A gárdonyi frakcióülésen agresszívebb kommunikációt hirdettek meg az õszre. Jön a félelmetes MSZP?
A frakcióülés fõ üzenete az, hogy másfél év Fidesz-kormányzás után úgy tûnik, a szocialistáknak semmi okuk sincs szégyenkezni, rengeteg ügyre pedig joggal vagyunk büszkék az MSZP kormányzásából. Ideje lenne már felemelni a fejünket és kiegyenesedni, mert bebizonyosodott, hogy a legrosszabb pillanatában lévõ szocialista párt és kormány is sokkal jobb volt, mint a II. Orbán-kormány elmúlt éve.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Ezt mire alapozza?
Miközben tény, hogy nehezen változnak meg azok az érzések, melyek velünk kapcsolatban kialakultak, de mindazzal együtt, amit rólunk kritikusaink gondolnak – hogy rosszul kommunikálunk, hogy egy kanál vízben megfojtjuk egymást, hogy még menet közben is miniszterelnököt választunk, ráadásul castingoljuk is õket – mégis tudtunk kormányozni. Tudjuk, mi az a következõ lépcsõfok, ahová el akarunk jutni.
Csak lépni nem sikerült…
Nem igaz. Ez csak a látszat. Mi nem azért vesztettük el a választást, mert kora gyermekkori fejlesztésben gondolkoztunk vagy kompetenciaalapú oktatásban. Sokkal inkább azért buktunk, mert a támogatóink körében és talán az MSZP-ben is sokan elhitték 2010-ben, hogy most már másnak kell jönni. Megszeppent a párt, de az nem igaz, hogy nem jutottunk sehova. Ha azt mondjuk, hogy az elmúlt 20 év semmire sem volt jó, akkor a Fidesz kottájából játszunk.
Épp most hirdetnek agresszívebb kommunikációt és parlamenten kívüli kezdeményezéseket – ez nem a Fidesz kottája?
Nem. Meg kell találnunk azokat az eszközöket, amelyekkel a hétköznapi emberekhez is el tudjuk juttatni az üzeneteinket, nemcsak a napilapokba, a hírmûsorokba, hanem kisközösségekbe, a médián túl is. A helyzetet nehezíti, hogy nehézkesen fogadják el tõlünk a válaszainkat, hogy a támogatóink érzelmi ellenállással találkoznak akkor is, amikor racionálisan belátható, hogy az MSZP ajánlata mûködõképes más pártokéval szemben.
Vagyis szembesültek azzal, hogy az MSZP egy hiteltelen párt lett?
A legnehezebb feladat valóban visszaszerezni a hitelességünket. Ehhez nem elég csak szemben állni Orbánnal, érvényes választ kell adni az ország legnagyobb gondjaira. Elsõként ki kell alakítanunk a halmozottan hátrányos térségekre egy fejlesztési programot. Amíg ez nincs meg, hiába beszélünk az oktatásról vagy a gazdaságról, hiába építünk autópályát.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Az elmúlt nyolc évben az oktatáspolitikában a legjobb megoldásokat választottuk, ebbõl nem szabad engedni, de tovább kell lépnünk, és azt kell meghatározni, hogy mit kell tudnia ma egy 14 éves gyereknek Magyarországon – akár a fõvárosban él, akár Kazincbarcikán, függetlenül attól, hogy késõbb a szakképzés vagy a felsõoktatás felé veszi az irányt.
Hoffmann Rózsa is ezen ügyködik éppen, nem?
Ami nélkül nem tud majd érvényesülni egy gyerek az épp a most háttérbe kerülõ angol tudás, a digitális ismeret, írni-olvasni tudás, logikai készség, kooperáció. Csak pár dolgot említettem, amivel majd talpra állhat az egyén a piacgazdaságban. Ezek nélkül elveszítjük a versenyképességünket, gyakorlatilag magunkra zárjuk az országot, pedig nekünk pont nyitnunk kell! Itt vannak a gyógyvizeink, az egészségügyi szolgáltatásaink, kiváló orvosképzésünk és gyógyszeriparunk, ráadásul egy külföldinek megfizethetõ áron. Csak ehhez olyan fejlesztésekre van szükség, mint amilyeneket a mi kormányzásunk alatt indítottunk el.
Azért sok esetben úgy tûnt, csak olyan fejlesztések indulnak be, ahol leesik valami mellékes is!
Nem értem mirõl beszél.
Épp most derült ki – a Wikileaks irataiból – hogy elõfordult, Gyurcsány Ferenc arra kérte Kóka János gazdasági minisztert, hogy kevésbé transzparensen intézze az autópálya-szerzõdések körüli ügyeket. Ez nem kínos az MSZP-nek?
Az is kiderült azokból az iratokból, hogy Orbán Viktor nem mondott igazat. A politikai elitnek mindig is voltak furcsa dolgai.
Ezzel a magyarázattal valóban nehezen fér meg az MSZP és a hitelesség egy mondatban…
Gyurcsány Ferencnek politikusként ugyanúgy megvan az esélye, hogy egy új narratívát adjon az országnak, mint bárki másnak. Az más kérdés, hogy tõle elfogadják-e ezt.
Gyurcsány jelenleg az MSZP tagja, személye nehezen választható külön a párttól.
Miért kellene elválasztani? Ez fel sem merül. Attól nem félek, hogy amíg Gyurcsány Ferenc nem vonul vissza, addig ne tudna magával mit kezdeni az MSZP.
Szintén a Wikileaksbõl tudjuk, hogy Mesterházy pártelnök nem szíveli elõdjét.
Mindkettõjükrõl van véleményem. A politika nem érzelmi kérdés. Személyesen mindenkinek mindenkirõl lehet véleménye, de ez messze nem olyan fontos vagy érdekes, mint az, hogy milyen jövõért dolgozunk, milyen ajánlatot teszünk az országnak, A Wikileaks-kiszivárgásokkal a politikai elit egésze járatódhat le. Ennek persze az a veszélye, hogy megerõsödnek a szélsõségek. Kelet-Magyarországon vagy Dél-Baranyában már amúgy sem a Fidesz az ellenfelünk, hanem a Jobbik.
Jön a Fidesz-MSZP koalíció a Jobbik ellen?
Elképzelhetõnek tartom az összefogást a Fidesszel a Jobbik ellen, végsõ esetben. De alapvetõen arra van szükség, hogy minden ajtón bekopogjunk és elmondjuk, lehet, hogy a nehezebb utat ajánljuk, de csak ez a kilábalás útja, a jobb élet útja. El kell vinni a gyerekeket az iskolába, segíteni kell a pedagógusokat, tenni kell a tudásalapú társadalomért!
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Ha már nagykoalíció és oktatás, van bármi olyan, amely szimpatikus az MSZP-nek a Fidesz tervei közül? Mondjuk az iskolák államosítása?
Nincs. Azzal az államosítással, amit a Fidesz akar, nem értünk egyet.
Azért kérdezzük, mert Hiller oktatási miniszter annak idején felvetette a lehetõségét a dolognak.
Az államnak komoly a szerepe a köz- és a felsõoktatásban, de nem az, hogy erõszakosan átvegye az iskolákat. Mi ösztönöztük a kistérségi társulásokat, de nem akarta az állam bekapni az egész rendszert. Annak van értelme, hogy az állam alulról jövõ kezdeményezésre reagáljon, felkínálja a lehetõséget az önkormányzatoknak, hogy ha nem tudják fenntartani az iskolájukat, akkor kistérségi vagy állami fenntartásúvá alakítsák, az állammal együttmûködve. Ami most történik, az ezzel szemben felülrõl kezdeményezett erõszakos államosítás.
Körvonalazódik már, ki lesz 2014-ben az MSZP jelöltje?
Azt a jelöltet kell megtalálnunk, aki a legtöbb szavazatot hozza a pártnak. Hogy ez Bajnai, Gyurcsány, Mesterházy vagy valaki más, azt még senki sem tudja. 2014-ben a fõ célunk nem az lesz, hogy meggyõzzük az embereket: váltsák le Orbán Viktort, hanem, hogy minél többen megértsék, a mi válaszaink valóban jobbak.
Kunhalmi Ágnes 1982-ben született Kiskunmajsán, pedagógus anya és jogász apa gyermekeként. A középiskolát már Budapesten végezte, majd a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára járt, ahol 2009-ben végzett.
Politológus diplomáját az ELTE jogi karán 2011 elején védte meg. Dolgozott a földmûvelési tárcánál, volt titkárnõ a Miniszterelnöki Hivatalban, majd önkormányzati képviselõ a II. kerületben. 2010 nyarán lett tagja az MSZP országos elnökségének.
