Elfogadták Magyarország új alkotmányát hétfőn kora délután a parlamentben. Az új alaptörvényre az országgyűlési képviselők közül 262-en voksoltak igennel, 44-en nemmel és 1 képviselő tartózkodott.
Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár.
A szavazáson az MSZP és az LMP képviselői nem vettek részt. Az eredmény kihirdetését a kormánypárti képviselők tapssal fogadták.
A szavazást levezénylő Kövér László házelnök történelmi pillanatnak nevezte az új alaptörvény elfogadását. Szerinte az lezárja a rendszerváltás folyamatát.
Az eredmény kihirdetése és a házelnök rövid értékelője után a képviselők felálltak és elénekelték a Himnuszt.
A voksolás közben a Jobbik “áruló nem leszek” feliratot tartott fel.
Az új alaptörvényről hétfőn délelőtt és kora délután vitáztak utoljára a parlamentben. Az erről szóló összefoglalót itt megtalálják. Az MSZP vezetése külön, részországgyűlés nevű rendezvényén fejtette ki véleményét az alkotmányról.
Magyarország új alkotmánya
Az új alaptörvény a Nemzeti Hitvallással kezdődik. Az alkotmányba bekerült – többi között -, hogy a bírói jogviszony alsó korhatára 30 év, a felső pedig a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár. A zárószavazás előtti módosították úgy az alkotmányt, hogy a legfőbb ügyész kivételével az ügyészek szolgálati jogviszonya is az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. (A Legfőbb Ügyészség nemrég jelezte, hogy a váratlan döntés valószínűleg működési zavarokat fog okozni a működésében.)
Ugyancsak bekerült az új alkotmányba, hogy az Alkotmánybíróság szűkített jogköre mindaddig megmarad, míg az államadósság nem csökken a nemzeti össztermék 50 százaléka alá.
Rendelkezik az alaptörvény arról is, hogy a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést abban az esetben, ha a képviselők az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadják el.
Magyarország új alkotmányát Schmitt Pál köztársasági elnök várhatóan egy hét múlva, húsvét hétfőn fogja aláírni ünnepélyes keretek között. Az alaptörvény 2012. január 1-jén lép életbe.
Az új alkotmány teljes szövegét, és az ahhoz érkezett legutolsó módosító indítványokat itt megtalálja.
