a 15-ös csapdája
Neves szakembereket, gyakorló pedagógusokat kérdeztünk meg arról, mi a véleményük a tankötelezettség korhatárának leszállításáról 15 éves korra. A körkérdésre adott véleményeket folyamatosan közreadjuk az fn.hu-n. Ezúttal Trencsényi László, Vekerdy Tamás, Ritók Nóra (villám)véleményét közöljük. Emellett idézzük a szakszervezetek és a szülők tiltakozását is.
Korábbi írások:
Támadás a szegények ellen – Ferge Zsuzsa, Darvas Ágnes és Kende Ágnes
A Széll Kálmán Terv a börtönlakók számát gyarapíthatja
– dr. Nagy József
A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke cinikus döntésnek tartja a tankötelezettség 15 éves korra való leszállítását. Trencsényi László az fn.hu megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy az intézkedés közgazdaságilag semmit nem hoz az államadósság törlesztését illetően, úgy véli, hogy az esetleges megtakarítást elviszi majd a gyermekvédelem és a közbiztonság, és a megszűnt pedagógusállások utáni végkielégítés.
„Viszont a szó szoros értelmében – ezért neveztem Taigetosz-törvénynek – halálra ítél évente mintegy 10 ezer kamaszt, akiket kilök magából az iskolarendszer a Sehovába. (Mert megőrzött kompetenciáikkal semmit se tudnak kezdeni a globális munkaerőpiacon.)”
Trencsényi szerint, amit Derce újpesti polgármester úr szélként vetett saját pedagógus-szavazói megnyerésére, (kirúgott egy diákot teljesen törvénytelenül a kerülete összes iskolájából egy atrocitás miatt), most “pártunk és kormányunk” viharként learatja. Az oktatási szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a kormány nem tud adni pénzt a pedagógus-életpályamodellhez – aminek csaknem 400 millió a költsége -, ezt a “terhet” (az iskolázatlan, demotivált cigánygyerekek hatékony társadalmasítását) leveszi az iskolák válláról. „Marad a lelkiismeretük, amivel egy égi bíró előtt kell elszámolniuk. Minden 15 évesen elveszett lélekért” – figyelmeztet.
Súlyos társadalmi konfliktusok várhatók
16 éves kor előtt nincs Európában munkábaállási lehetőség – mutat rá Vekerdy Tamás pszichológus. Minden mérés és kutatás egybehangzóan bizonyítja, hogy a munkaerőpiacra lépésben és ott a beválásban a megfelelő iskolai alapozás a döntő, s ez nálunk nem történik meg. Ennek kiszolgáltatottjai a mélyszegénységben élők, elsősorban a cigányság. Magyarországon minden évvel nő a gyerekek magukkal hozott társadalmi különbsége, normális (északi, nyugati) iskolarendszerben minden évvel csökken.
A 15 éves “vágás” semmit nem old meg a problémákból, hanem mivel a megfelelő alapozás nincs meg, szemétre dob egy csomó gyereket. „Ha a problémát nem oldjuk meg gyökerestől, ez a legsúlyosabb konfliktusok felé vezet” – véli Vekerdy.
„Rontják a szép ideát”
Lapunk „A nyomor széle”- blogjának szerzője szerint a kormánynak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatban az az üzenete, hogy nem kell róluk tudomást venni, el kell tüntetni az oktatásból ezt a réteget.
„Mert rontja a szép ideát: a középosztály tanulni vágyó, kultúrára éhes gyerekrétegét, aki akar, aki más erkölcsi elvek szerint él, aki hagyománytisztelő, akinek meghatározónak kell(ene) lennie az ország jövőjében. Az ország arculatában. Mert emezek ebbe nem férnek bele. Ki kell hát radírozni őket” – írja Ritók Nóra az osztályfőnököknek szóló bejegyzésében.
Ő is sötét víziót fest fel ezzel kapcsolatban a jövőről: „ha még egyszer felnő az a réteg, aki most a szakoktatásban van, visszafordíthatatlan folyamatok indulnak meg a magyar társadalomban. És ha bárki azt hiszi, hogy ez a szakképzetlen, munkanélküli réteg, amiről most olyan könnyen lemond az oktatáspolitika, bármilyen eszközzel, törvénnyel, rendőrséggel távol tartható a középosztály lakhelyétől, életétől, nagyon téved. Mert nem maradnak távol”.
A fiatal bűnelkövetők számát növeli
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményben tiltakozik a tankötelezettségi korhatár tervezett csökkentése ellen. A PSZ e elfogadhatatlannak tarja, hogy a közoktatás és benne a szakképzés átalakítása döntő módon a gazdasági kamarák véleményére épüljön, és háttérbe szoruljon az oktatás esélyt teremtő funkciója. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tizenöt évesek munkába állítása összeegyeztethetetlen a gyermeki munka visszaszorítására irányuló európai uniós törekvésekkel, a gyermekek kizsákmányolástól való megóvásának kötelezettségével.
Fotó: Cseke Csilla / MTI
„Ez az intézkedés a fiatal bűnelkövetők számát fogja gyarapítani, és már rövidtávon káros hatással lesz a gazdaságra. Ezek az intézkedések ugyanis nem csökkentik, hanem növelik a társadalmi esélyegyenlőtlenségeket. Hosszú távon pedig óriási társadalmi teherként fog megjelenni a szakképzetlen, a munkaerőpiacon érvényesülni nem tudókról való szociális gondoskodás kötelezettsége” – írják.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ehhez hozzáteszi, hogy a tankötelezettségi korhatár leszállítása veszélyeztetné a pedagógusok állásait és az iskolák üzemeltetését is. A PDSZ elnöke, Mendrey László úgy nyilatkozott, hogy addig kell iskolába járnia a gyermeknek, amíg megszerez egy szakmát vagy eljut az érettségiig.
A Széll Kálmán Tervben megfogalmazott elképzelés ellen tiltakoznak a szülői szervezetek is, amelyek alkotmányos garanciát kérnek a 18 éves korig, azaz a nagykorúságig tartó tankötelezettség fenntartására. Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságához fordultak kérésükkel. A szülők szerint ugyanis a tankötelezettség leszállítása miatt növekedhet a fiatalkori munkanélküliség, a gyermekmunka, a kizsákmányolás, a gyermekprostitúció, a csellengők és az éhező gyermekek száma, a gyermekbűnözés, a drogfogyasztás, az öngyilkosságok száma.
