Lemond tisztségéről a Semmelweis Egyetem rektora, Dr. Tulassay Tivadar. Az ismert gyermekgyógyász professzor egy háttérbeszélgetésen újságírók előtt úgy fogalmazott: a tulajdonos minisztérium magára hagyta az egyetemet, ő maga pedig úgy érzi, elfogyott körülötte a levegő.
„Nem akarok hős lenni, de most az egyetem érdeke az első” – mondta Dr. Tulassay Tivadar. Hozzátette: a Schmitt Pál kisdoktorijának ügye miatt maradandó károkat szenvedhet a SOTE presztízse, ezt viszont nem engedheti meg magának egy olyan intézmény, amely számos külföldi hallgatót fogad, és amelyről ennek kapcsán negatív hírek jelentek meg több mértékadó lapban.
Tulassay Tivadar 2003 óta tölti be az egyetem rektori tisztségét. Megbízatása idén júniusban járna le, az egyetem szenátusának csütörtöki ülésén meg is választották utódját, Szél Ágostont, aki eddig rektor helyettesként dolgozott. Vagyis a professzor döntése azt jelenti, hogy nem kívánja kitölteni a mandátumából hátrelévő három hónapot, hanem már most hétfőn átadja az irányítást utódjának.
Dr. Tulassay Tivadar azt mondta: úgy érzi, hogy az egyetem fenntartója és tulajdonosa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium magára hagyta az intézményt ebben a nagy horderejű ügyben. „Jeleztem a miniszter úrnak, hogy a Schmitt Pál kisdoktoriját vizsgáló tényfeltáró bizottság jegyzőkönyvét megküldöm a tárcának, és tőlük kérünk állásfoglalást az ügyben. Úgy gondoltam, a megfelelő konzekvenciák levonása a minisztréium hatásköre lett volna. A levél felbontatlanul jött vissza a miniszter úrtól. Ez volt az első jel. A második az volt, hogy bár Hofmann Rózsa államtitkár asszony részt vett a csütörtöki, szenátusi ülésünkön, a Schmitt Pál doktoriját érintő napirendi pont tárgyalása előtt elhagyta az épületet. Ezután viszont az államtitkárság soron kívül bekérte az ülés jegyzőkönyvét.”
Dr. Tulassay Tivadar elmondta: ő is támogatta a szenátus döntését, amelyet megalapozottnak és jogszerűnek tart, és azért maximális felelősséget vállal. „Nem akarom, hogy a személyem bármilyen formában is ártson az egyetemnek, ezért levonom a szükséges következtetéseket” – fogalamzott a professzor.
A rektor csütörtökön jelentette be Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonását:
A rektor szerint az egyetem megítélése a nemzetközi sajtóban már így is sokat romlott az utóbbi napokban. Utalt a brit Economist cikkére, amelyben a szerző úgy fogalmazott: „a SOTE egy egér bátorságával nyúlt a Schmitt-ügyhöz.” „Még két ilyen mondat, és nem lesz több idegen nyelvű hallgatónk, pedig az ő befizetéseik jelentős részét képezik az egyetem költségvetésének” – mondta Dr. Tulassay Tivadar.
Fontosnak nevezte ugyankkor, hogy olyan ember álljon az egyetem élén, aki maradéktalanul élvezi az intézmény fenntartójának támogatását. Dr. Szél Ágoston anatómus professzor ilyen ember – tette hozzá a rektor.
Arra a kérdésre, hogy volt-e már példa arra, hogy valaki, akinek plágium miatt elvették a kisdoktori fokozatát, ugyanitt PhD-fokozatra pályázzon, a rektor kijelentette: a SOTE történetében nem emlékszik olyasmire, hogy bárkitől elvették volna a doktori fokozatát.
Ha szeretné végiglapozni a Schmitt-dossziét, itt megteheti.
Schmitt: Engem meg sem hallgattak!
A köztársasági elnök pénteken a köztévében azt mondta: méltánytalannak tartja, hogy az egyetem szenátusa úgy fosztotta meg a tudományos fokozatától, hogy őt magát meg sem hallgatta. „A szenátusnak az ilyen ügyekben nincs dolga az érintettel – mondta dr. Tulassay Tivadar. – A tudományos munkáknak önmagukért kell beszélniük. Egy professzort sem hallgatunk meg a kinevezése előtt.”
A kisdoktori értekezést vizsgáló tényfeltáró bizottság egyébként felajánlotta a konzultáció lehetőségét az államfőnek, s a bizottság elnöke – a jegyzőkönyv tanúsága szerint – fent is járt a Sándor-palotában.
Dr. Fluck Ákos, a bizottság különvéleménnyel élő tagja így írt erről:
„Az egykori pályázó hivatalában fogadta a Bizottság elnökét. A Bizottság elnöke tájékoztatla a Bizottság tagiait, miszerint az egykori pályázó előadta, hogy álláspontja szerint a doktori esemény szabályszerúen zajlott. Előadta továbbá, hogy az értekezés személyes álláspontja és akkori információi szerint a korabeli szabályoknak megfelelően készült. Rögzítette, miszerint amennyiben az értekezés bármilyen formai hiányosságban szenvedett, úgy álláspontja szerint ennek tényére a témavezetőnek, valamint a bírálóknak nyomatékosan fel kellett volna hívniuk a figyelmét. Mivel ilyen jelzést nem kapott, jóhiszeműsége álláspontja szerint – nem kérdőjelezhető meg.”
