A 2010-es kormányváltásig a Kossuth-díjasok és Széchényi-díjasok nevére az e célra létrehozott bizottságok – és az egyes szakterületek elismert szakértőiből álló albizottságok – tettek javaslatot. Az Orbán-kormány hatalomra jutása után azonban sorra mondtak le az irodalmi albizottsági tagok. Závada Pál író lapunknak akkor elmondta, hogy korábban az albizottság tagjaiként a különféle írószervezetek, alkotóműhelyek, kiadók, korábbi díjazottak javaslatait összegezték, és szavaztak arról, mely neveket, milyen sorrendben terjesztenek föl a díjakra. Závada azt mondta, hogy a politikusok egyetlen nevet sem húztak ki addig az általuk javasoltak közül. Hozzátette, esetleg hozzáírtak egyet-egyet, de őket is a jelöltek listájáról vették. Az új rezsimben viszont több jel, továbbá az 1998-2002-es tapasztalatok arra mutattak, hogy a Fidesz-kormány fölforgatná az előterjesztett névsorokat.
Kovács Ákos és Miklósa Erika a kitüntetések átadása előtt
Fotó: MTI / Soós Lajos
Néhány hónap múlva nemcsak a névsorokat, hanem a díj odaítélésének 2008-as rendeletét is megváltoztatta Orbán Viktor. Ennek része volt, hogy megszüntette az albizottságokat. A javaslattevő bizottságból így értelemszerűen kikerültek az albizottsági elnökök, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke, viszont bekerült a közigazgatási és igazságügyi miniszter. A tíztagú bizottságba a korábbi három helyett csak egy évre kéri fel a tagokat a miniszterelnök.
Szamóca és Szőcs a döntnökök közt
Idén februárban a Magyar Közlönyben megjelentek szerint Orbán Viktor a díjbizottság tagjának kérte fel Bitskey István irodalomtörténészt, Bogsch Erik vegyészmérnököt, Eperjes Károly színművészt, Freund Tamás neurobiológust, Granasztói György történészt, Hámori József biológust, Palkovits Miklós orvost, Sánta Ferenc hegedűművészt, valamint Vékás Lajos jogászt. Bekerült Navaracsics Tibor mellett még egy kormánytag: Szőcs Géza kulturális államtitkár is. Szőcs egyébként tavaly áprilisban még arról nyilatkozott, hogy ő szíve szerint megváltoztatná a Kossuth-, és Széchenyi-díjak elnevezését is. A nevek „nyugdíjazását” már 2012-re prognosztizálta, ám a jelek szerint ebből egyelőre nem lett semmi.
– Ön már jövőre megszüntetné a Kossuth-díjat, a Széchenyi-díjjal együtt. Még egy átnevezés. Mi a baj Kossuthtal és Széchenyivel?
– Nem velük van baj, hanem a nevüket viselő díjjal. A Nobelen kívül nem is jut eszembe száz évnél régebben működő jelentős díj. Magyar biztos nincs ilyen, legföljebb valami eldugott szakmai elismerés.
– A kora is adja egy díj presztízsét, nem?
– Az legföljebb hozzájárulhat. Száz éve a Kisfaludy-díj volt a csúcs, aztán a Baumgarten jött. Új korok új díjat, új szempontokat, új elveket követelnek. A Kossuth-díj két szempontból is rosszul teljesített. Rosszallásunk egyik oka az, hogy sokan érdemtelenül részesültek e magas elismerésben, műveik nem bizonyultak maradandónak, sőt némelyikük ma már mosolyt csal az ajkakra. Ezzel szemben rengeteg arra érdemes személy nem vagy csak posztumusz kapott Kossuth-díjat. És ha valaki azzal érvel, hogy 2012-ben egész más szempontok alapján ítélünk, mint, mondjuk, 1952-ben, erre én azt mondom, igen, pontosan ezért van szükség mihamarabb új díjakra. Húzzunk egy vonalat, és jelentsük ki: a 21. század második évtizedére annyit változtak a társadalmi, politikai, kulturális értékrendek, megközelítések, filozófiák, hogy változás kell. Egyébként azt sem tartom kizártnak, hogy mostani nevén megőrizhető a Kossuth-díj, de nem a legjelentősebb állami elismerésként.
– Ki lesz Kossuth és Széchenyi utódja? Közismert személy? Vagy egy méltatlanul feledett Széll Kálmán?
– Egyelőre ez nyitott kérdés, sőt azt sem tudni, egyáltalán megvalósul-e, amit szeretnék. Az sem biztos, hogy szimbolikus név kell, szerintem az Állami Nagydíj remek elnevezés volna.
– Tényleg lehet, hogy már jövőre nyugdíjazzák Kossuthot és Széchenyit?
– Én szeretném, de kormányzati döntés nincs. Dolgozom a koncepción.
– Orbán dönt?
– Úgy fogalmaznék: az ő véleménye megkerülhetetlen.
Nyolc és fél millió forint
A Kossuth-díjat az országgyűlés – Dinnyés Lajos miniszterelnöksége alatt – 1948-ban (az 1848-as forradalom centenáriuma alkalmából) alapította. Eredetileg a tudomány, a művészet és irodalom területén, valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, csoportokat jutalmazták vele, 1963-tól már csak a tudományos, kulturális és művészeti alkotó tevékenységet, 1990-től, a Széchenyi-díj megalapítása óta pedig a tudományos terület is kikerült a díjazandók közül. A rendszerváltás a kitüntetettek személyére az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A díjakat a köztársasági elnök adja át, de meg is vonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált. Két fokozata van: a nagydíj és a díj.
A díjjal járó összeg a KSH által évenként számított országos nettó nominál átlagkereset ötszöröse, 100 ezer forintra való felkerekítéssel. Ez idén körülbelül 8,5 millió forint. A nagydíj összege ennek duplája. A nagydíjat csak egyéni teljesítmény elismeréséért adományozzák, a megosztott díj esetében a díj összegének fele jár, függetlenül attól, hogy hány személy között osztották meg. Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, 1991-től egy Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás jár vele.
A politika díjaz
A nagydíjat eddig hat alkalommal adományoztak: 1953-ban Riesz Frigyes matematikus, 1955-ben Lukács György esztéta, filozófus, 1963-ban Lyka Károly művészettörténész kapta meg. Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató kétszer kapott Kossuth Nagydíjat, 1952-ben és 1957-ben, 2011-ben pedig Nemeskürty István író, irodalomtörténész kapta meg a kitüntetést. 2012-ben e sorba került Csoóri Sándor, író „a magyar irodalom megújításához való tevőleges hozzájárulásáért, gazdag képvilágú költészetünk hagyományainak megőrzéséért és továbbviteléért, közösségi elkötelezettségű, csodálatos verseiért, sokoldalú és műfajgazdag irodalmi munkásságáért, a magyarság szellemi összetartozás-tudatának ápolásáért, példaértékű életútja elismeréseként”.
Schmitt Pál – Orbán Viktor előterjesztésére – egy nappal a nemzeti ünnep előtt adta át a 2012-es díjakat.
A nagydíjas mellett összesen 17 művészt tüntetett ki, többek között Balázs Péter színművészt, rendezőt, színházigazgatót, Miklósa Erika operaénekest, Piros Ildikó és Reviczky Gábor színészeket, valamint Kovács Ákos és Demjén Ferenc rockzenészeket. (A teljes listát lásd keretes anyagunkban.) Közülük többen rendre föltűntek a Fidesz nagygyűlésein Orbán Viktor mögött. A díjak odaítélésének politikai szempontú vizsgálata persze nem a mostani kormány „találmánya”, az minden egyes rezsimre jellemző volt. Mint ahogy az is, hogy ettől függetlenül, a legtöbbször valós művészi teljesítmények (is) tükröződtek a Kossuth- és Széchenyi-díjakban.
Kossuth Nagydíj:
CSOÓRI SÁNDOR Kossuth-díjas költő, író
Kossuth-díj:
BALÁZS PÉTER, színész
DÁRDAY ISTVÁN, filmrendező
DEMJÉN FERENC, előadóművész
FEKETE GYÖRGY, belsőépítész
HARANGOZÓ GYULA GYÖRGY, balettművész
KELEMEN BARNABÁS, hegedűművész
KOVÁCS ÁKOS, zenész
MIKLÓSA ERIKA, operaénekes
PÁSZTOR ERZSI, színművész
PIROS ILDIKÓ, színművész
REVICZKY GÁBOR, színművész
SEBŐ FERENC, zeneszerző, népzenész
SOMOGYI GYŐZŐ, festő- és grafikusművész
SZÉKELY LÁSZLÓ, díszlettervező
SZENTANDRÁSSY ISTVÁN, festőművész
VASADI PÉTER, költő, író
VUKÁN GYÖRGY, zeneszerző, zongoraművész
VIZI E. SZILVESZTER Széchenyi-díjas orvos, kutatóprofesszor.
Széchenyi-díjat kapott:
ARATÓ PÉTER
BARNABÁS BEÁTA
FRITZ JÓZSEF
GONDA JÁNOS
HARMATHY ATTILA
HORVÁTH DEZSŐ
KOLLÁR LÁSZLÓ
KONDOROSI ÉVA
KULCSÁR SZABÓ ERNŐ
MISKOLCZY AMBRUS
NUSSER ZOLTÁN
DR. RIHMER ZOLTÁN
RÓNA-TAS ANDRÁS
ROSIVALL LÁSZLÓ
SZEMERÉDI ENDRE
VÉCSEI LÁSZLÓ
ZALAI ERNŐ
Schmitt szerint nem kell visszatalálnunk Európába
Mert sosem voltunk távol tőle. Az államfő délután átadta a Parlamentben, a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Az ünnepségről itt olvashat.
