Belföld
Röszke, 2015. szeptember 14.
Kovács Zoltán kormányszóvivő a Bakondi Györggyel, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójával közösen tartott sajtótájékoztatón a régi Horgos-Röszke határátkelőhelyen, a magyar-szerb határnál 2015. szeptember 14-én, éjfél előtt. Szeptember 15-én hatályba lépnek a migrációs helyzet miatti új szabályozások.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Kovács Zoltán: Mostantól nem érdemes szórakozni

Nagy József
Nagy József

újságíró. 2015. 09. 15. 15:39

Kerítésügyi villáminterjú a kormányzati kommunikátorral. Mi lesz, ha kétszáz menekült ugrik neki tíz rendőrnek? És ha a szerbek nem engedik be a visszatoloncoltakat? Mindenre van terv.
Korábban a témában:

Mi a parancs arra az esetre, ha egy csapat menekült átjut a kerítésen? Van sorvezető arra, mit kell tenni, ha térdre veti magát és felteszi a kezét a menekült, s mit, ha bottal nekiesik a magyar „élő erőnek”?

Minden törvény eljárásrendje tartalmazza, mi a teendő, ha valakit bűncselekményen kapnak, márpedig az illegális határátlépés ma nulla óra null-nulla perctől bűncselekmény. Megjegyzem, a törvény az újságírókra is vonatkozik, vagyis mostantól nem érdemes szórakozni.

Szórakozni? Pestről hívom.

Jó, de az elmúlt hetekben sok újságírót láttam, aki szakmai feladatának érezte, hogy részt vegyen illegális határátlépésekben.

Tegyük fel, hogy kétszáz, a kerítés alatt éppen átbújt menekült próbál elrohanni az abban a pillanatban a helyszínre érkező tízfős magyar rendőralakulat elől. Mi a teendő?

Őrizetbe kell helyezni és eljárás alá kell vonni őket.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Tíz nem fog meg kétszázat.

Azért van jelen megerősített létszámban a rendőrség, azért kap támogatást a honvédségtől, hogy érvényt szerezzen a törvénynek. Egyébként már a kerítés felállítása előtt is a menekültek szinte száz százalékát összegyűjtötte a rendőrség.

A fegyvereket komolyan gondolják, vagy csak riasztásnak mutogatják?

A katona fegyverrel jár.

Lőhetnek?

A fegyverhasználatnak szigorú törvényi feltételei vannak.

Ha kétszáz, vagy akár csak egyetlen „hagyományos bűnöző” támad rendőrre, ott előbb figyelmeztető lövés dördül, ha van rá idő, aztán célzott. A menekültek esetében is hasonlóak a szabályok?

Ha valaki élet kioltására alkalmas eszközzel támad rendőrre, katonára, pláne, ha fegyvert használ, nos, ilyen helyzet kezelését nagyon szigorú, pontos eljárás szabályozza.

Felkészültek arra, hogy akár többszörös létszámfölényben lévő, mindent egy lapra föltevő, nyelvünket nem beszélő, az elcsigázottságtól netán józan ítélőképességét is elveszítő, hisztérikus tömeggel kell kezdeni valamit?

Bár még a nemzetközi médiában is sokan dolgoztak azon, hogy olyan képet fessenek Magyarországról, ahol bántalmazzák, sőt kínozzák a menekülteket – egy konkrét német tévétársaságra utalok -, a magyar rendőrség komolyabb incidens nélkül kezelte az elmúlt kilenc hónap eseményeit. Rendőreinket felkészítettük arra, hogy minden lehetséges helyzetben a lehető legnagyobb toleranciával, a törvény betűjét és szellemét betartva intézkedjenek.

Az elkapott határsértő büntetése öt évig terjedő börtön, vagy kiutasítás. A menekült választhatja ki a neki szimpatikusabb retorziót?

Mindig a konkrét ügyben eljáró bíróság dönt.

Figyelembe veszik a menekült kérését?

Az eljárás során lesz olyan döntési helyzet, ahol a menekült elfogadhatja a kiutasítást a börtön helyett.

Aki az elfogásakor nem engedelmeskedett rendőreink felszólításának, elfutott, netán erőszakoskodott, szintén választhatja majd a kiutasítást?

Ez nem kívánságműsor! A bíróságok eljárásában formálódnak majd az ítéletek, és azon belül van – már ha van – választási lehetőség.

Mi lesz azzal, aki a kerítés alatt kúszik be, elkapják, a bíróságon a kiutasítást választja, kitoloncoljuk, ám ő ismét bejön a zöldhatáron, remélve, hogy eljut az osztrák határig, ám rendőreink ismét lekapcsolják? Megy a kiutasítgatás a végtelenségig? Vagy másodjára, harmadjára, akárhanyadjára nincs bírói mérlegelés, és kötelező a börtön?

A bűnismétlés minden bűnügyi kategóriában súlyosbító tényező.

Vagyis?

A bíróságok eljárásában formálódnak majd az ítéletek.

Már most túltelítettek a börtöneink. Mi lesz, ha a menekültek – mondjuk az embercsempészek javaslatára – úgy hekkelik meg a magyar rendszert, hogy nem a kiutasítást, hanem a börtönt választják, tudván, úgysincs hová zárni őket?

A rendőrség és a büntetés-végrehajtás felkészült a helyzet kezelésére, a törvény végrehajtására.

Nemhogy tízezreket, még ezreket sem tudnák bebörtönözni.

Ezt ön honnan tudja?

MTI Fotó: Kovács Attila
MTI Fotó: Kovács Attila

A magyar börtönkapacitás 13.736 fő, a fogva tartottak száma már most, menekültek, migránsok nélkül is 17.500.

Én azt tudom önnek mondani, hogy a magyar rendőrség és a büntetés-végrehajtás felkészült arra, hogy kezeljük helyzetet, és fenntartsuk a szeptember tizenötödikétől érvényes rendet. Ezért minden migránsnak azt ajánlom, válassza valamelyik hivatalos határátkelőt és vele a törvényes eljárást.

Miért választaná bárki is a hivatalos határátkelőhelyet, a hivatalos menedékkérelem beadását, ha egyszer tudni, semmi esélye a pozitív elbírálásra?

Miért ne választaná a törvényes utat? Hát ez a minimum, ha egyszer hozzánk igyekszik, nem? Semmi ok nincs arra, hogy illegálisan jöjjön Európába.

Magyarországon Szerbia biztonságos harmadik országnak minősül, érkezhet onnan akár háborús menekült is, itt nem jár neki menekültstátusz.

Sajnálatos, hogy az illegális forma intézményesedett, miközben adott a reális lehetőség törvényes úton szerezni menedékjogot. Nézze csak meg a statisztikákat, nyilvánosak!

Megnéztem: a 170 ezer belépőből 155 ezer nyújtott be menedékkérelmet. Menekültstátuszt kapott 88 fő, oltalmazottit 218 fő, befogadottit 4 fő. Fél százalékos találati arány. Vagyis: semmi sansz.

Semmi sansz, de csak addig, míg figyelembe nem vesszük, hogy az eljárások kilencvenkilenc százalékát nem lehet befejezni, mert ezek az emberek, mire lezárulna az ügyük, elhagyják az országot. A valóság az, hogy bár a magyar rendszer nagyon szigorú, az itt maradó folyamodók bő tíz százalékának még így is pozitívan bírálják el a kérelmét.

Milyen alapon? Hát Szerbia biztonságos harmadik ország, nem?

Nem ezen az alapon megy. Hanem az a lényeg, hogy az illető valóban megfelel-e a menekülti státusz kritériumainak. Megértjük, hogy ilyen sokan választották Európát úticélnak, de pontosan tudjuk, nagy részük életét, abban az értelemben, ahogy a nemzetközi konvenciók megfogalmazzák, nem fenyegeti veszély.

Pont ezért állítottam pár kérdéssel ezelőtt, hogy aki nem szír, bolond lenne hivatalos határátkelőhelyen kopogtatni be Magyarországra.

És innentől arról beszélünk, hogy ők minimum a szürkezónába, vagy inkább a gazdasági bevándorló kategóriába tartoznak. Amire a világon mindenütt rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak. Ennek megkerülése történik most, amikor mindenki politikai menedékjogot kér.

A kérdésem továbbra is az: miért választana bárki is hivatalos határátkelőt?

A mi törekvésünk az, hogy Európa egészében helyre álljon a rend. Aminek feltétele, hogy az unióba kizárólag törvényes úton lehessen érkezni. Mi megtesszük a magunkét: Magyarország jogkövető. Jó lenne, ha a többi uniós tagország is követné a példánkat – itt most elsősorban Görögországra gondolok. Azért bántottak minket annyit az elmúlt hetekben, mert betartjuk a valószínűleg már eleve elégtelen szabályokat.

Jó, tegyük fel, hogy lesznek a hivatalos határátkelőhelyet választó menekültek. Önök azt állítják, egyetlen nap alatt lezavarható egy-egy, a menedékkérelmi eljárást megelőző úgynevezett elfogadhatatlansági vizsgálat. Ehhez képest azt olvasni az átlátszón, hogy a 2007. évi LXXX., a menedékjogról szóló törvény szerint a menedékkérőnek három napja van megindokolni, számára miért nem biztonságos harmadik ország Szerbia, miért nincs esélye korrekt eljárásra odakint, eztán jön a magyar határozat, majd további hét nap van arra, hogy a menedékkérő bírósági felülvizsgálati kérelmet adjon be, amit ugye még el is kell bírálni. Ez nem egy nap, hanem minimum tizenkettő.

Ha valaki jogosult arra, hogy vele kapcsolatban egyáltalán elinduljon az eljárás, annak kérelme egyetlen nap alatt is elbírálható.

És azé a kilencven százaléké, akinek a kérelmét végül elutasítja Magyarország? Ha önök betartják a törvényt, lehetetlen őket egyetlen nap alatt lepattintani.

Nagyon bonyolult jogi eljárásrendszerről van szó, amiről a belügyminisztérium munkatársai adnak majd tájékoztatást. Mi azt gondoljuk, hogy a biztonságos országból érkező, a jóhiszeműség elvét és gyakorlatát be nem tartók esetében a magyar hatóságoknak megvannak az eszközei megfelelően járni el. Sehol egyetlen nemzetközi jogszabály sem teszi lehetővé, hogy a menedékkérők, vagy az illegális migránsként érkezők szabadon mozogva, az EU-s joggal visszaélve dönthessék el, hol akarnak menedékjogért folyamodni. Megjegyzem, lehetett volna nagykövetségeken keresztül is menedékjogért folyamodni, semmi szükség arra, hogy valaki több országhatáron átkelve, több ezer kilométert illegálisan utazva próbálja ezt megtenni. És egyébként Szerbiában is elkezdhető lett volna az eljárás.

Tegyük fel, hogy megszületik a bírósági döntés az akár a hivatalos ponton, akár a zöldhatáron érkezettek kituszkolására. Miből gondolja, hogy a szerbek visszaveszik a menekülteket?

Ezek az ügyek a nemzetközi protokollnak és a kétoldalú szerződéseinknek megfelelően zajlanak majd.

Épp Magyarország szolgált precedenssel arra, hogy menekültügyben felrúghatóak a megállapodások, hiszen júniusban, felfüggesztve a Dublin III. rendelet alkalmazását, nem fogadtuk a Nyugat-Európából hozzánk visszaküldött menekülteket.

A magyar kormány soha nem rúgta fel Dublin III-at.

Ön nyilatkozta, hogy „nem nagyon volt más választásunk”.

Annyi történt, hogy az ellátórendszer olyan terhelés alatt volt, ami néhány napra fizikailag megakadályozta a visszafogadást.

Szerbia is simán hivatkozhat túlterheltségre.

Szerbia nem uniós tagállam, így nem vonatkozik rá Dublin III. Rá kétoldalú megállapodások vonatkoznak.

Az is felrúgható. Hétfő esti hír, hogy Szerbia akár hadsereggel is útját állhatja az illegális határátlépők visszatoloncolásának, és csak azt az ötszáz főt fogadná vissza, aki eleve Szerbiában kért menedékjogot, de az eljárás végét nem várva meg elhagyta az országot.

Nekünk abból kell kiindulnunk, hogy mindenki minden érvényben lévő megállapodást be fog tartani.

Na de Szerbia nem akarja betartani azt a megállapodást. Van arra terv, mihez kezdünk az általuk esetleg be nem fogadottakkal?

Mindenben a nemzetközi eljárásoknak és protokolloknak megfelelően fogunk eljárni.

Szeged, 2015. szeptember 15.
Kovács Zoltán kormányszóvivő az illegális bevándorlásról tartott kormányszóvivői tájékoztatón a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében Szegeden 2015. szeptember 15-én.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
MTI Fotó: Mohai Balázs

Tesz mindenki a protokollra, ahogy mi is tettünk rá júniusban. Mi van, ha Belgrád azt mondja, coki, és feltorlódik sok tízezer csalódott, dühös ember a déli határunk innenső felén?

Akkor is a nemzetközi jognak megfelelően fogunk eljárni.

Passzussal nem tudjuk visszapréselni őket.

Minden ilyen szituációra megvan a válasz, a kormány tudja, különböző helyzetekben hogyan lehet reagálni.

Konkrétan erre hogyan? Ön sejti?

Mivel nem tudok előre modellezni minden egyes szituációt, hiszen minden eset más és más, ezért azt mondhatom: annak szellemében járunk majd el, amit a nemzetközi jog lehetővé tesz.

Ha Szerbia nem engedi vissza az innen kiutasítottakat, akkor a menekültek, hivatkozva arra, hogy nincs biztonságos harmadik ország, aki befogadná őket, kérhetik Magyarországon a befogadotti státuszt, ami a törvény szerint nem adható, hanem egyenesen jár nekik. Megadjuk majd?

Még egyszer: minden egyes eset más, minden egyes esetet egyedi elbírálással, a nemzetközi jog és a magyar jogszabályok szerint fogunk elbírálni.

Nyugtasson meg, kérem, hogy a kérdéseimre van konkrét válasza is, csak ezeket taktikai okból nem árulja el.

Tekintettel arra, hogy minden egyes esetre megvan a jogi fellebviteli lehetőség, és adott esetben erről a bíróságnak kell döntenie, ez így kell legyen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.