásra, hazaszállításra megcímkézett 650 millió lassan megközelíti az expopavilon felépítésének a költségeit. Minden idők egyik legdrágább kulturális programjának főszervezője, Szőcs Géza egykori kulturális államtitkár, majd expobiztos 2015-ben 5-6 milliárd forintra tette az expo teljes, a pavilon hazaszállításáig értendő költségeit. Akkor 5,2 milliárd forintról cikkezett az Index, a pavilon építésére 2,3 milliárd forintot szánt a kormány, a programokra 2 milliárdot adott, majd ezt megfejelte 900 milliós pótköltségvetéssel. Azóta pedig már 8-9 milliárd forintról szólnak a sajtóhírek.

Miközben a Sámándob reinkarnálását és az újabb milliárd elköltését koreografálják Karcagon,

az eredeti pavilon felépítését, üzemeltetését, bontását levezénylő, most éppen Valor Hungariae Zrt. néven működő állami cégnek masszív veszteséget kell eltüntetnie.

A megoldásról már bő egy hónapja döntött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV): csaknem 1,4 milliárd forint tőkeleszállítással rendezi a veszteséget. Technikailag ez úgy történik, hogy az egyenként 10 ezer forint névértékű Valor-részvényekből 139 475 darabot bevonnak, így az eddig 1 444 750 000 forintos alaptőke 50 millióra apad.

Milánó a múlté, már Kína a favorit

Szőcs Géza egykori kulturális államtitkár, a veszteség és az egymásba érő állami kistafírozások jelentik a folytonosságot a cég életében, amelyik már a negyedik néven fut. Dialóg Filmstúdió Kft.-ként alapították 1996-ban, majdnem megszűnt végelszámolással, mígnem 2013 végén ebből a cégből lett a Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innováció Kft. Elnöke kezdettől Szőcs Géza, aki a milánói expo biztosa is lett egyúttal, és ez a cég kapta a feladatot a magyar pavilon, illetve a részvétel menedzselésére. A neve az expo utáni időkre utalt, feladatul a nemzeti kreatív intézményhálózat létrehozását, a kreatív gazdaság fejlesztését kapta. Olyan iparágakban, mint a dizájn, a divatipar, a zene, a film, a reklámipar, az internetgazdaság, a kreatív ipari kutatás-fejlesztés-innováció vagy éppen az építészet. Két év múlva Kárpátok-Alpok Zrt.-re keresztelték át a céget, és akkor az volt a terv, hogy a magyar találmányok üzleti disztribútoraként, közvetítői szerepben delejezze a nemzetközi piacra jutást. Tavaly év vége óta Valor Hungariae Zrt. névre hallgat, legújabban kormányzati védnökséggel működő innovációs ügynökség lenne, ahol állami támogatással és pénzzel kísérnék az arra érdemes találmányok útját az Ablak Magyarországra 2020-ig program keretében. Honlapja szerint Szőcs Géza 2016-ban a dél-kínai Xiamen városban megnyitotta az első kapcsolatfejlesztési központot, tavaly szeptemberben nyitott az iroda a kínai Fucsouban és a német piac szempontjából is fontos hídfőállásként vették célba a lengyelországi Szczecint.

A milánói expó magyar pavilonjának beruházásáért felelős cég eddig tőkeemeléssel kapta az állami infúziót, és menetrendszerűen halmozta a veszteségeket.

A mérlegekből az látszik, hogy 2013 óta csaknem 3 milliárd forint veszteséget hozott össze a társaság: 2015-ig közel félmilliárdot, 2016-ban 992 milliót, tavaly pedig a brutális, 1,4 milliárd forintos tőkeleszállítás alapján ennél is nagyobb lehetett a mínusz.

A pavilonos cég fennállása óta egyébként hetedszer piszkálják a tőkéjét. Legutóbb tavaly augusztusban jelent meg egy kormányhatározat, amely 400 millió forint tőkejuttatásról szólt, de ez már az új profilnak, Szőcs Géza állami startup-gurunak szólt.

Az eddigi tőkeemelések:

(tőkejuttatás/jegyzett tőke)

  • 2017. november: 400 millió / 1,444 750 milliárd forint
  • 2017. február: 650 millió / 1,443 750 milliárd forint
  • 2016. január: 300 millió / 1,433 750 milliárd forint
  • 2015. május: 400 millió / 1,133 750 milliárd forint
  • 2015. április: 300 millió / 0,833 750 milliárd forint
  • 2015. január: 1 milliárd / 0,633 750 milliárd forint

Összességében a 33,75 millió forinttal induló Carpathiából az idők során 1,44 milliárd alaptőkéjű Valor lett, de a tényleges tőkejuttatás ennél jóval nagyobb, összesen több mint 3 milliárd forint volt. Nehéz kibogarászni, mennyit invesztált a magyar állam a Carpathia-Alpok-Adria-Valor cégbe, mivel a bankszámlájára utalt pénznek többnyire csak egy része jelent meg a jegyzett tőkében, a többi tőketartalékba került. A legutóbbi két alkalommal pedig új részvények kibocsátásakor a 650 millió, illetve 400 millió forintos tőkefröccsből névértéken összesen csak 11 millió forint látszott az alaptőkében.

A menetrendszerű tőkeinjekciókon felül más ágon is folyt a közpénz Szőcs Géza cégéhez: az alapító MNV-vel, illetve minisztériumokkal kötött támogatási szerződések alapján. A mérlegek alapján évente 500 millió-1 milliárd forint közötti tételekről volt szó, 2014-ben például az MNV 113 milliós kulturális támogatást nyújtott a cégnek, a Miniszterelnökségtől 355 milliót kapott a pavilon tervezésére és működési kiadásaira, egyéb bevételeiként pedig további 144 millió támogatást tüntetett fel. Az idei működés finanszírozására pedig 300 milliót nyújt a tulajdonos nemzeti vagyonkezelő.

Kiemelt képünkön: A magyar pavilon a milánói világkiállításon, az Expo 2015-ön 2015. május 5-én. Fotó: MTI/EPA/Stefano Porta

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Boy walks with his beagle dog on the country road
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.