A teszt – az 1988-as Nemzeti olvasókönyv előszavához kapcsolódó – első része sokszínű, változatos, agymunkát igénylő feladatokat tartalmazott – véli a szakember. Arató László elmondta, hogy a tavalyi évhez viszonyítva kicsit nehezebb volt ez a rész, de azért megoldható minden odafigyelő diák számára. Egy dolgot hiányol a tesztből: a szövegértés megértését bizonyító szövegalkotást.
A második részt is meggyőző, igényes feladatsornak tartja. Arató külön kiemelte, hogy az érvelés feladat végre valóban a diákok érvelési technikáira volt kíváncsi, ellentétben a tavalyi teszttel, ahol az emberi természet sokszínűségéhez kapcsolódva kellett írniuk a diákoknak, s e témában nem igazán lehet érvelni. Camus A pestis című regényrészletében a hős értelmetlennek mondja heroikus magatartást, a maturálóknak e mellett vagy ez ellen kellett érveket felsorolni. Ez egy nagyon jó feladat, még akkor is, ha nem igazán van a tanult anyagban olyan irodalmi hős, aki alátámasztaná a camus-i álláspontot, ellentétben a heroikus magatartás nagyszerűségét példázó hősök sokaságával. A diákoknak így egy kicsit beszűkülnek a lehetőségei, nem biztos, hogy a saját álláspontjukat ki tudták fejteni, ha éppen egyetértenek a magát egy eszméért feláldozó magatartás értelmetlenségével. Arató felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy diák csak azért választotta ezt a feladatot, mert itt lehet lexikális ismeretek nélkül is „rizsázni”, könnyen pórul járhat.
Fotó: Neményi Márton
Arató László nem tartja jónak azt a trendet, hogy a magyarérettségik elirodalmiasodnak. Mint mondja, egyrészt itt magyar nyelv és irodalom tantárgyról van szó, amiben helye van a nyelvi feladatoknak akkor is, ha az nem irodalmi szövegen alapul. Másrészt a szóbeli vizsgán mindenképpen számot kell adni az irodalmi ismeretekről is. Az elirodalmosított feladatok viszont olyan példákhoz vezethetnek, mint néhány éve, amikor a mai női szerepekről kellett írni az Antigoné vagy a XIX. század női irodalmi alakjai mintájából kiindulva. Ez pedig Arató szerint szinte lehetetlen.
Hiányzott a humor
Váratlan, de védhető, hogy idén a műértelmezés és az összehasonlító műelemzés megfordult: eddig általában két verset kellett összehasonlítani, és novellát kellett elemezni, idén egy Arany János-balladát kellett elemezni, és két Karinthy-karcolatot kellett összehasonlítani. Ez azonban nem baj, a diákoknak nem lehet ismeretlen egyik feladat sem. Jók a megadott szempontok is mindkét választható példánál. Karinthynál Arató egy dolgot hiányol: a humor megjelenítési formáinak szempontjait.
A Magyartanárok Egylete elnöke arra hívta fel a figyelmet a műelemzésekkel kapcsolatban, hogy mindkét szöveg ismert lehet a diákok egy részének (hiszen a Tetemre hívás benne van a középiskolás szöveggyűjteményekben , a Tanár úr kérem két részletét pedig sok általános iskolában tanítják). Egyik sem kötelező törzsanyag, ezért vannak olyan diákok, akik még nem találkoztak egyikkel sem. Ez pedig sértheti az esélyegyenlőség elvét. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy nem ismert szövegeket kellett elemezni.
Volt meglepetés
Ezt megerősítette lapunknak a Radnóti Gimnázium végzőse is. Mint mondta, meglepődtek, hogy olyan verset és novellát kellett elemezni, amit korábban tanultak. Nem volt jellemző az eddig érettségiken, hogy tanult anyagot kell feldolgozni az írásbelin – mondta. Ő egyébként az Arany János-balladát választotta, de társai többsége a Karinthy-összehasonlítást. Az érvelésről a tanáruk előre „lebeszélte” őket. Felhívta a figyelmüket arra, hogy nagy a veszélye e műfajban a „süketelésnek”, és ezen könnyű elbukni. A diák úgy tudja, hogy az évfolyamtársai közül csak ketten választották a Camus-regényhez kapcsolódó kérdést.
A budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium végzősei döntő része szintén az iskolának is nevet adó író novelláinak összehasonlítását választotta. Tamás Márton lapunknak elmondta, hogy ilyesmire számított, nem volt nehéz a teszt, a Tanár úr kérem két karcolatával pedig csak annyi volt a dolga, hogy „sokat kellett rizsázni, hogy meg legyen a három oldal, lehetőleg olyat kellett írni, ami tetszik majd a tanárnak”. A végzős diák általában az érvelést választja, de mint mondta, most elriasztotta, hogy fel kellett volna sorolni, be kellett volna mutatni a heroikus magatartás példájaként három irodalmi hőst. Összességében, csakúgy, mint az osztálytársai elégedett az „első akadállyal”, és már a keddi matekra készül.
Kíváncsi a megoldásra? Ide kattintson!
