Belföld

Az egyetlen dolog, amit a Fidesz elveszíthet

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2014. 04. 07. 11:19

A minősített többség az egyetlen, amelyet a Fidesz elveszíthet a választás eredményeként – olvasható a Political Capital a vasárnapi választásról készült gyorselemzésében.

Ha csak a szavazatszámokat nézzük, a Fidesz és az LMP rosszabbul teljesített, mint 2010-ben, mégis ők örülhettek a legjobban. Ezzel szemben a baloldali pártszövetség és a Jobbik több szavazatot kapott, mint négy éve, parlamenti pozíciójuk mégis alig változott. A szélsőjobboldali párt sokkal jobb politikai kilátásokkal rendelkezik a következő négy évre, mint az abszolút vesztesnek tekinthető baloldal. Az, hogy a Jobbik listán javítani tudta az eredményét, segítheti őket az EP-választáson és az önkormányzati választáson is, ami növeli is e két választás tétjét.

Bal-jobb egyensúlytalanság

A 2014-es választás is fenntartotta a magyar pártrendszerben 2010-ben előállt, de a rendszerváltás óta példátlan egyensúlytalanságot: míg a jobboldali pártok (Fidesz és a Jobbik) listán 2010-ben a szavazatok közel 70 százalékát tudták megszerezni, most is csaknem kétharmadát (65%-ot). Ebben némi párhuzamot láthatunk Lengyelországgal, a baloldal 2005-ös összeomlása óta nem tudott kormányzóképes erővé válni, és a jobboldal tartósan dominálja a politikát – fontos különbség ugyanakkor, hogy míg ezt Lengyelországban egy mérsékelt (a Donald Tusk vezette Polgári Platform) és egy populista jobboldali párt (Jog és Igazságosság) verseng egymással, addig nálunk egy populista jobboldali (Fidesz) és egy szélsőjobboldali párt (Jobbik).

Fidesz

A Fidesz határon innen legalább 600 ezer szavazót veszített négy év alatt, határon túl viszont csak mintegy 100 ezres pótlásra tett szert. Bár a végleges adatokat még nem ismerjük, bizonyos, hogy Orbán Viktor pártja kevesebb szavazatot szerzett, mint az elmúlt három választáson bármikor. A listás arányt tekintve is látványos az új választási rendszer és a kétpólusú ellenzék Fideszt segítő hatása: a Fidesz alig több mint két százalékponttal szerzett több szavazatot most (͘44,4%), mint 2006-ban (42,03%); akkor a győzelem is messze volt, most a kétharmad is meglehet.

political-capital-(650x433).jpg (political capital, választás 2014, ábra, )

Jobbik

A Jobbik a választás éjszakáján gyászhangulatban köszönt el híveitől, miközben – alacsonyabb részvétel mellett – közel 150 ezer fővel gyarapítani tudta táborát (valószínű, hogy az egymilliós lélektani határt is átlépte). Halvány esélye még egyéni mandátumszerzésre is maradt, de ez csak a meg nem számolt szavazatok ismeretében dől majd el. A párt javuló eredményét némileg mérsékeltebb politikai hangvételével érte el.

Ezzel együtt a Jobbik továbbra is szélsőséges párt mind ideológiáját, mind a szélsőséges szervezetekkel (pl. Betyársereg) fenntartott szövetségeit tekintve. Fontos figyelmeztetés, hogy az elmúlt évek pártpolitikai, kormányzati, civil- és médiastratrégiái teljesen hatástalannak bizonyultak a Jobbikkal szemben. Nem gyengítette a szélsőjobboldalt sem az Orbán Viktor által ígért „két pofon” politikája (pl. büntetőjogi lépések), sem a döntően a Jobbik programját megvalósító „jó kormányzás”.

A Fidesz az elmúlt négy évben, de különösen a választási kampányban szinte egyáltalán nem politizált a Jobbik ellen. Hatástalannak bizonyult ugyanakkor a csak a megbélyegzésre, a viták kerülésére épülő baloldali „karantén”-stratégia is; az egyre népszerűbb, szalonképesen (is) kommunikáló, mérsékeltebb arcát mutató Jobbik ellen ez eleve nem lehetett sikeres.  Az elkövetkező négy év egyik fontos kérdése, hogy képes lesz-e a kormány, a pártok, a média és a civil társadalom olyan új megközelítésekkel előállni, melyek hozzájárulhatnak a szélsőjobboldal gyengítéséhez. Amennyiben nem, a Jobbik lehet a következő ciklus egyik nagy nyertese, és 2018-ban a kormánypárt legfőbb kihívójává is válhat.

A választási rendszer hatása

A választási rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket, akkor is, ha végül éppen hogy nem lesz meg a Fidesz kétharmados többsége. A szavazatok körülbelül 44%-ával a mandátumok 66%-a bizonyosan a Fideszé.

A második helyezett baloldali ellenzéki szövetségre vert közel 900 ezres szavazatkülönbség, illetve a – korábbinál is inkább többségivé alakított – választási rendszer azonban így is óriási, akár kétharmados mandátumfölényt eredményezett.

Baloldali pártszövetség

A választás nagy vesztese ezzel szemben gyarapítani tudta táborát az elmúlt négy év során. 2010-ben az MSZP alulról súrolta az egymilliót, a választói szövetséggé kiegészült formáció idén – alacsonyabb részvétel mellett – több mint 1,2 millió szavazatot gyűjtött. Sőt, nemcsak megtartani tudta második helyét, hanem sikerült növelnie is előnyét a Jobbikkal szemben 135 ezerről körülbelül 250 ezerre. A baloldal előzetes elvárásaihoz képest (harminc százalék feletti listás eredmény) az eredmény azonban egyértelmű kudarc – különösen, ha a Fidesz végül így is megszerzi a kétharmadot.

LMP

A választás másik győztese, az LMP sikerrel vette az ötszázalékos küszöböt, miközben elvesztette 2010-es szavazóinak mintegy harmadát, körülbelül 130 ezer választót. Mivel arra számíthatunk, hogy a „kormányváltó” szövetség kudarca után a belső felelőskereséssel lesz elfoglalva, ezt a minimális sikert az LMP az elkövetkező időszakban saját tábora bővítésére is használhatja. Az EP-választáson várhatóan önállóan induló Együtt-PM-mel viszont nagy verseny indulhat a centrumszavazókért.

Ebben a legnagyobb szerepe az egyéni kerületek megnövelt súlyának, a második forduló eltörlésének és a „győzteskompenzációnak” van.

A kampányhirdetések szabályozása is egyértelműen a Fidesznek kedvezett, és hozzájárulhatott ahhoz, hogy a baloldal nem tudott érdemben bővülni és szavazókat mozgósítani. A 2002 óta monoton csökkenő részvételi arány az elkötelezett Fidesz-tábor szavazatainak súlyát növeli.

A könnyített jelöltállítás és a visszaéléseket ösztönző kampányfinanszírozás miatt ringbe szállt kamupártok első ránézésre nem sok vizet zavartak, nem kizárt ugyanakkor, hogy néhány szoros egyéni kerületben más eredmény született volna, ha nincsenek jelen.

A választókerületi térkép hatása ennél is nehezebben mérhető, de annak – mint azt minden alkalommal jeleztük – elsősorban szorosabb eredménynél lehet nagyobb a jelentősége. 2014-ben tehát nem derült ki, mit tud a kerülettérkép.

A külhoni magyar állampolgárok szavazatszáma minden várakozást alulmúlt, azok hatása valószínűleg egyetlen listás mandátum sorsát változtatta meg. Bár ez minimálisnak tűnik, nem kizárt, hogy a végelszámolásnál épp ez a néhány tízezer szavazat billenti át a Fideszt a kétharmados határon.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.