Magyarországon tartós pénzügyi konszolidációra és reformokra van szükség ahhoz, hogy a gazdasági növekedés szilárd alapokra épüljön – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára kedden, a Világgazdaság által szervezett budapesti konferencián.
Cséfalvay Zoltán hozzátette: a világgazdasági és ezen belül az európai válság tanulságaiból Budapest levonta a következtetést: tartós gazdasági növekedés csak költségvetési és pénzügyi stabilitás mellett valósulhat meg.
Ennek a stratégiának és a kényszernek jegyében csökkentette, illetve csökkenti az Orbán-kormány a GDP-arányos államháztartási hiányt a 2010-es 4,6 százalékról 2012-re 2,5 százalékra, miközben a GDP-arányos államadósság a 81,3 százalékról 2012-re 78,5 százalékra mérséklődik.
Az államtitkár a reformok között említette a rugalmas munkaerő szabályozást, a nyugdíjrendszer, a szakképzés és az adórendszer átalakítását, emellett kijelentette: karcsúbb államra, kisebb állami szerepvállalásra van szükség.
Fojtogatott vállalkozók
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára bírálta a kormányt a korábbinál magasabb adóterhelés miatt. Dávid Ferenc szerint amikor a gazdaság stagnál, akkor indokolhatatlan a minimálbér 19 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelése, s ezt súlyosbítja a kormány által elvárt 5 százalékos béremelés meghirdetése.
Elgondolkodtató az a statisztika is, hogy miközben az előbbiek nyomán 1,5 millió embernek emelkedett a bére, addig az első negyedévben a reálbérek 2,6 százalékkal csökkentek, mivel kivezették az adójóváírást és a munkavállalóknak is több járulékot kell fizetniük – fűzte hozzá.
Az NGM által kínált 20 milliárd forint összegű bérkompenzációs keretből – amelyet azok a cégek pályázhattak meg, amelyek önerőből nem tudtak eleget tenni az elvárt béremelésnek – 15 milliárd kihasználatlan maradt, s ez jelzi a cégek teherbíró képességét – magyarázta Dávid Ferenc.
