Belföld

Nem bűnös, de pert vesztett a fegyverét tisztító adjunktus, akit letepert a TEK

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 10. 27. 11:24

A szegedi egyetem rektora feljelentette Braunitzer Gábort, aki most szintén feljelentést tett, hamis vád miatt. A munkaügyi bíróság első fokon jogszerűnek találta, hogy kirúgták a kutatót, aki azt állítja: nem keltett riadalmat, hogy bevitte a munkahelyére az engedéllyel tartott riasztófegyverét, hogy kitisztítsa. A nyomozást bűncselekmény hiányában meg is szüntették ellene. A perben korábbi konfliktusokról és egy szerzői jogi vitáról is szó volt – meg arról, megpörgette-e a fegyvert az ujján az adjunktus.
Korábban a témában:

Első fokon munkaügyi pert vesztett, de megszüntették a nyomozást a szegedi egyetem volt orvos-kutatója ellen, akit még február 27-én, az utcán tepertek le a TEK munkatársai, miután a rektor feljelentette. Braunitzer Gábor autóját, otthonát és édesanyja lakását is átkutatták a rendőrök, de nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatták ki a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés gyanúja miatt indult eljárásban. Kiderült ugyanis, hogy engedéllyel viselt riasztófegyvert vitt be négy nappal korábban a munkahelyére, hogy ott, az egyik laboratóriumi helyiségben megtisztítsa.

Hozzanak szabályt, ha nem akarnak fegyvert látni

Az adjunktus elmondása szerint még a tanúvallomás megtétele közben, a rendőrségen jelent meg az egyetem főtitkára, és azonnali hatályú felmondólevelet kézbesített neki a Fogorvostudományi Kar dékánjának aláírásával. Ennek jogszerűségét Braunitzer vitatja, úgy véli, nem sértett semmilyen szabályt és körültekintően járt el. Ráadásul azt is felvetette: a vád csak ürügyként szolgált arra, hogy megváljanak tőle. Az egyetem viszont arra hivatkozik, hogy az adjunktus riadalmat keltett.

Braunitzer február 23-án egy gyakorlat előtt ment be a fogorvostudományi kar egyik gyakorlati terméből nyíló gipszelőhelyiségébe. A termet felügyelő fogtechnikusnak elmondta, hogy szeretné megtisztítani a riasztófegyverét, amihez olajos spray-t kért tőle. Az adjunktus szerint egyáltalán nem látszott, hogy kollégája ettől megrémült volna. A tisztítás közben megérkezett a gyakorlatot tartó fogorvos, akivel a riasztófegyverről is váltottak néhány szót, amit – miután befejezte a tisztítást – a ruhájába rejtve eltett.

Azt az adjunktus elismerte:

lehet, hogy szerencsétlenül választotta meg a tisztítás helyét, de a következményt aránytalannak tartja.

Ha az egyetem „bizonyos eszközöket bizonyos helyeken nem akar látni”, azt szerinte szabályozni kellene, márpedig az intézmény egyetlen szabályzata sem zárja ki, hogy valaki engedéllyel viselt riasztófegyvert vigyen be, és azt szabályosan tisztítsa.

Nem kérdezték meg

A felmentésben viszont az áll: Braunitzer őrizetlenül hagyta a „lőfegyvernek látszó tárgyat”, amivel a terembe belépő egyik hallgató is találkozott. A dokumentum szerint nem volt hajlandó eltenni a fegyvert, amikor a fogtechnikus erre felszólította, és az ajtót sem csukta be, amikor a gyakorlatot tartó oktató megkérte rá. Azt is állítják, hogy a kutató „megpörgette” a fegyvert, és mindez alkalmas volt arra, hogy megbotránkozást és riadalmat keltsen.

A felmentést megtámadó keresetben Braunitzer azt írja: sem elmeorvosi kezelés, sem gondnokság alatt nem áll, ezért nem életszerű, hogy a munkahelyén, az oktatás ideje alatt „fegyverpörgető cowboyt” játszott volna. Az sem igaz szerinte, hogy bármire felszólították, de úgy látja, ha valóban ellenszegült volna, akkor riasztani kellett volna a biztonsági szolgálatot vagy a rendőrséget. Ehhez képest a történtek, és a rendőrségi feljelentés között eltelt négy nap, az elfogása napján még bemehetett a munkahelyére, és anélkül döntöttek a felmentéséről, hogy megkérdezték volna.

Azt hallották, hogy fegyver van nála

A munkaügyi perben tanúként idézték a gyakorlatot tartó fogorvost. Elmondta: neki a fegyvertisztítással nem volt baja, de amikor megérkeztek a hallgatók, megkérte Braunitzert, hogy csukja be az ajtót. Az adjunktus erre azt jelezte: nem kell, ebből kollégája arra következtetett, hogy már befejezte a fegyvertisztítást.

Braunitzer már rég távozott, amikor két hallgató odament az oktatóhoz. Azt mondták: bár ők személyesen nem látták, de voltak, akik jelezték, hogy az adjunktusnál fegyver volt.

Arról is beszéltek, hogy Braunitzernek konfliktusa van egy hallgatóval.

A fogorvos beszélt arról is, hogy a labort felügyelő fogtechnikus azt mondta neki: Braunitzer kiment a gipszelő elé, kezében a fegyverrel. Azt az oktató valóban látta, hogy Braunitzer megjelent az ajtóban, de azt nem, hogy volt-e nála valami, mert takarásban volt, mindenesetre úgy emlékszik, hogy nem viselkedett fenyegetően. Végül megbeszélték a fogtechnikussal, hogy jelzik a történteket a Fogorvostudományi Kar dékánjának.

Úgy érezte, figyeli őt, mint macska az egeret

Tanúvallomást tett a fogtechnikus is. Ő azt mondta, ledermedt, amikor Braunitzer olajos spray-t kért tőle, nagyon ideges lett a fegyvertől. Ráadásul azt az adjunktus őrizetlenül hagyta, és egy hallgató, aki közben bement a gipszelőbe, meg akarta fogni.

Azt állította: Braunitzer a gyakorlat elején úgy játszadozott a fegyverével, mint egy tízéves gyerek, és ezt a hátsó sorokban ülő hallgatók is láthatták. Úgy érezte, hogy az adjunktus úgy figyeli őt, mint „macska az egeret”, de próbált higgadt maradni, hiszen felelős a laborban tartózkodókért. Később beszélt két hallgatóval, akik elmondták neki, hogy Braunitzer nem véletlenül mehetett be a gyakorlatra, hiszen az egyik hallgatóval konfliktusa volt.

Azt mondta, nőként nem mert szembeszállni az adjunktussal, de arról sem tud, hogy bárki felszólította volna Braunitzert, hogy hagyja el a termet, vagy tegye el a fegyvert. Arról is beszélt, hogy szerinte „a felperes nem rossz ember és nagyon okos, de néha más világban él”.

Az érzelmekre akarnak hatni

A többször említett konfliktusról a tárgyalások során Braunitzer elmondta: egy hallgató megszerezte egy magánlevelezését, és odaadta egy másik személynek, akivel emiatt megromlott a kapcsolata. Az ügy elsimításához kérte a hallgatói önkormányzat segítségét, és a dékánhoz is fordult, de az is felmerült, hogy jogi lépést tegyen.

Azt a feltételezést viszont elutasította, hogy fenyegetni akarta volna a hallgatót, és szerinte szerencsétlen egybeesés, hogy ő is ott volt a fegyvertisztítást követő gyakorlaton.

Az adjunktus szerint a tanúvallomásokból kétséget kizáróan kiderül, a felmentésében valótlanul állították, hogy bárki felszólította volna arra, hogy tegye el a riasztófegyvert. Így alaptalanul hivatkoznak arra, hogy nem tett eleget az együttműködési kötelezettségnek. Azt, hogy az ujján pörgette volna a fegyvert, a fogtechnikus még csak nem is említette, fogorvos kollégája pedig annyit mondott, hogy ő is csak mástól hallotta.

Azt is állítja, hogy az a külföldi hallgató, aki állítólag látta a gipszelőben a fegyvert, négyszemközt elmondta neki: felhívták az egyetemről, hogy nyilatkoznia kell, és bár ő angol anyanyelvű, egy magyar nyelvű jegyzőkönyvet írattak alá vele, aminek a tartalmáról szóban tájékoztatták.

Különösen sértőnek találja, hogy az egyetem arra utal, egy hallgató megfélemlítése lett volna a célja. Szerinte ezzel az érzelmekre akarnak hatni, miközben a felmentését nem alapozták meg tények, nem történt meg az alapos és megnyugtató kivizsgálás, amihez az ő meghallgatására is szükség lett volna.

Más találmányát feszegette

Braunitzer azt is felvetette, hogy egy általa kezdeményezett belső vizsgálat vezethetett a felmentéséhez. Korábban ugyanis bejelentést tett, mert úgy vélte, hogy az egyetem egyik munkatársa munkája során úgy alkotott meg egy idegtudományi mérésekhez használatos berendezést, hogy azt a szabályokkal ellentétesen nem jelentette be a munkáltatójának, hanem céget alapított az értékesítésre, amivel több százmillió forint bevételre tett szert.

Bár a készülék megalkotója innovációs díjat is nyert, a belső ellenőrzés nem tudta megállapítani, hogy a berendezés találmánynak minősül-e.

Arra jutottak, hogy ehhez újdonságkutatási eljárásra lenne szükség, amit a rektornak kell elrendelnie, de a költségek ismeretében ő úgy döntött, erre nincs szükség, és a fejlesztés közkincsnek tekinthető.

Braunitzer azt állítja, voltak, akik sérelmezték, hogy ezt a kérdést feszegeti, és figyelmeztették: az említett kutatónak jó kapcsolatai vannak, az általa behozott pályázati források miatt nem fognak ellene intézkedni.

Az egyetem mindezt összeesküvés-elméletnek nevezte, szerintük nehezen lenne értelmezhető, hogy épp attól a munkatárstól próbálnának visszaélésszerűen megszabadulni, aki az egyetem érdekében próbált eljárni, hogy ne érje vagyoni kár.

Nem szívesen találkozott volna vele a dékán

A harmadik tárgyaláson a Fogorvostudományi Kar dékánja is arra hivatkozott, hogy a belső ellenőrzés nem befolyásolta a felmentést. Azt mondta, konkrét tudomása nem volt arról, hogy Braunitzer eljárást kezdeményezett egy kollégájával szemben, csak pletykákból értesült róla. Arra a kérdésre, hogy figyelmeztette-e az adjunktust, hogy a karrierjébe kerülhet, ha nem hagy fel ezzel, azt mondta: lehet, hogy volt olyan beszélgetés közöttük, amikor szóba került a pletyka, de inkább arra hívta fel jóindulatúan Braunitzer figyelmét, hogy az egyetemen arról beszélnek, „nem igazán biztos, hogy jól jöhet ki ebből”.

Azt is elmondta: több oka volt annak, hogy nem beszélt az adjunktussal a felmentése előtt. Arra hivatkozott, hogy nem volt erre ideje, másrészt a karon már elterjedt a történtek híre, ami többekben riadalmat keltett, és ő sem szívesen találkozott volna vele. Kitért arra, hogy Braunitzer írt neki egy e-mailt, amiből az derült ki számára, hogy valóban konfliktusa van egy hallgatóval, de arra már nem emlékezett, hogy írt-e ebben az e-mailben arról, hogyan akarja a konfliktust rendezni.

Mint a tanúvallomásban mondta,

a kar vezetőjeként át kellett gondolnia, szívesen viszi-e a szülő a gyermekét olyan tanintézménybe, ahol az oktatók a kezükben fegyvernek látszó tárggyal járkálnak, és arra jutott, hogy nem lenne jó, ha erről híresülne el az intézmény.

A köpködést sem tiltja a szabályzat

Az egyetem ügyvédje azt mondta, szerinte nem az a lényege a pernek, hogy Braunitzer pörgette-e az ujján a fegyvert. Szerinte a jegyzőkönyv és a külföldi hallgató vallomása sem tárgya a pernek, és nem is bizonyítási eszköz. Úgy látja, a kérdés az, hogy egy közalkalmazott megteheti-e, hogy egy egyetemen a kollégák és hallgatók észlelése mellett fegyvert tisztít.

Braunitzer azonban úgy vélte, bizonyítottá vált, hogy a felmentés indoklása valótlan tényeket tartalmaz, és már az egyetem sem emeli ki, hogy az együttműködési kötelezettségét megszegte volna. Az egyetem képviselője azonban azt is érvként hozta fel: nincs tételesen megtiltva, hogy egy oktató köpködjön az előadáson vagy ittasan menjen be dolgozni, ez mégis azonnali hatályú felmentéshez vezetne.

Végül első fokon a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az egyetemnek adott igazat.

A bíró szerint a tanúk vallomása bizonyította, hogy a fegyvert észlelők egy részében riadalmat keltettek a történtek, amit fokozott az a körülmény, hogy Braunitzernek konfliktusa volt az egyik jelenlévő hallgatóval.

Az indoklásban az áll: az adjunktusnak fel kellett volna ismernie, hogy a fegyver bevitele, és a mások által észlelhető módon való tisztítása ellentétes az általában elvárható jóhiszeműség és tisztesség elvével, valamint a munkakör ellátásához szükséges bizalomnak való megfeleléssel.

Hivatkoztak arra is, hogy a történtek értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül a társadalmi környezet, márpedig az elmúlt években több olyan tragédia is történt, ami a fegyverek oktatási intézménybe bevitelből eredt.

Négy napig nem érezték veszélyesnek

A rendőrség másfél hete – bűncselekmény hiányában – lezárta azt a nyomozást, amelyet lőfegyverrel visszaélés gyanújával indított az ügyben. Ennek nyomán Braunitzer Gábor hamis vád miatt tett feljelentést. Szerinte hamis információkon alapul az a feljelentés, amit ellene tett az egyetem rektora, és nem jártak el kellő alapossággal a történtek belső kivizsgálásakor. Bár halasztást nem tűrő esetben ez az alaposság szerinte sem elvárható,

az, hogy az egyetem csak a történtek után négy nappal fordult a hatóságokhoz, számára arra enged következtetni, hogy addig mégsem tartották veszélyesnek a helyzetet.

Az adjunktus a munkaügyi perben fellebbez.

Amit a hamis vádról tudni kell

Arról, hogy a hamis vád miatti feljelentés ebben az esetben helytálló-e, megkérdeztük Magyar György ügyvédet, aki a 24.hu-nak elmondta: a büntető törvénykönyv értelmében hamis vád szándékosan és gondatlanságból is elkövethető.

Példaként említette: ha megkérdezték Braunitzertől, hogy mit csinál, és ő azt válaszolta, hogy a riasztópisztolyát tisztítja, megállhat a hamis vád, hiszen tudomást szereztek arról, hogy nem igazi lőfegyver van nála. Ha viszont csak meglátták nála a riasztópisztolyt, és nem kérdeztek rá, mert esetlegesen eltávozott a helyszínről, akkor alapos okkal feltételezhették, hogy valódi lőfegyver van nála.

Felmerülhet a hamis vád gondatlan alakzata is – magyarázta az ügyvéd. Hanyag gondatlanság esetén az elkövető az általa mondottakat igaznak hiszi, de a tévedése arra vezethető vissza, hogy a kellő körültekintést elmulasztotta, a bűncselekményre utaló, de hiányos adatokból megalapozatlan következtetéseket von le, és azokat tényként hozza a hatóság tudomására.

Az okkal és alappal valósnak hitt tények előadása viszont a gondatlanságot sem alapozza meg, akkor sem, ha utóbb ezek a tények tévesnek bizonyulnak

– jelentette ki Magyar György.

Kiemelt kép: Délmagyar.hu

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.