Az indoklás szerint a 870 megawattos, gázüzemű, áramot termelő erőmű Dunából kiemelt és oda visszavezetett hűtővize több kilométeren át növelné a folyó hőmérsékletét. A melegebb víz és a vízkivételi műhöz szükséges mederrendezés Natura 2000-es élőhelyeket semmisítene meg, valamint az őshonos halfajok életterét csökkentené.
Németh Frigyes, a Bakonyi Erőmű Zrt. vezérigazgatója, az MTI-nek elmondta, az első fokon eljáró hatóság indokolását elfogadhatatlannak tartják, ezért fellebbezést nyújtanak be a döntés ellen. Tájékoztatása szerint a földgáztüzelésű erőmű megépítése összesen 2-300 millió euróba kerül, megvalósítására eddig is jelentős összeget fordítottak. A beruházás célja a magyarországi együttműködő villamosenergia-rendszer termelő kapacitásának növelése.
A környezetvédelmi hatóság határozatában rámutat, hogy a szükséges mederalakítási munkák miatt négy hektár természetközeli állapotú élőhelyet kell feltölteni és megsemmisülne egy egyhektáros puhafás ligeterdő-maradvány. A felmelegedett, használt hűtővíz folyóba való visszavezetése több Natura 2000 jelölő halfaj életterét csökkentené, a honos fajok helyét az élőhelytől idegen, agresszíven terjedő gébfajok foglalnák el.
A hatóság engedélyezési eljárásába ügyfélként bekapcsolódott az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület. A szervezet szóvivője Szuhi Attila “felmérhetetlen kockázat”-nak nevezte, hogy az erőmű hűtővizét, naponta 76 000, évente kétmillió köbméter vizet az almásfüzitői vörösiszap-tározók kazettáin és gátjain keresztül, három méter átmérőjű vasbetoncsövekben vezetnék a gázturbinákig és vissza a folyóba.
A szóvivő rámutatott, hogy a felügyelőség határozata szerint a vörösiszap-tározó és gátjai nem vízi létesítmények, így azok megfelelőségét felszíni vizes szempontból a hatóság nem vizsgálta, valamint a felügyelőség véleménye szerint “a megfelelő biztonsággal épülő csatornákból sem a víz nem juthatna a vörösiszap-tározóba, sem a tározó nem érintkezhetne a szállított Duna-vízzel”.
Szuhi Attila elmondta: az erőmű létesítését azért is ellenzik, mert évente 1612 tonna nitrogén-oxidot, 65 tonna kormot és több mint 3000 tonna szén-monoxidot juttatna a környék jelenleg is szennyezett levegőjébe. Ez a létesítmény lenne az ország ötödik legnagyobb erőműve és a harmadik legnagyobb nitrogén-dioxid-kibocsátója.
