Belföld

A Világörökségi Listára kerülhet a Sárga üdülőtelep

A szegedi Sárga üdülőtelepet várhatóan felterjesztik az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság(World Heritage Committee) által igazgatott Világörökség Programba.

A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény(Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt jegyezik.

Az egyezményt aláíró államoknak össze kell állítaniuk egy-egy javaslati listát azokkal a helyszínekkel, amelyeket alkalmasnak tartanak a világörökségi helyszínné nyilvánításra. Ezeket a listákat legalább egy évvel bármilyen jelölés előtt be kell nyújtani a Világörökség Központnak.

A Szeged24 információi szerint a különleges építményeiről, homokos strandjáról és partizánemlékművéről elhíresült üdülőtelepet Magyarország az idén felterjeszti a programba. A döntésben nagy szerepet játszott az, hogy Európában nincsenek hasonló építményekkel és szűk utcácskákkal rendelkező üdülőtelepek, melyek között olyan patinás vendéglátóipari egységek is találhatók, mint az Öreg Kőrössy Halászcsárda a Kiskőrössy Halászcsárda, valamint az Öreg Honvéd vendéglő.

Az üdülőtelep elnevezése körüli legendák közül az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Sárga nevet egy hatalmas sárga terméskőről kapta, amit annak idején a kommunisták vittek oda. A legenda szerint ezzel jelölték azt a helyet, ahol az illegális gyűléseiket tartották. A kő ma is ott van és állítólag rá van írva “SÁRGA”.

A jelölésért sok tápéi származású híresség lobbizott, ugyanis ehhez a városrészhez tartozik a Sárga. Információink szerint azonban több szegedi származású, ám már régóta a fővárosban élő befolyásos ember is közbenjárt azért, hogy ez a különleges „ékszerdoboz” megkapja a méltó elismerést.

A Világörökség Listán szereplő magyar helyszínek  jelenleg a következők:

Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) (1987 + 2002)
Hollókő ófalu és környezete (K) (1987)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995)
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996)
Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (K-kultúrtáj) (1999)
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000)
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2001)
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2002)

Rövidítések:
K = kulturális kategória
T = természeti kategória
A világörökségi helyszín neve utáni zárójelben: az UNESCO részéről a Világörökség Listára történt nyilvántartásba vétel dátuma.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik