Belföld

Fagynak a folyók, jöhet a jeges ár?

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2017. 01. 09. 14:45

Korábban a témában:

Fogcsikorgató hideg uralja Magyarországot, vasárnapra virradóra megdőlt az országos napi minimum hőmérsékleti rekord: a Pest megyei Tésán mínusz 28,1 Celsius-fokot mértek. Nagyjából ennyi volt Moszkvában is. Ennél sokkal hidegebb viszont hazánkban már nem nagyon fordul elő, bár az abszolút rekordot mínusz 35,0 fokkal tartja Miskolc-Görömbölytapolca – de ez még 1940-ben volt.

Jégtáblák kellenek, torlódás és árhullám

Az átlagnál jóval hidegebb van, de lássuk be, Magyarországon teljesen normálisnak számítanak az ennyire fagyos napok. A hiba sokkal inkább az elmúlt években keresendő, szokatlanul enyhe telek vannak a hátunk mögött. Talán ennek is köszönhető, hogy országos hír a jégzajlás, és ugye az idő felejtést szült, többen attól tartanak, rövidesen jeges ár indul hazánk ellen.

A lehető legilletékesebb személyt kérdeztük erről, Láng Istvánt, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetőjét. Ő a védekezés legfőbb felelőse, sok ideje nem is volt a beszélgetésre: épp terepszemlét tart, a Tisza jegén állva, -10 fok körüli hőmérsékletben adott rövid interjút a 24.hu-nak.

Az első és legfontosabb, hogy a jegesedés, a jégtáblák nem jelentenek közvetlen árvízveszélyt. A jeges ár kialakulásához két feltételnek kell teljesülnie: a folyó teljesen befagyjon, majd egy árhullám feltörje a vastag jégpáncélt. A jégtáblák ekkor feltorlódhatnak, gyakorlatilag természetes gátat alkothatnak a folyómederben, és a torlasz felett igen, a víz elöntheti a környéket.

Dolgoznak a jégtörők, de “nem úgy”

Ekkor vetik be a jégtörő hajókat, ezek feladata a “jégdugók” szétzúzása, eltávolítása már születésük kezdetén. Korábban, a XX. század közepén megpróbálkoztak a jégtorlasz robbantásával is, ám eredmény nélkül: a detonáció hatására a jégtömeg megemelkedett, majd visszazuhant ugyanúgy elzárva a víz útját.

Most viszont még nincs szükség jégtörésre, a szakemberek csupán az olyan szakaszokat – például kikötők térségét – mentesítik, , ahol nem szűnt meg teljesen a hajóforgalom. A Tisza egyébként már teljesen befagyott, a Dunán 40 százalékos a jegesedés

– jegyzi meg a szakember.

A jég jelenleg a partvédő műszaki, illetve a vízi létesítményeket rongálhatja meg úgy a folyókon, mint a Balatonon – utóbbi esetben a szél vágja partnak a jégtáblákat. Vízlépcsőink pedig fel vannak készítve az “önvédelemre”, hegyes, vasalt pillérekkel fordulnak a folyásiránynak, képesek széttörni a nekik csapódó jégtáblákat – emeli ki Láng István. Aki viszont a vízben felejtette a stégjét, csónakját, jó eséllyel keresztet is vethet rá.

Mindenki más pedig gyönyörködjön a Duna budapesti szakaszán úszó jégtáblákban a város hajnali fényében – Neményi Márton kollégánk gyönyörű képeket lőtt.

Amikor a Duna nagyon megharagudott

Mégis, mire képes a jeges ár, arra a Duna szolgáltatott hátborzongató példát 1956 márciusában:

ez volt ismert történelmünk legnagyobb, leggyorsabb és legpusztítóbb jeges árvize.

1955/1956 tele hosszú volt és meglehetősen kemény, amit tavasszal a felsőbb szakaszokon gyors, a korábbiaktól és egymástól is eltérően erős olvadás követett, amihez kora tavasszal jelentős csapadék társult, a hőmérséklet is széles határok közt ingadozott oda-vissza. Mindezek eredményeként a Duna több száz kilométeres szakasza teljes szélességben befagyott, vastagon állt rajta a jég.

Az újabb és újabb ár, a hideghullámok, a lefagyó és összetorlódó, megbonthatatlan jégtömegek, a lassú jégmozgás, a visszaduzzasztás addig nem mért vízmagasságokhoz vezetett – olvashatjuk az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság honlapján.

A gyenge töltések nem bírták a nyomást, március első és második hetére katasztrofális jeges árvíz alakult ki.

A töltések Budapest alatt több tucatnyi helyen átszakadtak, az áradat a Bogyiszló, Báta, Baja, Mohács által határolt területen okozott súlyos károkat. Több ezer embert kellett kitelepíteni, Bogyiszló lakosságát teljes egészében evakuálták, a falu 90 százaléka elpusztult.

Hiába bombázták a jeget

A védműveket Baja felett 20-130, a város alatt 22-220 méter szélesen törte át a jeges víz. Baján március 6-án és 7-én állandóan bombázták a jeget a híd fölött és a Cserta-Duna körül, de gyakorlati eredmény nélkül: a meder fenékig fagyott, 4-5 méteres jéghegyek torlódtak a híd körül és a parti részeken.

Hiába volt talpon az egész város, vonult ki a katonaság is segíteni, március 11-én 17.45 órakor a jeges ár áttörte a város központjában lévő Vörös-hidat. Több méteres jeges víz alá került Józsefváros és a város több más területe, ipari, mezőgazdasági létesítménye is.

A jeges ár 1956. március 13-án, addig soha nem látott maximummal, 1037 centiméterrel tetőzött Bajánál. Elvonulása után kiürített települések, gátszakadások, elárasztott területek, lerakódott iszaptenger jelezte a katasztrófát. Az újjáépítés teljes társadalmi összefogással indult el, a gátak megerősítése, korszerűsítése során az országhatár és Dunapataj közt mintegy hatmillió köbméternyi földet építettek be.

(Kiemelt kép: 24.hu / Neményi Márton)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Young desperate man in casual clothes abandoned lost in depression sitting on ground street concrete stairs alone suffering emotional pain, sadness, looking sick in grunge lighting
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.