Belföld
navracsics-tibor(960x640)(2).jpg (navracsics tibor)

Navracsics: magyar baloldali tradíció az ország lejáratása

Az összetartó nemzeteknek van jövőjük - közölte a miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Navracsics Tibor a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában arról beszélt, hogy az összetartó nemzetek erősek, tudják érvényesíteni érdekeiket. Mint mondta: nem kell mindenben egyetérteni, de a jelenlegi kiélezett helyzetben, azok a nemzetek sikeresek, amelyek az alapkérdéseket, saját nemzetük fennmaradását, gyarapodását illetően egyet tudnak érteni, viták árán, de dűlőre jutnak. A fideszes politikus szerint az erdélyi magyarokra is érvényes, hogy az alapkérdésekben egyetértésre kell jutni. Ezt annak kapcsán mondta, hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége a közelmúltban tartott kongresszusára nem hívta meg a Székely Nemzeti Tanácsot.

A közelgő trianoni évforduló, a nemzeti egyetértés napja kapcsán a miniszterelnök-helyettes azt emelte ki: “csak rajtunk múlik, hogy fel tudjuk-e dolgozni a trianoni traumát”. “Mindig lesznek olyanok, akik abban érdekeltek, hogy soha ne tudjuk feldolgozni, hogy újra és újra azzal szembesüljünk, hogy a magyar nemzet kudarcos, hogy a magyar nemzet egy hanyatló nemzet, hogy a magyar nemzetnek már semmi se sikerülhet a Kárpát-medencében. Ez így is lesz, az ellendrukkereknek lesz igazuk, ha mi magunk nem hiszünk magunkban, de a nemzet fel tudott állni 1920 és 1938 között, majd 1945 és 1956 után, és 1990-ben is – tette hozzá.

Navracsics Tibor a magyar baloldal erőteljes internacionalista tradícióját egyedinek nevezte, mert a környező országokban a baloldal sokkal kevésbé várja a segítséget a külvilágtól, Nyugat-Európától. Amikor idén tavasszal felmerült, hogy az Európai Tanács parlamenti közgyűlése tárgyalja a román belpolitikai helyzetet, a jogállamiság állapotát, az ottani – egyébként egymással éles politikai vitában álló – jobb- és baloldali pártok közös nyilatkozatban jelezték, hogy erre nincs szükség, ez román belügy, amit megvitatnak egymás közt – emlékeztetett.

A magyar baloldal gondolkodásában létezik egy évszázados tradíció, amely jegyében mindent megtettek korábban és 1990 után is, hogy az országot lejárassák, aminek a hátterében – szerinte – egy sajátos önbizalomhiány húzódhat meg: “ők úgy gondolják, hogy mi magyarok nem vagyunk eléggé érettek arra, hogy megvitassuk saját dolgainkat, hívni kell az óvóbácsit, hívni kell valakit, aki igazságot tesz közöttünk, mert nem vagyunk elég értelmesek, nem vagyunk elég toleránsak, nem vagyunk elég demokraták ahhoz, hogy odafigyeljünk egymás érveire” – tette hozzá.

A jelenlegi kormány 2010 óta az ország szociális helyzete és örökölt államháztartási hiánya miatt sok olyan lépést kényszerült megtenni, amit fenntartással fogadott az unió, mert érdekeket sérthetett és újszerű volt, “de be tudtuk bizonyítani, hogy eredményre vezet” – hangoztatta a kormánypárti politikus a közszolgálati rádióban.

Navracsics Tibor szerint nincs ok az aggodalomra a Velencei Bizottság kiszivárgott véleménytervezete miatt, amelyet két hét múlva fogadhat el az Európa Tanács alkotmányjogi testülete. Az igazságügyi miniszter az ATV híradójának azt mondta: nincs min aggódni: a tárca és a kormány szakértői állandó munkakapcsolatban állnak a Velencei Bizottsággal. „Ha nagyon udvariasan akarok fogalmazni: minden véleménynek van jelentősége, kötelező ereje nincs a Velencei Bizottság állásfoglalásának” – tette hozzá.

Helsinki Bizottság: romokban az alkotmányosság

A Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint ugyanakkor a vélemény lesújtó, és Magyarországnak hátrányos, mert az Európai Bizottság eljárásaiban, az Európai Parlamentben tárgyalt Tavares-jelentés és az Európa Tanács monitoring bizottsága is kiindulópontnak tekinti majd. A kiszivárgott jelentés szerint a negyedik alkotmánymódosítás „állandósítja az igazságszolgáltatás függetlenségének problémáit, súlyosan aláássa az alkotmányossági vizsgálat lehetőségeit Magyarországon és veszélyezteti a fékek és ellensúlyok alkotmányos rendszerét. Együtt szemlélve a kétharmados többség sarkalatos törvényekkel kapcsolatos eljárását, “a negyedik módosítás annak a szemléletnek a terméke, amely az Alkotmányt a kormánytöbbség politikai eszközének tekinti, és egyben jelzi, hogy megszűnt a lényegi különbség az alkotmányozás és a politikai hatalom gyakorlása között.” A Velencei Bizottság tervezete pozitívnak ítéli, hogy a legfőbb ügyész már nem dönthet ügyáthelyezésről, hogy a Bírósági Hivatal elnöke csak ügycsoportokat helyezhet át, és hogy az Alkotmánybíróság eljárási szempontból megvizsgálhatja a módosításokat.

„Ez egy olyan jelentéstervezet, amire csak rá kell nyomni a pecsétet, a hangsúlyok már nem változnak a június 14-15-i tárgyalásig” – mondja Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság jogásza. A jogvédők tizennégy oldalas szakvéleményt írtak a szakbizottságnak, majd a kérdéseikre is válaszoltak. Tóth szerint a tervezet 98 százalékban visszaigazolta ellenérveiket. „Kimondják azt összefoglalóan, hogy Magyarországon az alkotmánybíróság tekintélye és az alkotmányosság romokban hever” – tette hozzá Tóth Balázs. Szerinte feltűnő az is, hogy a Velencei bizottság ezúttal már ajánlásokat sem fogalmaz meg, viszont sok helyen utal arra, hogy a kormány a korábbi ígéreteit sem teljesítette. „A kormánynak semmi mást nem kellene tennie, mint a magyar kompetens szakemberek véleményét figyelembe venni, hogy ha konzultálna velük, akkor megelőzhetné azokat a nemzetközi pofonokat, amelyekbe belefutnak” – írja az atv.hu.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.