Még ha Vida perel is, kitehetjük az ablakba

Perelhet Vida Ildikó? Érdemes perelnie? Hogyan vizsgázott hétfőn a miniszterelnök jogi ismeretekből? A jogsegély-kérelem körüli mizéria csak figyelemelterelés? De mit profitál ebből a kormány?

„Ha nem indít haladéktalanul pert az amerikai ügyvivővel szemben, le fogom váltani” – hangzottak Orbán Viktor határozott szavai Vida Ildikó NAV-vezérnek címezve hétfőn, a parlamentben. Lattmann Tamás nemzetközi jogászt, az NKE Nemzetközi Intézet és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének oktatóját arra kértük, segítsen eligazodni Vida Ildikó nemzetközi jogi lehetőségeit illetően.

„André Goodfriend diplomáciai mentességet élvez, ezért nem érdemes abban reménykedni, hogy egy ilyen pernek valódi eredménye lenne. A diplomáciai mentesség komoly jogi akadály, ennyire egyszerűen nem lehet megkerülni” – mondja a jogász, aki szerint ha Vida Ildikó pert is indítana André Goodfriend amerikai ügyvivő ellen, a bíróság az eljárás egy bizonyos pontján arra a következtetésre jutna, hogy nem tudja folytatni azt.

De mit tehet Goodfriend? Lemondhat például diplomáciai mentességéről és férfiként kiállhat, ahogyan azt a magyar miniszterelnök javasolta neki? Lattmann Tamás egy határozott nemmel hűt le. „Szigorúan, csak és kizárólag a küldő állam az, aminek ezt joga van megtenni, ezt a bécsi egyezmény egyértelműen szabályozza” – mondja. A diplomáciai mentesség ugyanis nem egy céltalan, üres, kényeskedő kibúvó a felelősségre vonás alól, hanem egy olyan jogintézmény, amely magát a diplomáciai kapcsolatban álló országokat védi. 

A mentesség nem André Goodfriendé, hanem a küldő államé, ezért ő nem is mondhat le róla. „Ha diplomáciai képviselő személy szerint megtehetné, hogy lemond mentességéről, akkor adott esetben egy állam – ha rosszat akar – mindenféle módszerekkel akár kényszeríthetné is arra a diplomatát, hogy ezt megtegye. El lehet képzelni, milyen lehetőségek vannak, akár a zsarolást vagy egyéb módszereket. A diplomata kényszeríthetővé válna, ezért nincs is a kezében ilyen jog” – magyarázza a szakember, aki hozzáteszi: néhány esetben a bécsi egyezmény mégis megengedi, hogy a diplomata peres eljárás szereplője legyen. Ilyen szigorúan meghatározott kivétel, ha például a fogadó állam területén tulajdonolt ingatlanjával kapcsolatban dologi jogi eljárásra kerül sor, vagy a hivatalos tevékenységén kívüli munkával realizált jövedelmével kapcsolatos per. Sajátos lehetőség, hogy ha maga a diplomata perel be valakit, és ilyenkor a keresetével összefüggésben benyújtott viszontkeresettel válik perelhetővé maga a diplomata. Jelen helyzetben azonban úgy tűnik, egyik sem áll fenn. Nem tudni, hogy Szijjártó Péter melyik lehetőségre célozhatott, amikor azt mondta, hogy van arra mód, hogy az ügyvivő magyar bíróság előtt tárja fel bizonyítékait és védje meg álláspontját a beutazási tilalmakkal kapcsolatban.

 
Fotó: MTI 

Ha viszont nincs szó bujkálásról, mire célozhatott Orbán Viktor? „Gyanítom, ez egy olyan belpolitikai indíttatású kijelentés volt, amelynek van egy jól meghatározott célközönsége. Ez a célközönség pedig azokból áll, akik nem tudják, mi fán terem a diplomáciai jog.” (Az Orbán-kormány belföldnek szóló külpolitikájáról nemrégiben a Political Capital vezető elemzőjével beszélgettünk.)

Ildikó a világ ellen

Nincs könnyű helyzetben Vida Ildikó, ha magát az Egyesült Államokat szeretné perbe fogni Magyarországon, „ehhez ugyanis az Egyesült Államoknak le kellene mondania az őt, mind minden más államot a belső bírói fórumok előtt megillető állami immunitásáról”. Lattmann Tamás szerint elméleti lehetőség van arra, hogy Vida Ildikó az Amerikai Egyesült Államokat az amerikai bírói fórumok előtt a személyét ért állítólagos rágalmak okán beperelje, de ez nem a nemzetközi jog, hanem az amerikai belső jog függvénye.

Nem kínál egyszerű megoldást az az eset sem, ha Magyarország citálná bíróság elé az Egyesült Államokat. „Eleve gond lenne a per jogcímével” – szögezi le az oktató, aki szerint az egyetlen dolog, ami – elviekben – lehetségesnek tűnik, ha Magyarország azt állítja, hogy az Egyesült Államok beavatkozik a magyar belügyekbe. „Ez a nemzetközi jog alapján tilos. Azonban egy ilyen kereset felvetne bizonyítási kérdéseket, hiszen meg kell indokolni, hogy ez pontosan hogyan, milyen intézkedésekkel történt, és annak hatékonysága is megkérdőjelezhető” – folytatja. Egy ilyen esetben a hágai Nemzetközi Bíróságon vitathatnánk meg az ügyet, ehhez azonban szükséges egy igen nagy lépcsőfok megtétele: a két érintett államnak külön megállapodást kellene kötnie arról, hogy vitájukat ilyen perben kívánják megoldani, a bíróság ugyanis fő szabály szerint csak erre vonatkozó megegyezés birtokában járhat el.

Lattmann Tamás szerint, ha a kormány mindenképpen erőltetni akarja ezt a lehetőséget, előjöhet azzal az érvvel, hogy az ideiglenes ügyvivő tevékenysége miatt az Egyesült Államok megszegi a diplomáciai jog szabályait (felhívva akár a beavatkozás tilalmának megsértését), ami a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény sérelmét jelenti, és ezt is megpróbálhatja peresíteni. Ilyen esetben ráadásul „a fenti említett külön megállapodásra nincs is szükség, mert mind Magyarország, mind pedig az Egyesült Államok részese a bécsi egyezmény azon kiegészítő jegyzőkönyvének, amely a diplomáciai jog megsértésének eseteire előírják a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságát” – villant fel egy lehetőséget a szakember.

 
Fotó: MTI 

André Goodfriend pedig kiutasítható, egy ilyen súlyos döntést az államnak meg sem kell indokolnia jogilag. „Ez abban a pillanatban azt jelentené, Goodfriend úrnak megszűnnek a diplomáciai mentességei, de még mielőtt ez bekövetkezik, a bécsi egyezmény és a diplomáciai gyakorlat alapján meg kell adni a lehetőséget, hogy elhagyja az országot. Egy ilyen lépés politikai következményei és a magyar-amerikai bilaterális viszonyra gyakorolt hatásai ugyanakkor kiszámíthatatlanok lennének.”

Orbán is az ELTE köpönyegéből bújt elő

Lattmann Tamás szerint mielőtt nagyon belemélyedünk a nemzetközi jogba, azért az alapokat illik tisztázni: Goodfriend a munkáját végzi. „Lehet, hogy amikről beszél, arról pontos információi is vannak, azonban az is meglehet, hogy ez nincs így és egyszerűen utasításokat teljesít” – magyarázza. Tehát ha az Egyesült Államok megfosztja a diplomáciai mentességétől és ezzel kiszolgáltatja őt, egyáltalán nem biztos, hogy Goodfriend mond bármit is. Hogy egyáltalán tudna mondani bármit is. Sőt: ha az Egyesült Államok úgymond „elengedi” őt, odadobja a kormány elé, akkor értelemszerűen el is vágja Goodfriend hozzáférését minden érzékeny adathoz. „Ezért is óriási hiba az, amit most a magyar kormányzat tesz. Játszanak Goodfrienddel, a személyére hegyezik ki ezt a vitát, mintha ő hozna döntéseket, nem a felettesei.”

„Ez a helyzet azért érdekes, mert Orbán Viktor valószínűleg tudja, hogy Vida Ildikót lehetetlen helyzetbe hozza” – hallom egy kicsit lelkesebbnek a jogászt. Állítja: számára nem egészen világos, hogy mit szeretne a miniszterelnök: Vida Ildikó csak pereljen vagy nyerje is meg a pert? „Ha csak azt akarja, hogy pereljen, beadnak egy keresetlevelet és a bíróság két nap múlva eldobja a már ismertetett okokból” – spekulál Lattmann Tamás, aki arra jut, egy ilyen halva született perből is profitálna a kormány – na nem jogilag, hanem kommunikáció tekintetében. „Ebben az esetben a kormány és Vida Ildikó is feltehetné a kezét: mi megpróbáltuk, bíróságra mentünk, de Goodfriend nem volt elég férfi ahhoz, hogy kiálljon.” És ez bizonyítaná is, hogy jogállamban élünk, hiszen a bíróság elé került az eset, annak azonban Goodfriend diplomáciai mentessége miatt nem volt más választása, mint a per leállítása – teszi hozzá.

Ahogyan mi is hírt adtunk róla: Polt Péter legfőbb ügyész jogsegélykérelemmel fordult az Egyesült Államokhoz és személyesen az ügyvivőhöz is. Felvetődik a kérdés: ha megegyeztünk az információk átadásáról, Amerika miért nem mond annyit se, hogy fapapucs? „A Magyarország és az Egyesült Államok között létrejött jogsegélyegyezmény tág, általános meghatározású, általános együttműködést segítő egyezmény. Sokan félreértik, mire is szolgál, ez az egyezmény ugyanis nem arról szól, hogy az érintett államok kötelesek egymással mindent megosztani” – világítja meg Lattmann Tamás, hogy miért is felesleges habosítás az, ami e levelek kapcsán történik. Az egyezmény szerint hogy mennyi és milyen fontosságú információt osztanak meg egymással a felek, az az államok saját döntése. Az egyezmény inkább praktikus jellegű: egyértelműsíti például, hogy ki felel a kapcsolattartásért, hogy a magyar és az amerikai oldalon bizonyos esetekben melyek az illetékes hatóságok. Kérni tehát bármit lehet, de ez az egyezmény értelmében a feleknek nincsen egymás felé beszámolási kötelezettségük.

Mint ismeretes, a Vida Ildikót válaszút elé állító Orbán Viktor 1987-ben végzett az ELTE jogi karán. Szakmai evidenciákról vagy nehezen hozzáférhető szakjogi kérdésekről beszélgettünk – kérdezem Lattmann Tamást, aki a miniszterelnök anyaintézetében is tanít. „Aki valaha tanult nemzetközi jogot, az pontosan tisztában van ezekkel a lehetőségekkel. Egy hónapja napirenden van ez a téma, ennek kapcsán több, nemzetközi jogban igen járatos szakértő is megszólalt. Úgy gondolom, most már nem csak egy jogvégzettől elvárható, hogy tisztában legyen a diplomáciai mentesség fogalmával, hanem akár az átlagembertől is.”

 

Tartsanak velünk minden este 7-től a STORY4-en!

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.