10 évvel ezelőtt a FAO, az ENSZ élelmezésügyi világszervezete félsivatagi övezetnek minősítette a Duna-Tisza közi Homokhátságot. A Homokhátság igazi veszélyzóna, hiszen minden évben komoly aszálykárokat szenvednek az itteni termelők. A kisteleki és a mórahalmi kistérségben összesen 60 ezren élnek. Legtöbben zöldségtermeléssel, néhányan pedig szántóföldi műveléssel foglalkoznak. Az elmúlt esztendő megmutatta, milyen károkat okoz a szárazság.
Az éltető víz hiánya
Legkésőbb a jövő év elejére elkészülhet a homokhátsági vízpótló rendszer kiépítése. Ezzel a Domaszéken élő gazdák már megfelelő mennyiségű öntöző vízhez juthatnak majd. Ha a további két ütemre is sikerül forrást találnia az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak, akkor pár éven belül Zákányszék és Mórahalom is vízhez jut, öntözhetnek a gazdák, ha tartósan nem esik az eső úgy, mint 2012 – ben. A domaszéki szakasz építése már a végrehajtási szakasz vége felé jár, a teljes vízforgalmi, vízkormányzási technika átalakításra kerül – magyarázta Kozák Péter, az ATIVIZIG igazgatója, aki éveken keresztül az Európai Unió aszályügyi bizottságában is dolgozott.
Tervezhető lesz az öntözés
Igazi funkcióját a teljes csatorna szakasz kiépítésével nyeri el az a monitoring rendszer, amelyet uniós forrásból hoztak létre Mórahalmon. Most a helyi gazdák számára szolgál információkkal, adatokat rögzít a talajvíz szintjéről. Ha elkészül a Homokhátságot behálózó vízpótló rendszer, akkor a monitoring adatai alapján tudják annak vízforgalmát szabályozni, tehát tervezhetővé is válik a vízgazdálkodás.
Vízügyesek több fronton
A szegedi vízügyesek nem hagyták maguk mögött a Tisza védvonalát, miközben a Dunán is helytálltak. Több mint száz, a 2006-os tiszai árvízban tapasztalatot szerzett vízügyes dolgozott a Duna mentén az első vonalban, de az itthoniak is állták a sarat, intézték a hátország feladatait.
A siker titka
Mindenki azt a feladatot végezte, amihez a legjobban értett. senki nem akart beleszólni a másik hatáskörébe – mesélte Kozák Péter. Több önkormányzattal kellett egyeztetni, mint a tiszai árvíznél, de ez sem okozott fennakadást. A szentendrei mobilgát mellett töltött napok azért is hasznosak voltak, mert további információkhoz jutottak a Szegeden hamarosan megépülő új árvízvédelmi rendszerrel kapcsolatosan.
Ha sok, ha kevés: mindenre kész megoldás
Szegeden, ha újabb nagy árhullám érkezik, az új rendszer kiépítése után a csatornák miatt sem kell majd aggódni. 2006 – ban itt is nagy riadalmat okozott, amikor a belvárosi védelmi szakaszon betört a csatornákon keresztül a víz. Az új rendszer támfala el fogja zárni ezt a föld alatti rendszert a Tiszától, semmiféle átjárása nem lesz a víznek, így a 2006-oshoz hasonló betörésekre nem kell majd számítani, ha elkészül a mobilgát. Az új rendszer tervei a napokban elkészülnek, elkezdődhet a közbeszerzés, majd a jövő év elején az operatív munkák is elkezdődhetnek.
