Képzelje el, hogy egy éjszaka egy magát művésznek képzelő gyerek festékszóróval összerondítja a háza homlokzatát! Önmagában is elég bosszantó, de hamarosan az önkormányzat emberei is megjelennek, és megbírságolják a társasházat, amiért nem távolította el a „városképet rontó festést”. Ez nem rémálom, Budapest VIII. kerületében ez valósággá válhat, miután a képviselő-testület június elején megszavazta a „közösségi együttélés alapvető szabályairól” szóló rendeletet.
Hasonló, különféle magatartásokat büntethetővé tevő helyi rendelet majd’ minden budapesti kerületben van már, és ahol nincs, ott is születtek jogszabályok az üzletek éjszakai nyitva tartásáról, a közterület használatáról, vagy épp az utcai alkoholfogyasztás tilalmáról. Az ilyen rendeletek általában evidens dolgokról szólnak, de néhány extrém példa is akad:
- a XII. kerületben külön kimondják, hogy tilos etetni a vaddisznókat
- Kőbányán megszabják, hogy az ingatlan előtti, egyméteres sávban maximum 20 cm magas lehet a gyep
Ami érdekes, hogy a „közösségi együttélést” szabályozó rendeletek egy része, mint a friss józsefvárosi jogszabály is, nemcsak a közterületek használatát szabályozza, hanem a magánterületekébe is bele kíván szólni: a kerület megmondja, hogy milyen a megfelelő társasházi együttélés. Az állatok etetése például nemcsak a Hegyvidéken vitás kérdés, több más kerület rendelete is foglalkozik ezzel, ahogy az ingatlanok rendben tartásával is.
Seperd a járdát!
A józsefvárosi rendelet is azt a vonalat követi, hogy rendet és tisztaságot próbál megkövetelni, például az üzletek üzemeltetőinek előírja, hogy tartsák tisztán maguk előtt a járdát, és helyezzenek ki kukákat az ajtók mellé. Sőt, igazából mindenkinek tisztán kellene tartania az épülete előtti járdát, télen pedig ellapátolni a havat. Ahogy fentebb már utaltunk rá, arra is kötelezik az ingatlantulajdonosokat, hogy eltávolítsák a falragaszokat és a firkákat, ha nem kerül elő a felelős.
A rendelkezések egy része gyanúsan a hajléktalanok (és egyéb, a közterületen élők, például a tavaly nyáron a II. János Pál pápa téren megszálló menekültek) ellen szól. Komoly, akár százezer forintos pénzbírság terhe mellett ugyanis tilos a többi közt:
- zöldfelületet, beleértve a gyepet is, károsítani
- közkútnál „szennyezett tárgyat mosni”
- közterületen szeszes italt fogyasztani (kivétel szilveszter és újév napján)
Kalota Ágnes ügyvéd, az A Város Mindenkié csoport Utcajogász programjának önkéntese szerint általánosságban elmondható, hogy a hasonló önkormányzati rendeletek tartalmaznak olyan tényállásokat is – különösen a rendeltetésellenes közterület- és zöldfelület használatot szabályozó rendelkezések -, amelyek alkalmasak lehetnek a közterületen élők, illetve szegények zaklatására is.
A józsefvárosi önkormányzat sajtóirodája érdeklődésünkre azt válaszolta, a rendelet célja, hogy az eddig is tiltott tevékenységeket, mulasztásokat visszatartó erővel bíró szankcióval párosítsa, mivel a helyieknek van igényük a rend iránt. Más kerületekben ugyanakkor nincs információ arról, hogy az önkormányzatok tényleg bírságolnának a fenti jogszabályok alapján. A 24.hu kikérte az erre vonatkozó adatokat az első hasonló rendeletet még 2013 elején megalkotó Erzsébetvárostól, de cikkünk megjelenéséig azokat nem kaptuk meg.
Az lakhat itt, aki jól viselkedik
A legnagyobb önkormányzati lakásállománnyal (áprilisi adatok szerint 4677 darab) rendelkező Józsefvárosban egy különleges olvasata is van annak, hogy „a közösségi együttélés szabályait” emlegetik. Az egyre gyakoribb kilakoltatástól (tavaly 98 lakást ürítettek ki a kerületben) fenyegetett, rossz szociális helyzetű lakókat képviselő szervezetek szerint ugyanis gyakran hivatkoznak ezek megsértésére.
Márpedig Kocsis Máté polgármester épp egy nappal a rendelet elfogadása előtt jelentette be, hogy hamarosan “bérlővédelmi programot” indítanak. Ez azt jelenti, hogy elengedik egyes, önkormányzati lakásban élő emberek lakbértartozásának 25 százalékát, a többire pedig részletfizetést biztosítanak, de ennek feltétele, hogy betartsák „a közösségi együttélés szabályait”.
A (lakbér)hátralékosok esetében a közösségi együttélés szófordulata egészen egyszerűen az érdemes-érdemtelen szegények önkényes jellegű szétválogatására jó
– mondta Pósfai Zsuzsanna, az A Város Mindenkié aktivistája. Egy másik szervezet, a Közöd Civil Társaság is egyre gyakrabban tapasztalja – az Abcúg cikke alapján -, hogy egy önkormányzati lakás bérlőjével közelebbről meg nem nevezett „magatartási problémák” miatt bontanak szerződést. Ez gyakorlatilag bármit jelenthet, elég például, ha az egyik szomszéd nem kedveli a bérlőket, és ír egy levelet az önkormányzatnak.
Az önkormányzat sajtóirodája szerint ugyanakkor a rendeletnek és a bérlővédelmi programnak nincs köze egymáshoz, “az egyetlen közös pont a józsefvárosiak részéről felmerülő igény a rend iránt”. Azt is írták, hogy a jogvédők állításával szemben “egyetlen szomszéd egyszeri jelzése természetesen nem lehet indok” a kilakoltatásra. Magatartási problémák miatti kilakoltatás állítólag olyan esetekben történik, amikor a lakóközösség részéről többszöri jelzés érkezik, és a probléma hosszú időn keresztül fennáll.
