A Nyelv és Tudomány szerkesztősége március 31-én reggel kérdezte a kormányszóvivői irodát arról, ki vezeti mától a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet (MNYI). 11 óra körül szóban közölték, hogy még hétfőn elárulják, ki lett az intézmény irányítója, de választ nem kaptak. Az MTI – egy nappal később – igen.
Bencze Lóránt lett az MNYI vezetője
Bencze Lóránt nyelvész vezetésével kezdi meg működését a Magyar Nyelvstratégiai Intézet – közölte az MTI megkeresésére kedden a Miniszterelnökség. Az MNYI-t a magyar nyelvi örökség feltárására, a nyelv ápolására, gondozására, fejlesztésre és egyes állami feladatok ellátására hozta létre a kormány. A Miniszterelnökség tervei szerint az intézet folyamatosan épül ki 2015-ig.
Az új intézetet a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján a miniszterelnök irányítja. A MNYI főbb feladatai között van a középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és szakmai felügyelete, a magyar nyelv szerkezetének, sajátosságainak, működésének kutatása és azok eredményének alkalmazása a közoktatásban. Az intézet koordinálja a nyelvszerkezeti és a nyelvhasználati kutatások terén a különböző szaknyelvek tudatos fejlesztését, a határon túli és az anyaországi magyar nyelvű terminológia összehasonlító kutatását, valamint az összehasonlító terminológiai szótárak összeállítását is.
Állásfoglalások a közmédiának
Nyelvpolitikai kérdésekben az MNYI készíti el a közigazgatás és a közmédia részére a szakértői állásfoglalásokat, vizsgálja az új tudományos megközelítéseket, ösztöndíjakkal, megbízásokkal, pályázatokkal segíti a nyelvész doktoranduszokat. Az intézet dolgozza ki az új magyar nyelvi tankönyvprogram nyelvészeti szakmai alapjait, őrzi a nyelvi gazdagságot, különös tekintettel a magyar nyelvjárásokra és a rétegnyelvekre. Feladatai közé tartozik majd a nyelvi kisebbségvédelem, kiemelten a magyar szórványok, határon túli nyelvváltozatok helyzetének vizsgálata.
Az intézet kidolgozza a kormánynak a magyar nyelvi értékvesztéssel szembeni irányelveket, ápolja a nyelvstratégiai külkapcsolatokat főként a kisebbségben élő nyelvrokon népekkel. Szakmai és nemzetközi kerekasztal-beszélgetéseket, nyári egyetemet és kurzusokat szervez. Az idei működéshez szükséges forrásokról a nemzetgazdasági miniszternek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak kell gondoskodnia, a 2015. évi költségvetésről szóló törvény előkészítésekor pedig már az intézet működéséhez szükséges forrásokat is figyelembe kell venni.
Pálinkás, Balázs, Nádasdy
Korábban a The Wall Street Journal blogjában a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy az új intézmény a kormány adminisztratív szerveként és nem független tudományos kutatóműhelyként működik majd. „A kormányrendeletből világos számomra, hogy az új intézetben nem fog tudományos kutatótevékenység folyni, hanem egy központi szerve lesz a Miniszterelnöki Hivatalnak, amelynek az elsődleges feladata az lesz, hogy előkészítse és koordinálja a kormány nyelvpolitikai döntéseit és nyelvművelő törekvéseit” – mondta Pálinkás József, aki szerint a magyar nyelv művelése és kutatása az MTA feladata.
Az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője üdvözölte a döntést, mivel – miközben más nyelvek globálissá válnak – a magyar nyelv helyzete romlik, védeni, fejleszteni kell. Balázs Géza szerint „a kultúra össztársadalmi leértékelődése hat a nyelvre is. A szókincs szűkül, a stíluskülönbségek elhalványodnak, egy alacsonyabb értékű nyelvváltozat válik a normává”. (Korábban – még államfőként – Schmitt Pál maga fogadta a Balázs Géza által alapított Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagjait a Sándor-palotában. A volt köztársasági elnök már beiktatásakor hitet tett a nyelvi kultúra terjesztése mellett, több anyanyelvi rendezvényen megjelent, köszöntőt mondott, felkérte a nemzet színészeit, hogy álljanak a készülő magyar nagyszótár ügye mellé.)
Az ELTE egyik legismertebb nyelvészprofesszora szerint ugyanakkor a kormány arra költi a pénzét, amire akarja, de ettől az új intézetnek nem lesz köze a nyelvtudományhoz. „Nem a ’30-as évek Szovjetuniójában élünk, ahol Sztálin döntött arról, mi számít tudománynak, és mi nem” – mondta Nádasdy Ádám, aki szerint a rendeletben felvázolt intézetre semmi szükség. „Ha a politika akarná irányítani a tudományt, az igazán nagy probléma lenne. Ennek nem lenne szabad megtörténnie” – tette hozzá a professzor.
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet támogatására a kormány 100 millió forintot különített el a tartalékból.
