Az Origo-botrány és a reklámadó által kiváltott tiltakozások kellős közepén érkezik hazánkba Gurbanguly Berdymukhamedov, Türkmenisztán diktátora, aki mindent megtesz azért, hogy országa polgáraihoz még véletlenül se jussanak el a kormány álláspontjától ellentétes hírek.
Cenzúra a köbön
Állami kontroll alatt áll az országban minden tévécsatorna és a lapok is, figyelik és cenzúrázzák a megjelenő könyvek tartalmát, de még az orosz tévécsatornákat is cenzúrázzák. Az internetet ugyancsak figyelik, a nemrég megnyílt maroknyi internetkávézókban is csak a net agyoncenzúrázott változatát kaphatják meg, amit úgy hívnak: Turkmenet. A Youtube-ot és a Facebookot blokkolják.Ilyen anyagok viszont megjelenhetnek róla:
Több újságírót és emberi jogi aktivistát csuktak már le az országban, vagy küldtek kényszergyógyszerelésre, számuk ismeretlen. Van egyébként olyan tudósító is, akit bár elengedtek, utána megtiltották neki, hogy elhagyja azt a kerületet, ahol él.
A sajtószabadságról mindent elmond, hogy amikor az államfő egy ünnepi lovasverseny befutójánál leesett lováról, a bukást nem közvetíthették a helyi televíziók, és a jelen lévő újságíróktól, valamint a nézőktől is elkobozták a felvételeket.
Kínzások, politikai fogylok, melegek üldözése
A magyar kormány új üzleti partnere olyan világot alakított ki Türkmenisztánban, mint amilyen Észak-Koreában van. A törvény szerint szinte mindenki hazaáruló, aki szembemegy a kormánnyal, és emiatt akár életfogytiglani büntetést szabhatnak rá ki. Az igazságszolgáltatás korrupt, a bírók a kormánynak kedveznek, a tisztességes eljáráshoz való jog csak álom.
A börtönök túlzsúfoltak, a rabok alultápláltak, nem egyszer még azt az ételt is elveszik tőlük, amit a családjuk küldött. Gyakori az is, hogy a családtagoknak nem mondják meg, hová szállították a foglyot.
Nem ritkák az önkényes letartóztatások, önkényes fogvatartások, és a borzalmas kínzások sem az országban. A hatóságok az emberi jogi aktivistákat, az etnikai kisebbséget tagjait és a civil szervezetek tagjait tartóztatja le, akik kapcsolatban állnak külföldiekkel is. A külföldön tanuló diákok szüleit megfenyegetik, hogy elveszítik állásukat, ha barátkoznak külföldiekkel.
A kormány biztonsági emberei mindent és mindenkit megfigyelnek, rendszeresen ellenőriznek mindenkit, aki szembeszegül az állammal. A kényszervallatáshoz gyakran a fizikai erőszakon kívül elektrosokkot is használnak, továbbá gyógyszereket, vagy éppen extrém raboknak teszik ki a foglyokat.
Türkmenisztánban minden tankönyv első oldalán a diktátor képe van, a Kulturális Minisztérium cenzúrázza a kiállításokat, de még a zenék szövegét is. Az országban az se mindegy, hogy kibe szeret bele az ember: a homoszexualitást büntetik, két év börtönt kaphatnak. A vallásszabadság ugyancsak nem jellemző a Magyaországra látogató diktátor hazájában.
J-Lo-nak kínos, nekünk nem
A diktátor születésnapján tavaly Jennifer Lopez énekelt, aki később a bírálatok miatt kénytelen volt bocsánatot kérni. A nyilatkozatban, melyet az énekesnő a koncert után kiadott, azt állította, hogy nem volt tisztában a türkmén nép elnyomásával.
Ilyen nyilatkozat nálunk biztosan nem lesz. 2011-ben Schmitt Pál akkori köztársasági elnök látogatta meg a diktátort, aki magyarázatként azt közölte: Magyarországnak stratégiai érdeke, hogy jó kapcsolatokat ápoljon a régióval, hiszen itt óriási gáz- és olajkészletek vannak. Schmitt akkor gratulált Türkmenisztánnak, és méltatta az ország nemzetközi politikában játszott szerepét.Schmitt Pál Ashabádban megkoszorúzta az elnöki mauzóleumot és fát ültetett a Függetlenség emlékművénél.
A türkmény kormány most annyit közölt: Türkmenisztán elnöke, Gurbanguli Berdimuhamedov a héten hivatalos látogatást tesz Magyarországon, és a tervek szerint a kétoldalú tárgyalások után számos dokumentumot írnak alá az együttműködés további fejlesztésére.
2014 elején a két fél kormányközi egyezményt írt alá Budapesten a gazdasági együttműködésről. A Trend hírügynökség utal arra is, hogy Magyarországot érdekelheti türkmén gáz átvétele nemzetközi projektek keretében. Korábbi jelentések pedig arról szóltak, hogy a Magyarországról Türkmenisztánba irányuló exportban technológiai felszerelések, gépek, valamint gyógyszerek szerepelnek, míg Magyarorságot Türkmenisztánból származó olajtermékek importja érdekli. A türkmenisziáni légitársaság korábban jelezte, valószínűleg járatot indít Budapestre a következő években.
