Belföld

Hoffmann: nem lepett meg az Orbán-csomag

A múlt kedden bejelentett Széll Kálmán Terv több ponton mond ellent a fél éve készülő közoktatási törvénynek. Az oktatási államtitkárság eddig nem nyilatkozott e témában, most Hoffmann Rózsa válaszolt a Ráció főszerkesztőjének kérdéseire. Úgy véli, tökéletes harmóniában van a tankötelezettség végének 15 évesen és 17 évesen meghúzott határa.

Hoffmann Rózsa cáfolta, hogy meglepődött volna a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott oktatást is érintő elképzeléseken. Mint a Ráció főszerkesztőjének kifejtette, a közoktatási törvényen hónapok óta dolgoznak, a koncepcióját még nem hagyta jóvá a kormány, s az mindaddig csak vitaanyag.

„Ugyanakkor természetesen a kormányzati céloknak megfelelően alkotjuk meg. A Széll Kálmán tervben megfogalmazott kormányzati célkitűzések majd a törvényekben öltenek végső formát, és addig még tisztulnak az elképzelések” – fogalmazott az államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete honlapján olvasható interjúban. Hozzátette, hogy az általuk tervezett változtatások tökéletes harmóniában állnak a Széll Kálmán Tervben foglalt törekvésekkel.

A tankötelezettség drasztikus csökkentéséről (amely a Hoffmann-tervben 17, az Orbán-csomagnak is hívott Széll Kálmán Tervben 15 évesen érne véget) az államtitkár kijelentette, hogy azzal „a kormány szándéka természetesen nem az, hogy szakképzetlen fiatalok hagyják el tömegesen az oktatás rendszerét, hanem egy létező, a közoktatás által nehezen kezelhető helyzetre kínál megoldást. Nem történik más, mint hogy azoknak a fiataloknak, akik hosszú évek óta nem tanulnak és emiatt háromszor, négyszer, ötször ismételnek meg egy-egy évfolyamot, megadja a lehetőséget, hogy eldöntsék, tanulnak vagy inkább munkába állnak.”

Hozzátette, hogy most évi több ezer tanulni nem akaró fiatal egy életen át munkanélküli lesz azért, mert nincs választása. „Holott ha valaki ugyan nem akar, tud tanulni, még lehet kiváló szakember, aki el tudná tartani magát és családját, és nem segélyért állna sorba.” Az államtitkár úgy véli, hogy annak a gyereknek, akinek csak nyűg a tanulás, de szívesen szerel gépeket vagy festi a verandát, annak megváltás, ha a munka világán át a szakképzés felé nyílik út.

Aki viszont tanulni akar, az természetesen továbbra is ingyenesen járhat iskolába egészen a szakképzettség megszerzéséig vagy az érettségi letételéig, mi több, megmarad az államilag finanszírozott felsőoktatás is – szögezte le Hoffmann Rózsa.

ki irányítja az oktatást?

Nyár óta folyik az új felsőoktatási és közoktatási törvény (valamint az ehhez kapcsolódó pedagógus-életpályatörvény) kidolgozása. A szinte minden nyilvános hozzászóló (szakmai szervezet, szakszervezet, oktatáskutató, szülői szervezet, és több kormánypárti oktatáspolitikus) által bírált közoktatási törvényben a mai 18 éves tankötelezettségi korhatárt egy évvel csökkentették. Az indok az volt, hogy a három éves szakképzés után hamarabb léphessenek a munkaerőpiacra a fiatalok, ha akarnak.

A korábbi hírek szerint a törvénykoncepció némileg átdolgozott változata már március 9-én a kormány elé került volna. Március 1-jén azonban bejelentették a Széll Kálmán Tervet, amelyben váratlanul 15 évre csökkentették a tankötelezettség korhatárát. Ennek várható hatásairól az fn.hu-n többször írtunk. Ki akartuk kérni az oktatási államtitkárság véleményét is az új helyzetről, ők azonban nem kívántak nyilatkozni. Mindenestre a meglepő terv miatt alapvetően kell átdolgozni a törvénykoncepciót, ráadásul az új törvénynek jövő szeptemberben már életbe kell lépnie.

Március 1-jéig egy véglegesnek nevezett dokumentumról vitáztak az érintett felek (ennek legpikánsabb fejezete a kormánypárton belüli, nyilvánosság előtt zajló Pokorni-Hoffmann-vita volt) a Széll Kálmán Terv mindezt felülírta. Ma már az sem világos, ki irányítja az oktatást, és miért hagyták, hogy a KDNP-nek lepasszolt terület nagy energiákkal készítsen egy tervezetet az oktatási reformmal kapcsolatban, ha azt végül – állítólag a kereskedelmi kamara ötletére – újra kell gyártani. A Széll-terv nem csak a tankötelezettségről rendelkezik meglepő, szakmaiatlan és vitatható módon, hanem az iskolák államosításáról és a felsőoktatás egyes fontos kérdéseiről is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik