A Jobbik népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy ha valaki súlyos erőszakos bűncselekményt követ el, akkor vonják meg tőle és egész családjától a segélyeket. Az alábbi összeállításból kiderül, mi szükséges ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki. Megtudhatják azt is, milyen kísérletek jártak sikerrel az utóbbi években.
Így kell fogalmazni
– a népszavazásra javasolt konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen, igennel vagy nemmel lehessen válaszolni;
– a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozzon, és
– a kérdés ne essen népszavazási tilalom alá eső körbe.
A kérdés megfelelő megfogalmazása kiemelkedően fontos, mert a konkrét kérdést a népszavazási kezdeményezésben benyújtott formában kell népszavazásra bocsátani. Ha a kérdés nem felel meg a fenti feltételeknek, az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ívet nem fogja hitelesíteni, a kezdeményezést elutasítja.
Amiről nem lehet
Az alkotmány szerint az alábbiakról nem lehet országos népszavazást tartani:
– a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról;
– a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról;
– az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről;
– az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről;
– az Országgyűlés feloszlásáról;
– a kormány programjáról;
– hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről;
– a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról;
– a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról;
– közkegyelem gyakorlásáról.
Három igen = Fidesz-siker
Legutóbb 2008-ban tartottak országos népszavazást, mindhárom kérdésben eredményesen, így az akkor ellenzékben lévő Fidesz sikeresen megtorpedózta a vizitdíj és a tandíj bevezetését.
1. kérdés:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?”
2. kérdés:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?”
3. kérdés:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?”
Az első kérdésnél 84, az utóbbi kettőnél pedig 82 százalékos volt az igenek aránya.
Eredménytelen volt viszont a 2004-es referendum, amelyen arról kellett volna dönteni, hogy kedvezményesen meg lehessen-e szerezni a magyar állampolgárságot, illetve a kórházak állami tulajdonban maradjanak-e.
2003-ban eredményes volt az uniós csatlakozásról szóló népszavazás, a leadott szavazatok 83 százaléka támogatta, hogy Magyarország belépjen az Európai Unióba.
Elutasított kezdeményezések
Az országgyűlés tavaly elutasította a népszavazás kiírását abban a négy kérdésben, amelyben az LMP referendumot kezdeményezett. A kezdeményezést kétszázezernél kevesebben, de százezernél többen támogatták, így a parlamentnek kellett határoznia.
Az LMP arról kérdezte volna meg az embereket, hogy a munkáltató köteles legyen-e a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni az alapszabadság kétharmadát, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen-e, továbbá arra is rákérdeztek volna, hogy elő lehessen-e írni száz napnál hosszabb próbaidőt. A kérdéseik között szerepelt az is, hogy a tankötelezettség továbbra is a 18 éves kor betöltéséig tartson-e.
Az Országos Választási Bizottság tavaly harminckét népszavazási kezdeményezést és két szervezet népi kezdeményezését is elutasította. Volt, aki a pártokat szüntette volna meg, más az olvadást kutató intézetet hozott volna létre.
2009-ben egy magánszemély, Seres Mária kezdeményezett népszavazást az országgyűlési képviselőknek járó pénzekről. A kérdés így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?”
605 ezren támogatták népszavazási kérdését, és az Országgyűlés április közepén elrendelte a népszavazást. A képviselők azonban júniusban törvényt hoztak és megszüntették a képviselői költségtérítést, így az Alkotmánybíróság júliusban – arra hivatkozva, hogy időközben megváltoztak a körülmények – megsemmisítette az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatát.
Seres Mária egy másik témában sem járt sikerrel. Nem tudott 200 ezer aláírást összegyűjteni a határidőig, ezért nem írtak ki népszavazást arról, hogy összeférhetetlen legyen-e a képviselői és a polgármesteri tisztség.
