A Fidesz hétfőn hivatalosan is beállt az üzletek vasárnapi zárva tartásának ötlete mögé, melyet a KDNP nevű, mérsékelten népszerű minipárt szorgalmaz egy ideje.
A számos logikai bukfencet tartalmazó érvelés szerint a Fidesz a munkavállalók jogait szeretné védeni. Ám a jelek szerint csak 400 négyzetméter fölött, a kisebb kereskedelmi egységekben ugyanis továbbra is lehet majd vasárnap dolgozni. Rogán Antal azt is mondta: azt szeretnék, hogy a családok együtt legyenek. Kivéve Advent idején, amely időszakra nem vonatkozik majd a korlátozás. Ahogyan azokra a kisboltokra sem, ahol a tulajdonosok és a családtagok dolgoznak. Végső soron így is együtt lehet a család.
Az KDNP ötletéről korábban még a Fidesz-közeli századvéges elemző, G. Fodor Gábor is azt írta, hogy az „nem a politikai okosság megtestesülése”, ugyanis „az emberek elég rosszul viselik, ha meg akarják nekik mondani, hogyan éljenek. Főleg, ha nem úgy szeretnének élni, ahogy azt mások megmondják nekik. Gondolom, így vannak ezzel a kádéenpések is.”
Egy átlagos vasárnapon egyébként becslések szerint kétmillió ember keresi fel a boltokat. A munkavállalók ezen a napon 50 százalékos bérpótlékot kapnak, amit szintén elveszítenek, ha bezárnak az üzletek. A kereskedelemben és a kapcsolódó iparágakban (logisztika, üzemeltetés) 530 ezer munkavállaló dolgozik hazánkban.
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára szerint elbocsátásokkal, csökkenő jövedelmekkel és visszaeső forgalommal járna a vasárnapi zárva tartás. „Minimum 15-20 ezer ember szinte azonnali elbocsátásával fog járni ez az intézkedés, és további 15-20 ezer embert érintene valamilyen szinten hátrányosan, és itt nemcsak a kereskedelmi alkalmazottakra gondolunk, hanem a takarítás, őrzés-védésen át a beszállítói iparágra“ – mondta a Hír TV-nek Balatoni Judit.
Fotó: Thinkstock
Mi a helyzet Európában?
Alighanem egész Európában a nyugati szomszédainknál a legszigorúbb a szabályozás: Ausztriában szombat este 6 órától hétfőn reggel 6-ig kell zárva tartaniuk a kereskedelmi egységeknek. Ám a bécsi gazdasági kamara épp idén szeptemberben szorgalmazta, hogy a turistaközpontokban engedélyezzék az üzletek vasárnapi nyitva tartását, amitől 140 millió euró többletbevételt és 800 új munkahelyet remélnek.
Belgiumban évente 9 vasárnap lehetnek nyitva az üzletek, ebből hatot a kormány, hármat az önkormányzatok határozhatnak meg. Lazább szabályozás vonatkozik a bútor-, barkács-, és kertészeti áruházakra.
Angliában a 280 négyzetméternél nagyobb üzletek vasárnaponként legfeljebb 6 órán keresztül lehetnek nyitva. Az intervallumot délelőtt 10 és délután 6 között tetszőlegesen választhatják meg. A 280 négyzetméternél kisebb boltok nyitva tartására ilyen korlátozás sincs.
Finnországban a 400 négyzetméternél kisebb kereskedelmi területű egységek számára nincs megkötés, a nagyobbak 12 órától este 6-ig lehetnek nyitva. Kivétel a karácsonyi szezon (november harmadik vasárnapjától december 23-ig), amikor nincs korlátozás.
Franciaországban főszabály szerint vasárnap zárva vannak a boltok (évi 5 alkalom kivételével), de a törvény rengeteg kivételt állapít meg. Közel 500 várost nyilvánítottak turisztikailag kiemelkedő településnek, ahol nem érvényes a korlátozás, ezen kívül engedélyezett a kisebb szupermarketek vasárnapi nyitva tartás reggeltől 13.00 óráig. A franciák egyébként épp a vasárnapi nyitva tartás kiterjesztését tervezik, amelytől a gyengélkedő gazdaság fellendülését várják.
2008-ban a franciaországi IKEA-t 450 ezer euróra büntették vasárnapi kereskedelem miatt. A skandináv bútoráruház azóta kikerült a francia korlátozás alól, de a mai napig egész Párizsban egyetlen IKEA tart nyitva vasárnap.
Németországban az 1996-os szabályozás hétköznap este 8-kor, szombaton délután 4-kor rendelte el az üzletek bezárását, ezt 2004-ben enyhítették azzal, hogy szombaton is este 8-ig engedélyezett a nyitva tartás.
2013-ban újabb lazítás jött: ettől fogva az egyes tartományok joga meghatározni, hány vasárnap lehet kinyitni az üzleteket. Berlinben például 2013-ban 10 ilyen vasárnapot jelöltek ki, idén pedig 8-at. Ezen túl engedélyezték számos kisebb szupermarket egész éves vasárnapi nyitva tartását a metrómegállók és pályaudvarok közelében.
Hollandiában az önkormányzatok joga engedélyezni vagy tiltani a vasárnapi nyitva tartást: 2013 júliusáig egységesen évi 12 vasárnap lehettek nyitva az üzletek, azóta a törvény a turisztikailag kiemelt övezeteket kivette a szabályozás alól, így Amsterdamban, Rotterdamban vagy Hágában az üzletek egész vasárnap nyitva lehetnek.
Fotó: Europress
Dániában 2012 októbere óta nincs korlátozás a vasárnapi nyitva tartásra. Azóta egyedül a piros betűs ünnepnapokon tartanak kötelezően zárva a kereskedelmi egységek, de a töltőállomásokon, pékségekben és kisebb szupermarketekben ilyenkor is vásárolhatnak a dánok.
Norvégiában csak a benzinkutak, pékségek, és a 100 négyzetméternél kisebb élelmiszerboltok vannak nyitva vasárnap.
Svájcban főszabály szerint zárva vannak az üzletek vasárnap. Kivételt a kisboltok, a turistaövezetek és a repülőtereken, pályaudvarokon üzemelő egységek képeznek.
Lengyelországban egyelőre nincs tiltás, de a Solidarnosc ifjúsági titkára nemrég azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, hogy „ellensúlyozni kell a multik kampányát”, ezért szorgalmazzák a vasárnapi bezárást, amelyet egyébként a „lengyel MIÉP”, a Jog és Igazságosság Párt is támogat.
Svédországban nincs korlátozás a boltok zárva tartására, az egyedüli kivételt a Systembolaget italboltok képezik, amelyek munkanapokon este 8-ig, szombatonként délután 3-ig lehetnek nyitva.
Szlovákiában nincs korlátozva az üzletek nyitva tartása. A szlovák parlament idén októberben utasította el azt a szintén a kereszténydemokratáktól származó javaslatot, amely az üzletek vasárnapi és ünnepnapi zárva tartását szorgalmazta.
Az állampolgárok szabadon élvezhetik a vasárnapi bevásárlás komfortját az alábbi európai országokban: Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország és Anglia.
