Válaszút elé állítanák a Balatonnál a vízparti telkek tulajdonosait: vagy különadót fizetnek, vagy átadnak 20-50 métert az ingatlanból közcélú sétánynak. A lépést az indokolja, hogy a Balaton 195 kilométeres partvonalának jelentős része az emberek elől elzárt terület, sőt, vannak olyan települések, mint például Balatonvilágos, ahol csak néhány tíz méternyi szabadon hozzáférhető vízpart van.
A Népszava idézi a javaslattevőt, a Somogy megyéért és a balatoni kiemelt üdülőkörzetért felelős állami főépítészt. Ifj. Horváth János szerint az állam járhatna elöl jó példával, az érintett ingatlanok többsége ugyanis állami tulajdonban van – ezekből kellene elsőként levágni.
A Balaton-törvény már 2000-ben előírta az önkormányzatoknak, hogy a belterületi parthossz 30 százalékán szabadon járható sétányt alakítsanak ki, ehhez azonban forrást nem biztosított. Az Alkotmánybíróság 2012-ig adott haladékot a kormánynak, hogy a kisajátítást követő kártalanítást szabályozza, de előrelépés azóta sincs.
A főépítész a Népszavának azt mondta: javaslatát kifejezetten szakmai köröknek szánta, miközben a Balaton-törvényt épp most vizsgálják felül. A balatonvilágosi polgármester pedig kijelentette: a telekadó helyett csupán a meglévő törvénynek kellene vasszigorral érvényt szerezni.
Eddig a siófoki Ezüstparton sikerült felszabadítani a korábban elzárt állami területeket, illetve Balatonőszöd kapott ingyenesen egy 200 méteres parti sávot strand céljára, amikor a volt kormányüdülőből Erzsébet-szálloda lett – emlékeztet a lap.
