Az idén – az eddig regisztrált adatok szerint – 109 ezren adtak be jelentkezési kérelmet egyetemekre, főiskolákra, mintegy 32 ezerrel kevesebben, mint tavaly.
Az Oktatási Hivatal összegzése szerint az idén 71 ezren választották a felsőoktatási jelentkezés elektronikus formáját, s 38 ezren nyújtották be a jelentkezésüket a hagyományos módon, papíron. A jelentkezések feldolgozása folyamatosan zajlik. A jelentkezési határidőt ebben az évben meghosszabbították, a diákok február 24-ig adhatták be kérelmüket. Tavaly csaknem 141 ezren adtak be felsőoktatási intézményekbe felvételi kérelmet, körülbelül ugyanannyian, mint egy évvel korábban. A postai úton beérkező jelentkezési lapok és az online úton jelentkezők által benyújtott hitelesítő adatlapok összesítése még nem zárult le, azokat a Magyar Posta folyamatosan kézbesíti. Várhatóan a hétfői naphoz hasonlóan az elkövetkező napokban is érkeznek még postán keresztül jelentkezések.
Győzelmi jelentés múlt héten
Múlt hétfőn Hoffmann Rózsa bejelentette, hogy sikeresen lezajlott a felvételi procedúra. Kiemelte, hogy nem korlátozza a kormány a bejutók számát, és hogy csaknem 70 ezer fiatalnak támogatja valamilyen módon a tanulmányait az ország. Az elektronikus bevallások szerint nem csökkent a felvételizni szándékozók száma – tettre hozzá egy hete.
Akkor Pokorni Zoltán is megvédte – szokatlan módon – Hoffmannt, mint mondta, bár csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, még mindig vannak annyian a jelentkezők, mint az utolsó szocialista kormány idején.
A jelentkezők száma nem mérvadó
A jelentkezőszám azonban még nem jelent semmit. Július végén derülnek ki ugyanis a ponthatárok, akkor tudják meg a felvételizők, hogy melyik megjelölt szakra sikerült bejutniuk, kell-e fizetniük, és ha igen, akkor a teljes összeget vagy pedig kapnak részösztöndíjat.
Így akár még szeptemberben a beiratkozás során is eldönthetik, valóban el akarják-e kezdeni az egyetemet vagy főiskolát. Ha úgy határoznak, hogy nem tudják vállalni a fizetős képzéseket, akkor lehetőségük van érettségi utáni szakképzés elvégzésére, de megpróbálhatnak munkát keresni is.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint a jelentkezők eredményeinek függvényében minden lehetőség adott arra, hogy a korábbi évekhez hasonlóan mintegy 100 ezer hallgató kezdhesse meg felsőfokú tanulmányait szeptemberben. Közülük 48 620 ember tanulmányait támogatja az állam (33 070 ezer diák teljes ösztöndíjat, a többiek részösztöndíjat kapnak, ez utóbbi esetben a költségtérítéses szakok díjának a felét engedik el).
Tavaly a gazdasági szakok tartoltak
A részletes jelentkezési adatok még nem ismertek, ám valószínűsíthető, hogy a jogi és a gazdasági szakokra kevesebben felvételiznek, mint a korábbi években – ezen a két területen csökkent leginkább az államilag finanszírozott hely.
Tavaly még a legtöbb jelentkező a gazdasági szakokat célozta meg. 2011-ben a jelentkezési toplista első helyén a gazdálkodás és menedzsment alapszak állt, összesen 13 495-en adták be ide a jelentkezési lapjukat. Dobogós helyen végzett akkor a turizmus-vendéglátás 8299, valamint a pénzügy-számvitel 7128 jelentkezővel. Sokan akartak bejutni a kereskedelem és marketing, a mérnök informatikus és a gépészmérnöki alapszakra is. A műszaki menedzser, a villamosmérnöki és a programtervező informatikus képzésekre is sok fiatal felvételizett egy évvel ezelőtt: az első kettőre 5000 körüli jelentkezési lap érkezett, utóbbira pedig 3500-nál is több – derült ki a Felvi.hu statisztikájából.
2011-ben az egységes, osztatlan képzések között a jogászképzés toronymagasan vezetett a 6319 jelentkezőjével. Az általános orvos szakra csaknem 3000, a gyógyszerészire 1500 és a fogorvosira is 1000-nél több fiatal felvételizett.
A legtöbben 2004-ben felvételiztek
2011-ben 140 ezren adták be a jelentkezési lapjukat, csaknem ugyanannyian, mint egy évvel korábban. Érdekesség, hogy 2000-ben is ugyanennyien jelentkeztek. A legtöbben, 167 ezren 2004-ben próbáltak bejutni a felsőoktatásba, a legkevesebben pedig 2008-ban, akkor alig 97 ezer fiatal felvételizett.
Az Educatio Nonprofit Kft. (a felvételit lebonyolító szervezet) vizsgálata szerint 2000 és 2004 között dinamikusan nőtt a továbbtanulók létszáma, 2005 és 2008 között pedig a jelentkezések folyamatosan visszaestek. Ezt Fábri István szociológus, a felvételit lebonyolító szervezet vezető elemzője a bolognai rendszerre való átállással magyarázta. 2009-2010-ben viszont újra emelkedett a jelentkezőszám, ennek az oka a mesterképzések elindulása volt.
A tandíj lehetséges bevezetésének hírére, illetve a felsőoktatásban történő nagyobb változások, viták hatására általában csökken a felsőoktatásba jelentkezők száma. Mint korábban megírtuk: így volt ez a Bokros-csomag idején, amikor szintén megcsappant a jelentkezők érdeklődése, ezt a folyamatot épp a Fidesz törte meg 1998-ban, amikor eltörölte a tandíjat.
